Székely Szabadság Napja Sepsiszentgyörgyön

Képes-e Székelyföld az önszerveződés útjára lépni, mi, itt élő magyarok tudunk-e, akarunk-e tenni, áldozni szülőföldünkért? Megvan-e még a belső iránytűnk, amely megmutatja a helyes utat? Tudunk úgy tisztelegni a hazáért életüket áldozó vértanúk előtt, hogy erőt, hitet merítsünk jövőnk építésére? – ilyen és hasonló gondolatok fogalmazódtak meg pénteken délelőtt a székely szabadság napjának sepsiszentgyörgyi ünnepségén.
Az immár hagyományos helyszínen, a Turul téren gyülekeztek a székely szabadság napja előtt tisztelgők, ünneplőben, székely és magyar zászlókkal. A Kónya Ádám Művelődési Ház férfidalárdájának tolmácsolásában felcsendült a Szózat, majd a szervező Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán lépett mikrofonhoz.

Hatalmi visszaélésnek tekintik a csendőrség eljárását a marosvásárhelyi felvonulás szervezői

Elítélik és hatalmi visszaélésként értékelik a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői, hogy a csendőrség törvénytelennek minősítette a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulást – közölték szombaton Kolozsváron tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a marosvásárhelyi rendezvény külföldi meghívottjaival közösen tartott sajtótájékoztatón hatósági visszaélésként értékelte, hogy a pénteken, a székely szabadság napján Marosvásárhelyen összegyűlt ünneplőknek nem engedélyezték az utcai felvonulást, és visszatérve a sok évvel ezelőtti gyakorlathoz, a több száz fős tömeg a járdára szorult.

131 éve született az első székely szent

131 évvel ezelőtt született az első székely szentként is emlegetett boldog báró altorjai Apor Vilmos püspök vértanú. Hetvennégy évvel ezelőtt 1945. március 30-án, éppen nagypénteken érte halálos lövés, miközben mint jó pásztor óvta a rábízottakat.
Báró altorjai Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesváron, ősi székely nemesi család sarjaként. Az Aporok a hagyomány szerint a honfoglaló székely családok közül valók, ősük Háromszék területén volt rabonbán. A rabonbán főpap, főbíró és fővezér volt egy személyben.
Apor Vilmos már gyerekkorától kezdve a papi hivatásra készült. 1915. augusztus 24-én szentelte pappá Sigismund Waitz brixeni segédpüspök Nagyváradon. Az első világháború alatt orvosvonaton teljesített szolgálatot tábori lelkészként.

Kétszáz éve született Andrássy Gyula gróf

Andrássy Gyula gróf egyike volt a legkiválóbb magyar államférfiaknak. Gróf Andrássy Károly és gróf Szapáry Etelka fiaként 1823. március 8-án született Oláhpatakon. Igen gondos, hazafias nevelésben részesült.
Az akkori főurak szerint jogi tanulmányainak befejezése után külföldre ment, s Franciaországban előkelő barátokat szerzett, ahonnan hazatérve bekapcsolódott a hazai közéletbe.
Nagy hatással volt rá Széchenyi egyénisége és politikája, akivel 1845-ben, a Tisza szabályozásánál ismerkedett meg. Részt vett az első ármentesítő társaság szervezésében is.
Széchenyi a magyar nemzet gyökeres átalakításának egyik feltételét a magyar arisztokrácia erkölcsi megújulásában látta, s érdeklődéssel, rokonszenvvel figyelte tanítványa fejlődését. Ragyogó tehetsége már akkor kitűnt, ezt mondta róla Széchenyi: “minden lehet belőle, még Magyarország nádora is.”

A mesterséges intelligencia a költészetet is bekebelezi?

1950-ben Alan Turing informatikus – aki az Enigma feltörésével vált híressé – találta ki a mesterséges intelligencia Turing-tesztjének nevezett módszert. Ha egy számítógép vagy program képes olyan intelligens válaszokat adni, mint egy ember, és nem lehet eldönteni, hogy ember vagy gép adta őket, akkor „gondolkodónak” tekinthetjük. Úgy tűnik, a mesterséges intelligenciával létrehozott versek egy része már hozza ezt a szintet. A beszédszintézissel foglalkozó MI-tudósok egyfajta tesztkörnyezetnek tekintik a költészetet, mivel a legnehezebben megragadható irodalmi műfajnak számít. Számos nyelvi réteget foglal magába, és nincsenek szigorú vagy univerzális szabályok arra vonatkozóan, hogy egy versben mi elfogadható és mi nem. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az olvasók nagy részének nincsenek ismeretei a költészet értékelési szempontjairól, és sok esetben meg sem értik a verseket.

