Miért nem szeretik a magyarokat?
A magyarságra visszasugárzó évszázados hun és lovas népekkel szemben érzett európai előítéletek visszaszorítására a magyar politikai és tudományos körök a finnugor nyelvészeti elméletet találták a legmegfelelőbbnek. Feltételezéseik szerint a finnugor nyelvészeti elmélet nagy előnye az, hogy tagadja a hun–magyar rokonságot, és az európaiak számára egy elfogadható, rokonszenves kis északi néppel, a finnekkel hozza rokoni kapcsolatba a magyarokat. A rendszerváltozás után a finnugor rokonság erőszakos, dogmatikus terjesztése még jobban felerősödött. Az egyetemeken, a főiskolákon, a középiskolákban a finnugor rokonságot megmásíthatatlan tényként tanítják.
A kilencvenes évek elején a magyar bulvársajtó hosszan beszámolt a magyar köztársasági elnök finnugor rokon népeknél tett látogatásáról, amelynek során az őstörténelmünket kevéssé ismerő elnök meghatódva vett részt egy közös ősöket felidéző medvetoron (!). Azóta Magyarország több finnugor világkongresszust rendezett, és 2013 tavaszán a magyar parlament elfogadta, hogy ezentúl minden év októberében finnugor napot ünnepel majd hazánk.
Konzervatív ember tiszteli mind az életkort, mind a női nemet; de megbékélve az emberi élet szakaszaival, nem abszolutizálja azokat. Nem mondja például azt, hogy aki élemedett korú, az eleve bölcs is: az élettapasztalat, bizony, gyakorta együtt jár a feledékenységgel, sőt a szenilitással.
Feltámadni látszik az erdélyi egyháztörténet kutatás és annak publikálása, hiszen az utóbbi időben két értékes könyv is megjelent az erdélyi, Szent Istvánról nevezett Ferences Rendtartomány berkein belül.
Elindították a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékévet, amelyben Zrínyi Miklós várkapitány és serege hősies helytállásának 450. évfordulója emlékeznek. A január 9-ei sajtótájékoztatót dr. Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke nyitotta meg köszöntő beszédével.
Munkásságuk ma is meghatározó része a gyerekek életének: a Grimm fivérek meséivel előbb-vagy utóbb, de mindannyian találkozunk. A germán eredetű történetek összegyűjtése hatalmas munka eredménye, amely mellett a német nyelvtan kutatásával is hozzájárultak az irodalom fejlődéséhez. Jacob születésének kapcsán a Grimm testvérekre emlékezünk.
Kultúrmorzsák ajánló 2.évad/ 67.adás/ajánló
Dr. Bene Gábor:
... Felmerül a kérdés, vajon miért kellene a szlovákoknak, cseheknek, lengyeleknek, magyaroknak, románoknak és bolgároknak szolidaritást vállalniuk az angolokkal, franciákkal, portugálokkal, spanyolokkal, olaszokkal, belgákkal, amerikaiakkal, hollandokkal, vagy akár a németekkel, akik kifosztották gyarmataikat és bizonyos mértékben ezt teszik ma is, bár már nem így nevezik azt, amit tesznek, amikor a nyomorba döntött afrikaiak és ázsiaiak most visszakövetelik a lopott holmit? Miért kellene nekünk, akik nem sarcoltunk senkit, szolidárisnak lenni azokkal, akik háborújukkal kiűzik otthonaikból a szerencsétleneket? Brüsszel arroganciája ma ugyanúgy kezd az idegeinkre menni, mint annak idején Moszkváé. Ön, aki szintén a szocializmus gyermeke, jól tudhatja, hogyan érezzük magunkat. Rossz a közérzetünk annak ellenére, hogy a Hollande-dal, Tuskkal és Junckerral váltott „forró" csókokkal és ölelésekkel az európai egységet demonstrálják. Nem tudom miért, de mindezt látván Honecker és Brezsnyev ismert ölelkezése jut az eszembe. ...
Déryné Széppataki Róza alakja a magyar vándorszínészet jelképe. A vándorszínészet sokoldalú primadonnája volt, aki drámai énekelte. Több száz szerep volt repertoárján. Sikerei révén jelentős része volt a magyar színészet elismertetésében és társadalmi pártolásának megszervezésében.
149 évvel ezelőtt született Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató. Gazdag életutat tudhatott maga mögött: novellisztikája mellett több tevékenységet is folytatott élete során. Könyvtárat vezetett, foglalkozott numizmatikával, természetrajzzal, régészettel és képzőművészettel is. Tömörkény István 1866. december 21-én született Cegléden, ausztriai eredetű sváb családban. tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, majd három évig a makói református gimnáziumban tanult. 16 éves korában azonban abba kellett hagyni gimnáziumi tanulmányait, mert a család anyagilag tönkrement. Patikusinasnak szegődött, hogy el tudja magát tartani. 1882-1886-ig gyógyszerész volt, ez a pálya azonban nem elégítette ki, függetlenségre vágyott. Rokoni segítséggel a Szegedi Híradóhoz szegődött újságírónak. Ekkor változtatta vezetéknevét Tömörkényre, a dualizmus korabeli Magyarországon ugyanis a közéletben idegen néven nem lehetett részt venni.
Magyar Betlehem a Józsa Judit Galéria kirakatában vízkeresztig tekinthető meg (1054 Bp., Városház u. 1. Tel: 0036 1 951 7334). Boldog, békés Karácsonyt és Istentől megáldott, boldog új esztendőt kívánok mindenkinek! Szeretettel és üdvözlettel: Józsa Judit
Mind a három nap - INGYENES!
