A reformáció dallamait szólaltatják meg a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon
Július első hetének végén kezdődik Hargita megye kulturális életének egyik legkiemelkedőbb eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A régizenei seregszemle első kiadását 1980-ban tartották, 2008 óta tagja az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA), 2015-ben a pedig elnyerte a legjobb Európai fesztiváloknak járó Europe for Festivals, Festivals for Europe (EFFE) minősítést, amelyet az intézmény megújított a 2017–2018-as időszakra is.
A fesztivál művészeti vezetője Filip Ignác fuvolaművész, a Brassói Transilvania Tudományegyetem docense, munkatársai pedig a Hargita Megyei Kulturális Központ csapatából kerülnek ki, őket önkéntesek segítik.
A Kárpátaljai Református Egyházkerülethez tartozó Beregszászon és környékén – a szinte kizárólag magyarok lakta Asztélyon, Beregardón, Bulcsúban, Dédán, Kígyóson, Macsolán és Makkosjánosiban – nagyjából 350-400 gyerek él a létminimumon vagy alatta. Egy átlagos fizetés mintegy 35 ezer, míg egy átlagos nyugdíj 12 ezer forintnak megfelelő ukrán hrivnya. Az élelmiszerek, a lakbér és az üzemanyag ára mindeközben megközelíti a magyarországi árszintet. A kelet-ukrajnai fegyveres válság nyomán kialakult gazdasági krízis komoly mindennapi gondokat okoz a magyar határon élőknek is. A nélkülöző kiskorúak nemcsak kirándulásból vagy játékokból, hanem sokszor alapvető tisztálkodószerekből, élelmiszerekből, meleg ruházatból is hiányt szenvednek. Az otthon melege több szempontból sem magától értetődő Kárpátalján.
Németországban demokrácia? – teszi fel a kérdést a népszerű független francia hír- és véleményportál, a Boulevard Voltaire cikkét azzal kezdve, hogy hajnalban Németországban 36 ember háza előtt nem a tejeskocsi állt meg, hanem a rendőrség, amely brutálisan behatolt otthonukba, amiért szerintük a közösségi médiában gyűlöletkeltésre alkalmas üzeneteket hoztak nyilvánosságra, elsősorban a migránsokkal kapcsolatban.
Egyre veszélyesebb lesz a nők számára a világ „egyetlen feminista kormánya” által irányított országban élni.
Hetvenhat esztendeje, 1941. június 26-án ismeretlen felségjelű repülőgépek intéztek bombatámadást Kassa városa ellen, amelynek eredményeként másnap, 1941. június 27-én a Magyar Királyság belépett a Szovjetunió elleni hadviselő felek sorába.
A csíksomlyói búcsú történelmi háttere körül minden évben sok félreértés, téves ismeret terjed -- ezek eloszlatása végett néhai Dr. Szabó Árpád 2007-ben, a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent írását idézzük alább.
A Vatikán-kommentátor Sandro Magister 
Az országbíró (iudex curiae) a régi jogrend szerint tulajdonképpen a király udvarbírája, azaz a helyette ítélkező bíró volt a kúriában. Nevezték nagybírónak is, aki hivatalát a nádortól vette át. Az Aranybulla úgy emlékezett meg róla, mint állandóan az udvarhoz kötött bíróról.
Élénk vita kísérte azt a SZEMléleken megjelent cikket, amely a gyermektelen állami vezetők kapcsán egyes nemzeteket fejétől bűzlő halhoz hasonlító pap írására reagált.
A Nyugat meghökkentő önfeladása tudatos, módszeres pszichológiai befolyásolás eredménye, amely az iszlám történelméből ered. Ez a "dimmiség": a dzsihád következtében a 'hitetlenek' a félelem és bizonytalanság hatására saját társadalmaikat kényszerítik megalázó helyzetbe. │ Bat Ye'or előadása
– részletek –
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora ismét lándzsát tör a román Erdély mellett. És leleplezi a magyar állami revizionizmust.
64 évvel ezelőtt, három hónappal a „nagy” Sztálin halála után két ÁVH-st és egy szerzetest akasztottak fel ugyanazért − a népi demokrácia ellen szervezett összeesküvésért. Az elsőrendű vádlott ávós nevét emléktábla őrzi egykori iskolája falán, a negyedrendű vádlott szerzetest a boldogok sorába emelte Ferenc pápa. Egyházi emléknapja mindhármuk kivégzésének dátuma: június 8.
A kecskeméti kortárs keresztény művészeti gyűjtemény alkotásaiból nyílt június 9-én kiállítás a Pesti Vigadóban Békesség nektek! címmel. A Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből 89 alkotó 90 művét – festményeket, szobrokat, textileket, grafikákat – tekintheti meg a közönség július 23-ig.
Kilencvennyolc esztendeje, 1919 májusában az újjászervezett magyar Vörös Hadsereg Salgótarján és Eger térségében tartóztatta fel a csehszlovák támadásokat. Május 21-én vette vissza Miskolcot, és május 30-án 250 km-es arcvonalszakaszon vette kezdetét az északi hadjárat. A mintaszerűen vezetett offenzíva során június első napjaiban a magyar vöröscsapatok felszabadították Lévát, Érsekújvárt, Selmecbányát, Zólyomot, Tokajt, Sárospatakot, Kassát és Sátoraljaújhelyt.