Pályázati felhívás a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány programjában való részvételre

A budapesti székhelyű Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány tehetségeket támogató programja első lépéseként várja olyan, Kárpát-medencei, kiemelkedő tehetségű, 14 és 30 év közötti, nappali tagozatos képzésben részt vevő fiatalok jelentkezését, akik: kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, országos, illetve nemzetközi tanulmányi, művészeti és sportversenyeken dobogós helyezést értek el, kutatási eredményeiket publikálták, motiváltak, szorgalmasak, kitartóak, elkötelezettek céljaik megvalósításában, bár nem vettek részt, illetve nem szereztek dobogós helyet tanulmányi versenyeken, de úgy érzik, kiemelkedően tehetségesek.
Az alapítvány által kiválasztott fiatal tehetségek egyénre szabott támogatásban részesülnek. Ennek során minden diák azt kapja, amire leginkább szüksége van a tehetsége kibontakoztatásához, mely minden esetben tartalmaz mentori támogatást. (Ezen túl esetlegesen részesülhet ösztöndíjban, támogatják képzéseit és konferenciamegjelenéseit, részvételét kulturális és sportprogramokon.)

Kádár Gyula: A magyar forradalom Erdélyben

Hetven éve, 1953. február 18-án született Sepsiszentgyörgyön – illyefalvi család sarjaként – Kádár Gyula történész, újságíró, lapszerkesztő és lapkiadó, a Háromszék volt külső munkatársa. 1996-ban Történelmünk címmel folyóiratot indított, szerkesztett és adott ki, 1998-ban Történelmi Magazinra keresztelte át havi rendszerességgel megjelent folyóiratát, melyet anyagiak híján 2013-ban kénytelen volt beszüntetni. Egy cél vezérelte: az erdélyi magyar és székely közösség szolgálata. Igyekezett olvasóit rádöbbenteni arra, hogy csak egy saját gyökereit ismerő közösség képes az őt megillető kollektív jogokat kiharcolni. Ennek nyomatékosítására írta és adta ki könyveit: Székelyföld határán (2010), Székely hazát akarunk (2011), Múltunk kötelez (2012), Sepsiszentgyörgy korai története és népessége – Székely vértanúk (2013), Prés alatt a magyarság – Nemzeti elnyomás Romániában (2013), Gábor Áron életútja (2014), Székelyföld ostroma (2015). Kádár Gyula 2015. október 13-án hunyt el Sepsiszentgyörgyön.

Moll Elemér, az erdélyivé lett építész, akinek a történelem ismételten kettétörte a karrierjét

"Ő volt az egyik jelentős építész, aki magával hozta a modern jövőt Erdélybe. Ám aki körömszakadtáig küzdött az építészeti gettósítás ellen. S amíg élt, sikerrel is tette. Aztán jött a kommunista aranykor. Meg az azt követő vadkapitalizmus.

Mindig elcsodálkozom, hogy bár hatalmas kulturális hagyomány leng körül bennünket itt a transzilván végeken (vagy közepeken, ahogy vesszük), milyen kevés nyilvános információ áll rendelkezésre, ha az ember utána akar nézni valaminek. Ismétlem: nyilvános. Ugyanis nem kétlem, hogy a szakma, a szakmák, az elit tudja, amit tudnia kell. Csak éppen – ha már építészetről van szó – azt a bizonyos negyedik falat nem sikerül (az esetek oroszlánrészében) lebontani, ami a szakmai berkek (bunkerek, bástyák) és a közönség (közösség) között emelkedik. (Hogy ez kinek a felelőssége, más kérdés, más írás tárgya.)

A költő és a „magyar Akhilleusz” a segesvári csatában Jókai 1874-es cikke szerint – Igazságot Petőfinek! / 4.

Petőfi eltűnését is jelentő segesvári csatával kapcsolatban olvasni lehet olyan tájékoztatásokat is, hogy abban a költő csak szimbolikusan, fegyvertelenül vett részt, majd menekülés közben az oroszok végeztek vele.
Arra, hogy ez a feltevés nem egészen helyes, már Mezősi Károly irodalomtörténész is rámutatott a Petőfi utolsó napja és halála c. tanulmányában (Megjelent Közelebb Petőfihez c. könyvben, kiadta a Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972-ben).
Petőfi bátorsága közismert, már csak az a tény is, hogy részt vett több csatában is ezt mutatja. Most viszont egy rendkívüli izgalmas Jókai-cikket közlünk teljes egészében, amely a Vasárnapi Újságban jelent meg 1874-ben.

Zrínyi Ilona fejedelemasszonyra, Munkács várvédő hősére emlékezünk halálának 320. évfordulóján

A születési éve körüli viták lezárásaként a Hadtörténeti Közlemények 2020-ban megjelent 4. számában olvasható Végh Ferenc A „Magyar Márs” árnyékában? Az ismeretlen Zrínyi Péter című írása. A tanulmány 129. lábjegyzetében Zrínyi Ilona nagyapja, Frangepán Farkas Kristóf naplóbejegyzése alapján tisztázódik Ilona születési dátuma: „..Ilona (†1703) I. Rákóczi Ferenccel 1666-ban kötött házassága is eszközt jelenthetett…Zrínyi Ilona ekkor nem 23, hanem mindössze 17 esztendős volt. A kutatás már korábban is joggal gyanította, hogy a – nikodémiai (Izmit) síremlékén olvasható dátumból visszakövetkeztetett – 1643-as születési év nem felelhet meg a valóságnak. …Nagyapja, a már említett Frangepén Farkas Kristóf diáriuma nem hagy kétséget arról, hogy Zrínyi Ilona 1649. március 20-án éjjel, 11 és 12 óra között, a Magyar Királysághoz tartozó Muraközben, Podbreszten (Drávaszilas) látta meg a napvilágot. A horvát nyelvű naplóbejegyzés eddig elkerülte a téma magyar és horvát kutatóinak figyelmét…” – olvasható a Hadtörténeti Közleményekben.

