Titok volt a nők elhurcolása
„Arról, hogy több ezer nőt hurcoltak el 1945-ben kényszermunkára a Szovjetunióba, nem tudott a magyar közgondolkodás. Titok volt. A túlélőket se fogadták itthon tárt karokkal. Inkább bűntudatot, szégyent ébresztettek bennük, mintha valóban elkövettek volna valamit” – mesélte nekünk Kormos Valéria, aki könyvében az áldozatokat szólaltatta meg. Hogyan kezdtek új életet itthon, akik megmenekültek? Erről beszélgettünk az íróval.
Kormos Valéria író, publicista A végtelen foglyai – Magyar nők szovjet fogságban, 1945–1947 című könyvében ítélkezés nélkül, ám nagyon is érzékletesen mutatja be a túlélők beszámolói alapján, milyen volt az a világ, melyet elképzelni szinte lehetetlen az itthoniaknak, különösen a mai, fiatal generációknak. A szenvedésről, a tragédiákról, de a szépről: szerelemről, gyermekáldásról is mesél a kötet. Megtudjuk, hogyan keltek útra és mi várta a gulágbolygón azokat, akiket 1945 telén több ezer társukkal együtt hurcoltak el Magyarországról, főként német hangzású nevük miatt. „A Donyec-medence szénbányái, Baskíria olajmezői, Grúzia érchasznosítása szívta el életerejüket, a lágerélet roncsolta emberi mivoltukat.