Cságoly Péterfia Béla: A kvótaper tanulságai

nemkonzMegszületett egy döntés, amelyet a hazai, liberális, Brüsszel barát ellenzék kárörömmel, a kormány, a kormánypárt és a közvélemény nagy része érthetően felháborodással fogadott. Ezúttal azonban nem a szocialista-szabaddemokrata ámokfutás idejében megszokott impotens, sem pedig a Martonyi féle apatikus-megmagyarázós reakcióval fogadta a határozatot a magyar külpolitika, hanem – az utóbbi 60 év gyakorlatától eltérően – harcot és ellenállást hirdetett. Hozzátenném még, hogy újabb „nemzeti konzultáció” lehetősége is felvetetődött, joggal, a kormányzópárt köreiből, a betelepítéssel kapcsolatos durva külföldi, elsősorban a német politikai boszorkánykonyha és a brüsszeli bürokraták e tárgyú nyilatkozatözöne, fenyegetései kapcsán.
    Ki kell jelentenem, hogy a rendszerváltás óta először értek maradéktalanul egyet Orbán Viktor kormányfő és a Fidesz – a magyar polgárok központi tájékoztatásának – elképzelésével. Világosan látszik ugyanis, hogy a kozmopolita, liberális sajtó elhallgatja, az immár Simicska Lajos által is támogatott műjobboldal, a Vona Gábor által vezetett Jobbik pedig képtelen normálisan, közérthetően elmagyarázni a kényszerbetelepítések igazi hátterét.
    Egyértelműen, ez a nemzetközi tőke által irányított keresztényellenes terrorizmus, nem a migráció felgyorsulásával támadt fel Főnixként. Az első világháború után született meg Európa és a világ bekebelezésének, a „New Age” -nek újabb doktrínája.  A háttérből vezénylő New Yorki székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa [CFR] és a londoni Nemzetközi Kapcsolatok Királyi Intézete [RIIA] vette kezébe a gyeplőt, amely az angolszász világuralmi hegemónia folytatásaként most egy szélsőségesen ultraliberális és neokapitalista csoport, a Rockefellerek, a Rothschildok, a Morganok [e közismert zsidó bankárcsaládok tagjai] irányításával, kiegészülve a pénzfölötti uralmat gyakorlók által kiválogatott pártok, kormányok vezető személyiségeivel. A magyar közvéleménynek csak elenyésző százaléka van azzal tisztában, hogy ezek az intézmények irányítják a múlt század eleje óta előbb az angolszász országok, majd a világ sorsát. E terv része volt az első nagy világégés után a központi hatalmak, a hagyományhű monarchiák [Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia, Német Császárság] feldarabolása, uralkodócsaládjainak megsemmisítése, e folyamat része volt az immár felzárkózott, mind iparilag mind mezőgazdaságilag fejlett, versenyképes Magyar Királyságra mért trianoni, majd párizsi „békediktátum is. Hogy az európai, hagyományokat folytató keresztény kontinenst is céljaik [a reális gondolkodást, a fenntartható növekedést és a tradíciókat elvető fogyasztói társadalmat] igájába hajtsák, a fegyveres konfliktuson felül más eszközöket is bevetettek a tradicionális eszméket hordozó és megőrző népek számbeli csökkentésére, akár teljes kiirtására. A Világhatalom által uralt sajtó segítségével az 1930-as években újra felszínre kerültek a maltuzianista tanok propagálása, amelyben a világ túlnépesedéséről szóló hamis érvekkel kezdték az európai emberek megdolgozását. Érdekes módon pont a Rothschildok voltak ezen tudománytalan téveszmék, az emberi természetes szaporodás [keresztény értelmezésének] korlátozásainak legfőbb szószólói. Miközben az öreg földrészen egyre inkább terjedt az újabb és újabb fogamzásgátló eszközök propagálása, addig az ENSZ, főleg 1960-as évek után egyre nagyobb akciókkal állt ki – a keresztényi szolidaritásra és a humanitárius okokra hivatkozva – a harmadik világ gyermekeinek élelmiszerrel és gyógyszeres kezeléssel való megsegítése mellet. Eközben a már említett Rothschildok cégei már a föld legnagyobb fogamzásgátló és magzatelhajtó szereinek gyártói, legnagyobb piacuk pedig Európa és az Egyesült Államok. Párhuzamosan pedig a tőke sugalmazására kirobbantott I. és II. világháború borzalmainak folyamatos felidézésével, valamint a Soá érveivel módszeresen is megkezdték az európai nemzetállamok ez irányú lebontását. Fizetett megmondó embereik már az 1800-as évek végétől kezdték szajkózni, hogy a patriotizmus, a nemzeti identitás, a szülőhazához való ragaszkodás abszolút lényegtelen, hogy csak a lét a fontos, hogy egyetlen meghatározó közösség a társadalmi pozíció, amely nemzetek feletti. A globális médiaterror segítségével egyre több embert sikerült az általános „boldog tudatlanság” állapotába terelni, akik, lassan de biztosan elhitték az olyan ultraliberális, emberellenes filozófusok tanait, mint Karl Popper: „Úgy vélem, mindenkinek, aki becsüli a békét és a civilizált életet, azon kell dolgoznia, hogy felvilágosítsa a világot ennek a híres – vagy mondjam inkább hírhedt? – elvnek, a nemzeti önrendelkezés elvének gyakorlati kivitelezhetetlenségéről és antihumánus voltáról, amely ma az etnikai terrorizmus végső szörnyűségeibe süllyedt!”  E gondolatok befogadását elősegítette a II. világháborúban életben maradt ifjú német és osztrák nemzedék gondosan titkolt „nácítlanítása”, amelyben teljes bűnbánatra és szellemi- lelki feladásra kényszerítették pszichológiai terrorral ezt a nemzedéket.