Nincs megalkuvás – Mécs Károly Jókai Mórról

A kőszívű ember fiai Jókai legismertebb regénye, amely a Baradlay család történetén keresztül mutatja be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakát. Várkonyi Zoltán 1965-ös filmváltozatában Baradlay Richárdot Mécs Károly színművész formálta meg.

A Kossuth-nagydíjas művész a Kőszívű – A Baradlay-legenda című új musicalban ismét Jókai egyik karakterének bőrébe bújt. A Magyar Kultúra Podcastok Talpig magyar című műsorában beszélt minderről. A ’60-as évek a történelmi kalandfilmek nagy korszaka volt. Egész Európában sorra készültek a nagy költségvetésű, látványos, ezernyi statisztát mozgató produkciók. Idehaza Várkonyi Zoltán volt a műfaj koronázatlan királya. Milyen volt egy ilyen szuperprodukció részesévé válni?

Egy fuvolakultúra és egy könyv fejlődéstörténete

Mivel „A magyar fuvolázás kétszáz éve és európai beágyazódása” című kötet immár fizikai valójában is eljutott az olvasókhoz, ezért talán érdemes szót ejteni arról miként alakult ki és épült fel ez a kiadvány.

Ahogy Dalos Anna írja az előszóban a könyv „fuvolaművészek és zenetudósok gyümölcsöző együttműködése nyomán született” vagyis a kiadvány hazai, de külföldi mértékkel is unikális megközelítéssel közelített vállalt témájához. Az alkotópártos – Szilágyi Szabolcs és Czeloth-Csetényi Gyula (fuvolaművészek) – a zenetudomány területéről hívott meg szakembereket, hogy közös koncepció mentén térképezhessék fel a hazai fuvolakultúra legfontosabb történéseit, fordulópontjait.

„Sobri él”

Sobri Jóska (vagy Zsubri Jóska, született Pap József, Erdőd major (Vas vármegye), 1810. ) a maga idejében rettegett útonálló volt, aki később legendás, főleg a Bakony erdeiben bújkáló dunántúli betyárvezérként vált közismertté.

Betyárcsapatával híres, rajtaütésszerű rablótámadásokat hajtottak végre a Dunántúlon. Halála után még ötven évvel is arról beszéltek, hogy nem halt meg és „Sobri él”. Sobri Rózsa Sándor után talán a leghíresebb magyar betyár. Körülötte valóságos kultusz alakult ki mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Szombathelyi börtönbüntetésekor a szóbeszéd szerint Sobri valóságos parasztadónisszá vált. Ugyanis ha közmunkára vezették, a cselédek és az úrinők fürkésző tekintete követte minden mozdulatát.

Az egykorú, ellene kiadott körözőlevél szerint „sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú" legény volt.

Törökország háborúban

Germanus Gyula a Nagy Háború alatt tért vissza Törökországba. Milyen kalandokban volt része, miért akart kimenni a frontra és hogyan látta a háborút és az országot?
A törökországi utazásokat követően Germanus befejezte az egyetemet, aztán Angliában tanult.
„Anglia ködös levegőjében a British Museum könyvtára fáklyaként világított […] Szívesen ott maradtam volna. Nemcsak értelmem, de lelkem is vonzódott a gazdagságtól, hatalomtól erős, öntudatos angol néphez. De hazám levegőjét és hangját nem felejthettem el.”
Törökországban közben sok minden megváltozott. Az ifjútörökök átvették a hatalmat, de meghagyták a trónon Abdul Hamidot. Amikor visszavette a hatalmat, lemondatták és az öccsét, V. Mehmed szultánt rakták a helyére, akinek csak a reprezentatív szerep maradt.

Az erdélyi – gyulafehérvári – egyházmegye alakulása 1918 után /2./

A trianoni döntés következtében az erdélyi egyházmegye területileg egészében Romániához került 241 plébánia kb. 375 325 hívével, mely nemzetiség szerint így oszlott meg: magyar 347 417, német 15 770, román 3343, egyéb 8795. Területileg a Nagy-Romániához való csatolásával a 900 éven keresztül a kalocsai érseki tartomány suffraganeusa új, egyházilag megoldatlan helyzetben találta magát. Egyházjogi helyzete – a Románia és a Szentszék között lezajlott hosszas tárgyalások után – az 1927-ben megkötött és 1929-ben ratifikált konkordátum 1930-ban való életbelépésétől rendeződött, 1991-ig a bukaresti érsekségnek alárendelt püspökséggé vált.