Muzsikás és az Amadinda közös lemeze 5. lett a legnevesebb világzenei listán
Az 5. helyre került a Muzsikás és az Amadinda közös lemeze a World Music Charts Europe (WMCE) legfrissebb, márciusi listáján. A tavaly év végén megjelent, Párhuzamok és kontrasztok című koncertalbumot a Fonó Budai Zeneház jelentette meg.
Az Amadinda és a Muzsikás együttes zenei együttműködése akkor kezdődött, amikor az ütőegyüttes meghívta 30. születésnapi koncertjére a folk világhírű hazai képviselőjét, a Muzsikást. A közös estet további közös hangversenyek követték, a Párhuzamok és kontrasztok című anyagot a Muzsikás karácsonyi koncertjén, 2017. december 28-án rögzítették a Müpában.
Paul Tillich, a XX. század egyik legkiemelkedőbb német teológusa elbeszéléseiben visszaemlékszik arra a pillanatra, amikor végleg szakított az emberi gonoszság társadalmi és politikai úton való megreformálásának gondolatával. Az első világháború alatt tábori lelkészként négy évet töltött a nyugati fronton, ott tapasztalta meg az öldöklés és szenvedés minden elképzelhető vagy elképzelhetetlen formáját. Az egyik ilyen pokoli éjszakán Verdun lövészárkaiban, amikor a halottak és haldoklók közt bolyongott, a kimerültségtől elnyomta az álom. Amikor reggel magához tért, hirtelen egy monumentális felismerés árasztotta el tudatát: „Ez itt gondolkodásom idealisztikus részének vége. Ebben az órában felismertem, hogy az idealizmus darabjaira hullott.”
... Észak-Olaszországban terjed a koronavírus, amelytől legalább annyira retteg az emberiség, mint a pestistől, csak ma már van internet, így ennek a félelmének hangot is tud adni. Az első, teljesen jogos és hatékony védőintézkedés az utazások korlátozása. Az olasz tartományok útjait lezárják, vesztegzár még nincs, de nem zárható ki, hogy az is eljön majd. A focimeccseket elhalasztják, a szálláshelyek üresek. Ausztria pedig azt fontolgatja, leállítja a vasútközlekedést, mert hiába vagyunk egy ilyen szédületes európai projekt közös megélői, tartsa csak határain belül a kórt Róma. Nem kérünk az olaszok vírusából, senki se akar megfertőződni.
A lakosságcsere nem összeesküvés-elmélet – véli Kiriákosz Velopoulosz, a Görög Megoldás nemzeti párt vezetője, aki szerint könyörtelen invázió zajlik Európában, ami veszélyezteti a görög-római kultúrán és a kereszténységen alapuló életmódot. Demográfiáról, az uniós elitek pénzügyi rémuralmáról, a sikeres magyar gazdaságpolitikai példáról és görög szimbólumokat használó szlávokról is beszélt a Makronómnak.
Életének 84. évében elhunyt Csukás István, a nemzet művésze – közölte Facebook-oldalán az Újszínház.
A belga főváros önkormányzata úgy döntött, sportcsarnokká alakít át egy templomot az egyre növekvő muszlim népesség által lakott Anderlecht kerületben.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) országos elnöksége felekezettől függetlenül felkér minden Kárpát-medencei egyházközséget és gyülekezetet, hogy 2020. június 4-én, magyar idő szerint 16 óra 30 perckor száz másodpercig szólaltassa meg temploma, imaháza harangját mementóként a trianoni békeszerződés százéves évfordulójára.
A következő bölcs mondást olvastam nemrég: A nép rosszul értelmezi a dolgokat, de jól érzi. Egy keresztény mondás pedig úgy szól, hogy amikor ujjal mutatsz valakire, ne feledd, hogy három feléd mutat! Tehát vizsgáljuk meg e két bölcsesség szemszögéből a gyergyóditrói Pékségiászban történteket (melyeket azért nem kell abszolút igazságoknak tekinteni). Apropó: viszonylag jól ismerem Gyergyóditró vidékét, néhány ottani lakost és az abban a Románia fagyos sarkától nem túl messze lévő hegyvidéki térségben megélni próbálkozók egyáltalán nem rózsás helyzetét… Vagyis úgy vélem, hogy – teljesen véletlenül – nagyjából 17,5-szer többet tudok azokról a helyekről a témában megszólalt riporterek és kommentátorok 99 százalékánál. Ennek ellenére tudatában vagyok annak, hogy én is csak nagyon, nagyon keveset tudok Gyergyóditróról. Ebből viszont az következik, hogy a térségen kívüli riporterek és kommentátorok nagyjából NULLA egész nagyon picit tudnak arról, hogy s mint van arrafelé.
„Nehéz sorsú népnek lelki táplálék a felüdítő humor, mely átsegít egy hosszú élet buktatóin” – vallotta naplementéjének éveiben Biró János, Antal atya ferences szerzetes, akit 1941-ben magánkápolnájában Márton Áron püspök szentelt pappá. Milyennek látták kortársai Áron püspököt? Átható, veséig látó tekintete, határozottsága, népe és Isten ügye melletti bátor kiállása, következetessége, gerincessége mellett leggyakrabban humorérzékét emlegetik. Ma 81 éve szentelték püspökké. Emlékezzünk együtt a derűs és mosolyt fakasztó főpásztorra.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: 
Már a csapból is Trianon folyik, mondják egyesek a hazai sajtó és a közbeszéd nyomán. Tele van vele a padlás, mondják mások. Én pedig azt mondom – talán sokakkal együtt –, hogy hadd folyjon és legyen csak tele. Mert a múltat nem („végképp”) eltörölni kell, hanem emlékezni rá.
Újsághír: Szabadságfát ültettek 1929-ben Bölcskén. Megható ünnepély folyt le szerdán a Miasszonyunkról nevezett női rend Szent József nevelőintézetében, Bölcskén. Szent József oltalmának ünnepén helyezték el az intézet parkjában, a trianoni határról kapott kis tölgyfacsemetét, a szabadság fáját...
Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1945. február 13-án a Vörös Hadsereg hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a magyar fővárosért vívott harcokat. A rommá lőtt és bombázott, kifosztott Budapesten akadtak olyan polgárok, akik naplószerű jegyzetekben örökítették meg az ostrom hétköznapjait.
Milyen az a tanítás, ami nem állami? El lehet-e élesen választani a liberálist a poroszostól? Lehet-e közös egy modern, családi fenntartású iskolában és egy egyházi intézményben? A Budapest Schooltól a pécsi ciszterekig két példa arra, milyen az oktatás a hagyományos rendszeren túl. Riportunk.
Elképesztő kincseket rejt az Országos Széchényi Könyvtár „Fut velem egy rossz szekér” – ADY100/101 című kiállítása: a költő kéziratai, képeslapjai és levelei mellett Ady érettségi bizonyítványa, fényképes vasúti szabadjegyei, barátokat és a családot ábrázoló fényképek is szerepelnek a vitrinekben. A tárlat egyedülálló anyaga Ady külső és belső utazásait, annak különböző helyszíneit, stációit tárja a látogató elé.
A mi Kodályunk című, a dokumentumfilm és a játékfilm határán mozgó életrajzi alkotás március 12-től látható a mozikban.
