Vastag az a bőr a bukaresti arcokon: a román külügyminiszter még mindig magyar provokációról beszél
Ha egy üzlet jól megy, minek változtatni: a román külügyminiszter még mindig csakis a magyarellenes hangulatkeltést szolgáló ordas ferdítések logikája mentén képes a magyar-román viszonyról beszélni.
Bogdan Aurescu egy interjúban arról beszélt, néhány héttel ezelőtti, bukaresti találkozójukon azt mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek: Románia valós partneri viszonyt akar Magyarországgal.
Mindemellett azt szeretné, hogy a magyar fél kilépjen a provokáció logikájából a Romániával való viszonya tekintetében.
Amint arról beszámoltunk, Ukrajna Alkotmánybírósága ma, július 7-én napirendre tűzte a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény alkotmányosságának vizsgálatát.
1792 farsangjának utolsó vasárnapján a fülig szerelmes fiatal gr. Buttler János Kassán megkéri gr. Dőry Gábortól leányának, Katalinnak a kezét. Ezzel egy olyan szerencsétlen történet indul útjára, mely Mikszáth Kálmán tollán keresztül híres lesz, csak éppen köszönőviszonyban sincs a valósággal és káros következményei messze túlléptek a nagy palóc író fantáziáján. Bizonyára nem ez volt a célja, de a palackból ő engedte ki a rombolás szellemét.
A napokban vehettük kézbe Oriskó Norbert A természet vadvirága című magánkiadásban megjelentetett könyvét és bizonyára nemcsak az én véleményem, hogy lehetetlen letenni amíg az elejétől a végéig, azaz a 102. oldalig nem érünk.
Július 5-én nyolcvanéves Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Az ENSZ elítélte azt a januárban végrehajtott amerikai dróntámadást, amely megölte Kászem Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda tábornokát és kilenc másik embert Bagdadban.
Déry Tibor egy hat részből álló novellafüzérben megírta Budapest ostromát. Az Alvilági játékok utolsó darabjának címe: Félelem. Ebben mondja Mari néni, az egyik öregasszony: „Senki sem alszik. Az egyik fele a nyilasoktól fél, a másik fele az oroszoktól.”
Már-már nem is igaz, hogy párhozamos társadalomban élünk, mert az emberi hülyeség, az árulás, a jellemtelenség, a szeretetlenség és a jog nélküli társadalom, az ószövetségi logika felülemelkedett a keresztény erkölcs-, és kultúra gyökerein fejlődött emberi társadalmak ideológiáján, lelkületén, logikáján. Egy anyagiakban bővelkedő kisebbség a világban olyan felfordulást teremtett, amely levetett magáról minden emberi jó tulajdonságot, pozitív érzést és ráengedte a – tetszik, nem tetszik – nomád népeket a világ kultúrájának és mozgatójának szívére, Európára. Igaz, nem egyszerre érte el ezt a szintet a háttérhatalom, hiszen kellett hozzá két világégés, amelyek alapján a kollektív bűnösséggel kordában lehetett tartani a „művelt” Nyugat társadalmait, amelyekben egyúttal a jóléti társadalmat is meghonosították azzal a céllal, hogy a keresztény hitet és vallást megvesse, elfelejtse a társadalom. A földrész keleti felében a kommunista ideológiára épülő sötét kísérleti telepet rendezték be, s ma már mondhatom: hála Istennek. Hiszen a kommunista diktatúrának ugyanazok a jellemzői, mint a mai kor erkölcstelen és ostoba, embertelen és életellenes, vallást tiltó, kapitalistának nevezett ámokfutásának. Így, a volt szocialista országok ma a zsigeri önvédelmi ösztönök által, talán később kerülnek arra a vesztőhelyre, amelyen Európát készülnek napjainkban lefejezni.
A Rubik-kocka sokkal több, mint egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenség. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. A kocka, amely 40 évvel ezelőtt indult világhódító útjára, közel egymilliárd ember játéka lett.
Nem tetszik neki, hogy megmondta a főnökéről: szélsőségesen magyarellenes.
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont a maga módján, egy négy részes, a mai Kárpátalja területének 100 évét röviden áttekintő összefoglalóval szeretne csatlakozni a #2020nemzetiösszetartozáséve és a #Trianon100 megemlékezés-sorozathoz az alábbi témákat érintve:
A XVIII–XIX. század Felvidékről indult megannyi jeles egyházi személyiségei közé tartozik Hannulik János Krizosztom, „a piarista rend magyarországi testületének egyik legkiválóbb tagja” (Szinnyei J., 1894:436. l.), a kor neves latin nyelvű költője. „Jeles tehetségét a külföld is méltányolta, midőn a tudományos folyóiratokban elismeréssel írtak róla s több tudós társaság tagjai sorába választotta.”
A vasárnapi választások egyik nyertesének nevezte a Vajdasági Magyar Szövetség Pásztor István, a párt elnöke Szabadkán, a VMSZ székházában megtartott sajtótájékoztatóján vasárnap este, valamivel 23 óra után. Mint mondta, ez az értékelés vonatkozik a köztársasági, tartományi és az egyes önkormányzatok eredményeire is.