    Az amerikai Samuel Huntigton cikkek tucatjaiban is sugallta azt a geopolitikai alkalomszerűségekről és célszerűségekről szóló – Washington által később gyakran alkalmazott – doktrínát, amelyben az európai keresztények történelmi, kulturális, nyelvi, valamint vallási irányzatainak [katolikus, protestáns, ortodox] különbözőségei miatti ellentétek kihasználását és egymás ellen fordítását taglalják. Sokan nem emlékeznek rá, sokan nem is tudnak arról a Time magazin [1996-os] egyik számában megjelent írásról, amelyben a hagyományhű európai eszméket porig alázva fejtette ki a „szép új világ” vezetőinek az ezt követő ötven évre vonatkozó terveit, köztük az Európai Unióba „kötelezendően” felveendő Törökország és Izrael Állam elképzelését. Ennél világosabban csak a francia Le Monde cikkírója beszélt 1997 márciusában, tehát immár több mint húsz éve. Arra figyelmeztet igen arrogánsan, hogy: „ha Franciaország és Európa úgy döntenek, hogy továbbra is egy keresztény klubként határozzák meg önmagukat, akkor egymilliárd emberrel való összecsapásra, egy igazi civilizációs háborúra kell felkészülniük; korábbi geopolitikai vállalásaik miatt.”  Az egyre inkább önző liberális nyugati [és kelet-közép-európai] kispolgári társadalmakat pedig elkezdték riogatni azzal, hogy nem lesz, aki megtermeli majd a nyugdíjukat és orvosi ellátásuk árát. E folyamatos agymosásnak és az ehhez kapcsolódó pozitív befogadáspolitikát folytató angol, holland, francia, majd a német-osztrák- svéd felelőtlen „willkommenkulturs”-nak az eredményét már kezdjük megtapasztalni, a fehér rassz és a keresztény kultúrkör már az általános iskolákban is kisebbségbe került napjainkra a Lajtán túl… A kommunizmus összeomlása utáni űr, amely mindig hivatkozási alap volt a zsidó érdekeket maradéktalanul szolgáló, az évtizedek óta Washington uralta Nato katonapolitikai zsarolássorozatban, eltűnt. Európa keresztényeinek többségét napjainkra a tisztánlátás teljes hiánya, politikai vezetőinek legtöbbjét immár a folyamatos képmutatás és hazudozás jellemzi. Eközben a londoni és washingtoni éceszgéberek arra is rájöttek, hogy a brit-amerikai világhegemónia, és így a háttérhatalom, a New Age urainak elképzelései a porba hullhatnak. Ezért húzták és húzzák elő most, mert a török-izraeli tagság láthatólag akár egy évtizeddel is csúszik, az etnikai alapú bomba – az iszlám terrorizmus és a felpörgetett migráció – ütőkártyáját, hogy a keresztény Európa immár részleteiben megtörtént megszállását és megsemmisítését beteljesítsék. Hegymagason, ez év augusztusában a Szent Lőrinc vértanú tiszteletére tett szentmisén dr. Barsi Balázs OFM, szerzetes-hitszónok, teológia tanár azt állította: „a nyugati kereszténység immár meghalt, de nem baj…”, a Szűz Anya Magyarországa erős bástya ezer éve!
    A fentiekből következik, hogy nagyon fontos, így minden magyar, keresztény és jobboldali számára támogatandó az újabb nemzeti konzultáció pontos, precíz, minden részletre, a brüsszeli célokat is felvázoló, erre is kiterjedő tájékoztatása. Érezze mindenki, hogy Orbán Viktor és kormánya korrektül gondolkodik az identitás kérdésében, ahogy egykor a rendszerváltás óta folyamatosan félremagyarázott Szabó Dezső, a pamflet Michelangelója állította: „minden magyar felelős minden magyarért”. És legalább ekkora feladat megérteni és megértetni minden más érvvel szemben a közös nemzethez való tartozás katarzisát, amit minden nap meg kell élni és meg kell erősíteni. Ezért kell és jó a múltba merengeni, felhasználni az irodalmat, okulni történelmünkből, merítve anyanyelvünkből. Hogy ne Európában vagy a nagyvilágban keresse bérrabszolgaként boldogulását aki magyarnak született, hanem érezze a Kárpát-haza szólító szavának és a magyar nemzethez való tartozásnak az erejét, ahogy egykor a fejthetetlen Tamási Áron írta: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Az otthontalan embert hányja, veti a sors, az otthon lévő ura sorsának…

2017. 09. 17.

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo