Pünkösd, az örök ünnep

A lélek köt össze minket

Pünkösd egyszerre az eredményes befejezés és az elkezdés eseménye, ezért örök ünnep. Húsvét után ötven napra valami titokzatos erő okán nagyon erőssé és bátorrá lesz Péter apostol, aki húsvét előtt három nappal még azt is letagadta, hogy egyáltalán ismeri a názáreti Jézust. Pünkösd napján több ezer ember előtt bátran felvállalja, hogy ő Jézus világához tartozik. Ez a péteri lelki és jellembeli változás a pünkösd ünnepe, mely a karácsony és húsvét ünnepsorozatának méltó, szép záróképe. De egyben kezdet is, mert Péter prédikációja után kb. háromezer ember keresztelkedett meg, s ebből a szent magból, a megkeresztelkedett jeruzsálemi gyülekezetből nőtt ki a keresztyén egyház, és halad két évezredes útján, s mindebben benne vagyunk mi is… Ez a mi mindenkori pünkösdi ünnepünk.

115 éve történt: kitervelt rendőrgyilkosság Kolozsváron

Az 1900-as évek eleji kolozsvári magyar világ sem volt egy nyugodalmas időszak a korabeli rendőrség életében. A Magyar Rendőrség honlapja, a Police.hu érdekes írást közöl egy 115 évvel ezelőtti sortűzről, amelynek elkövetői a helyi rendőrségen akartak bosszút állni. 1908. július 21-én Kolozsvár külvárosa lakóinak nyugalmát este 8 óra körül lárma, éneklés és revolverlövések zavarták meg. Ezt hallva Péterffy Ádám és Varga István rendőrök elindultak a zaj forrása felé. A zömében hóstátiak által lakott Pacsirta utcában több tucat legényből álló banda állott, és 25-30 fegyverből sortüzet adtak le rájuk.

Megjelent Iochom István új könyve - Munkaszolgálatos katonák történetei

Hiánypótló kiadvány került ki minap a csíkszeredai Alutus Nyomda műhelyéből, Iochom István Katonasors című könyve jelent meg. A keménykötésű, 168 oldalas, gazdag képanyagot is tartalmazó könyvben egykori munkaszolgálatos katonák visszaemlékezéseit olvashatjuk.
A kézdiszéki volt munkaszolgálatos katonák visszaemlékezéseit tartalmazó kiadvány Iochom István huszonnegyedik könyve, és a Kézdiszékért Egyesület égisze alatt jelent meg. Borítótervét, szerkesztését és tördelését a szerző fia, Iochom Zsolt végezte, a korrektúrát pedig az Amerikai Egyesült Államokban élő Szombathy Ildikó Éva.

VENDÉGOLDAL – Székelyvécke

„Örökségünkkel a világ csodája lehetnénk”

Az összes középületet felújítják Székelyvéckén

Székelyvécke, e kis, három faluból álló község régóta ismeretes mind a gyönyörű, mondhatni tipikusan erdélyi tájról, amelyben fekszik, mind a számos, eredeti jellegét, arculatát megőrző felújított épületéről, vagy a községközpont fölött magasodó domb tetején álló Isteni irgalmasság kápolnáról és a hozzá tartozó Székely Golgotáról, Székelyföld első, székely kapukból álló keresztútjáról. A községben zajló életről, megvalósításokról és gondokról Fekete Pál polgármesterrel beszélgettünk.

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Márciusban történt, hogy Diana Ivanovici Șoșoacă szenátor asszony, aki annak idején az AUR párt színeiben került be a parlamentbe (és jelenleg a SOS nevű formáció elnöke), letett az asztalra egy törvénytervezetet, amelyben nem kevesebbet kér, mint a két világháború közt Romániától elcsatolt területek visszaszerzését. A román parlament értelemszerűen becsúsztatta a tervezetet egy nagyon mély fiókba. Viszont a háborúban álló Ukrajna felháborodott a dolgon, sőt, a szenátor asszony neve felkerült az ukrán állam ellenségéit listázó Mirotvorec honlapra.

Krisztus keresztje és a világválság

A 20. században annyi háború gyötörte a világ népeit, hogy vannak, akik azt mondják, nem is két világháború, hanem egy 120 éve tartó állandó háborúzás folyik, néhány békésebb esztendővel vagy hónappal megszakítva. Mi vezetett ide? Hogyan jutott az emberiség ebbe az önpusztító helyzetbe?
Egyesek szerint a háborús ellenségeskedés mindig is jelen volt az emberiség történelmében, csak a pusztító eszközök hatékonysága, pusztító képessége nőtt meg. Ez igaz. Ám van valami, ami korábban visszafogta a telhetetlenséget és gátlástalanságot. Valami belső erő, amely meg tudta fékezni az elszabadult indulatokat, hogy azok ne gerjesszék magukat magasabb fokozatra. Mi volt akkor és mi hiányzik most?

Anton Hrnko rehabilitálta Esterházyt

A Szlovák Televízió Do kríža elnevezésű vitaprogramjában, 2023. április 5-én Esterházy János életművének értékelése volt a téma magyar, lengyel és szlovák szemszögből.
A TV program, amely bizonyos értelemben tabudöntésnek is nevezhető, hiszen a szlovák médianyilvánosság részére első alkalommal biztosított lehetőséget a magyar mártírpolitikus életének viszonylag korrekt értékelésére, nem maradt visszhangtalanul. A Hlavné Správy című internetes lap április 14-i számában „a nemzet történésze”, Anton Hrnko sietett rekontrázni a minden botrányos felhangtól mentes televíziós beszélgetést.

Etyek Botpuszta kápolnájának mondatjele

A zsambekinfo.hu szerint "Etyek községben Botpusztán a dombtetőn egyedül áll egy magas kőtemplom, mely az 1200-as évek végén már bizonyosan létezett. Ezt a templomot az 1400-as években lebontották, s egy rövid falszakaszt meghagyva sokkal díszesebbé építették. Ebben a későgótikus templomban már összefüggő térben volt elhelyezve a szentély és a gyülekezetet befogadó templomhajó, amelybe akkoriban Etyek felől lehetett belépni. Külön érdekességet jelent kívül a Kápolna egyik sarkán lévő kőbe karcolt jel, amely a sámánhit sok évszázados fennmaradását bizonyítja: rontásűző céllal vésték a falába."

A Szabó Zoltán Csaba által küldött fénykép nem erről, hanem a templom melletti rendház bejáratáról készült. Az itt látható zöld jelek latin betűk és arab számok, amelyek nem tartoznak a szakterületemhez. Ezeket csak belerakták egy jóval korábbi mondatjel közeibe, mert annak még ismerték, vagy sejtették a jelentését. A keretbe foglalt villás ágú kereszt már a kutatásaim körébe esik, ezért arról többet is tudok mondani. Ez a kiegészítés szükséges is, mert néhány kérdés felmerül az etyeki kereszttel, pontosabban keresztekkel kapcsolatban.

Cseres Tibor, történelmünk sorsfordító időszakainak krónikása

Harminc éve, 1993. május 24-én hunyt el Cseres Tibor Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, a Hideg napok című regény szerzője.
Márkus Béla irodalomtörténész, Cseres monográfusa szerint az író Budapesten született 1915. április 1-jén Portik Tibor néven, és Gyergyóremetén töltötte kisgyerekkorát, amely legtöbb életrajzában szülőfalujaként szerepel. Cseres apja moldvai favágó, majd a katonai szolgálat után császári testőr volt a bécsi udvarban, aki az első világháború idején beállt a székely hadosztályba. A fronton román fogságba esett, és Brassóba vitték, ahonnan átszökött Magyarországra. Felesége és két fia 1922-ben követte, de az édesanya korán meghalt.

Kinek a rózsáját kapta ajándékba a pápa?

Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített.” Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású: családja a háromszéki Egerpatakról származik.

Márk Gergely 1923. október 27-én született a mára már Szászrégenbe beolvadt Magyarrégenben. Kertészeti tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte 1937-ben, majd – miután Észak–Erdély felszabadulása után az anyaországba költözött – Baján és Budapesten folytatta, 1946-ban fejezte be, illetve 1950-ben az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara diplomáját is megszerezte.

A Szent György Lovagrend alapítása

A Szent György Napok utáni Történelmünk rovat témájául a Szent György Lovagrend alapítását választottuk. Úgy tartják, hogy 1326. április 24-én, Szent György napján alapította I. Károly, közismerten Károly Róbert magyar király a Szent György Lovagrendet. Tulajdonképpen az uralkodó ezen a napon – az esztergomi érsek és a magyar püspöki kar jelenlétében – hozta nyilvánosságra a rend alapszabályzatát Visegrád várában.
A szabályzat pontos fordítása határozottan utal arra, hogy annak első változata még 1326. április 24. előtt megszületett, de mindenképpen 1323 és 1326 között. 1326 Szent György napján pedig e korábbi szabályzatot egészítették ki további hat cikkellyel, a király jelenlétében és szándékainak megfelelően – írja Veszprémy László A Szent György Lovagrend megalapítása Károly Róbert udvarában című tanulmányában (Lovagvilág Magyarországon, Argumentum Kiadó, 2008).

Erdélyi arcok

„Marosvásárhely ma is az erdélyi magyar kultúra egyik fellegvára”

Kecskés Csaba, Marosvásárhelyen szolgáló unitárius lelkész a tavaly nyáron töltötte 50. életévét. Amint azt lapunknak elmondta, az emberi élet e jelentős időbeli mérföldkövéhez érkezve, magában is egyféle számadást végzett. Őt idézve: „...igyekszem számbavenni és mérlegre tenni a megtett életutat, amely mögöttem van, és reménységgel tekinteni arra az életidőre, amely a gondviselő Isten jóvoltából megadatik még számomra...”
– Mit kell tudni még Kecskés Csaba unitárius lelkészről?

Csaba királyfi és Uncle Sam, az Egyesült Államok és a romániai (magyar) politika

Ha nem mindig érthető, mi miért történik éppen úgy, ahogy, próbáljuk a nagy képet nézni, sok minden a helyére kerülhet.
Az elmúlt években többször is írtam arról itt, a Főtér hasábjain, hogy ha geopolitikai szemüvegen át nézzük, egy sor egyébként „ártatlan” romániai belpolitikai esemény úgy is összefügg, ha látszólag nem és ha nem vagyunk összeesküvés-hívők.
Arról van szó, hogy a három évtizeddel ezelőtti kelet-európai rendszerváltások és a Szovjetunió összeomlása, az orosz befolyás megszűnése óta az Amerikai Egyesült Államok kiemelt geopolitikai térségként kezeli a térséget, amelyhez Románia is tartozik.

Véres május elseje: Trianon emberi, családi és generációkon átívelő tragédia

1919. május 1-én csaknem háromezer magyar munkás próbálta meg újra egyesíteni a kettészakított Komárom városát, a csehszlovák megszállók azonban közbeléptek és több száz embert mészároltak le. Erre, a komáromi áttörésre emlékeztek ma délelőtt az észak-komáromi katolikus temetőben található 102 névtelen áldozat tömegsírjánál.
A dél-komáromi Endresz-csoport Egyesület, az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és a Felvidéki Értékőrzők szervezésében rendezték meg a mai megemlékezést, melyen Lakatos Áron népzenész és Korpás Réka népdalénekes énekelt, illetve Széplaki Norbert saját szerzeményét adta elő. A megemlékezésen Bencze Dávid történész mondott emlékbeszédet, melyben rámutatott...

A szabályokat be kell tartani

Kérem, engem még egészen zsenge ifjú koromban úgy tájékoztattak, hogy a szabályokat be kell tartani, mert úgy tisztességes. Talán már említettem, hogy nehéz gyerekkorom volt…
Kezdjük azzal, hogy az iskola – minden előzetes híreszteléssel szemben – nem az életre nevelt. Mert tanítottak ott mindenfélét, a biológiától a történelemig, de egyáltalán nem képeztek egy igazi karrierhez szükséges tárgyakból, úgy, mint, hazudni, csalni, lopni. Hogy a többit már ne is emlegessem…
Mi több olyasmiket sulykoltak ezerrel – akár a képen látható hölgy a ruhát –, hogy ilyesmiket nem szabad csinálni. A plébánián, hittanórán meg az atya még rá is kontrázott és ebben témában pont ugyanazon az állásponton volt, mint azok az átok kommunisták, akik folyton csak hülyítették a népet.