Kriterion Koszorú Kányádi Sándornak
A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány 2014 végén úgy döntött, hogy Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét jutalmazza Kriterion Koszorúval sok évtizedes munkásságáért, fáradhatatlan közéleti és értékteremtő magatartásáért. Kányádi Sándor több évtizedes irodalmi, szerkesztői, műfordítói munkássága a soknemzetiségű Erdély népeinek az együttműködését, az európai eszmeáramlatokba való bekapcsolását is szolgálja.
A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány 2014 végén úgy döntött, hogy Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét jutalmazza Kriterion Koszorúval sok évtizedes munkásságáért, egyben emlékeztetve arra is, hogy a nagyhatású verseiből készített válogatások a Domokos Géza vezette Kriterion Könyvkiadónál jelentek meg először.
A párizsi Charlie Hebdo (Heti Karcsi) szatirikus folyóirat elleni január 7-ei támadás rettenetes eredménnyel járt. Nemcsak újságírók, hanem rendőrök, civilek estek áldozatul. Európa és a világ megdöbbenve gyászol. Minden országban a szorongás és nyugtalanság ütötte föl fejét, mely abban a kérdésben fogalmazódott meg: Nálunk nincs terrorveszély? Kiderült, nincs, mert nálunk nem adtak ki gyilkos karikatúrákat.
Ez a képzelet szárnyán közlekedő, térben is időben igen mozgékony, tiszavirágszerűen új és új alakot öltő angyalmotívum valóban úgy röpköd Aknay Jánosnál, mint mesékben a gondolat. Világokat hág át, csillagok közt jár-kel, de mindig visszatér alkotó (atyjához), a művészhez, s be-benéz az ajtókon, ablakokon, s fel-felbukkan az újra és újjáépített szentendrei kulisszák között, és a háztetők, keresztek és kálváriák felett. Lénye néha kettős: síkkonstrukcióba metszett pozitív vagy negatív absztrakció, félig jel és félig artikuláció, néha gyermek, néha leány, néha androgín álomarc, néha maga a köd, a sötétlő félelem vagy a barlangi magány, ... (Részlet Novotny Tivadar méltatójából)
A Feszty Masa Műhely szeretettel várja a képző- és iparművészet különféle technikái iránt érdeklődőket. A résztvevők a műhely keretében nemcsak elméletben ismerhetik meg a művészettörténet korazskait és az alkotói technikákat, hanem saját produktumok létrehozása által ki is próbálhatják a különféle stílustörténeti korszakok jellemző alkotási módjait.
A Magyar Patrióták Közössége is képviseltette magát 2014. december 13-án az Országház felsőházi termében a politikus-író halálának 70. évfordulója alkalmából megrendezett Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékkonferencián. A rangos rendezvény elején a nap házigazdája, Dr. Galla János felidézte, hogy december 13. egyben a limanovai csata évfordulója is, amelyben 30 ezer magyar katona vesztette életét.
... Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy Románia kormánya arra használja a hatalmat, hogy elnémítsa, megsemmisítse, megalázza és ellehetetlenítse a kisebbségeket. A XXI században, az Európai Unió tagjaként az a magatartás, mely üldöz egy kisebbségi nyelvet és szimbólumot, börtönnel fenyegeti a kisebbségi vezetőket, visszaállamosít, valamint szisztematikusan uszít az erdélyi magyarság ellen, nem méltó ahhoz a Romániához, mely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadsága mellett tette le a voksát. ... Forrás: erdely.ma
„Tiltakozunk a nagybecskereki római katolikus püspökség egyesületünkkel kapcsolatban tett, nyilvánvaló valótlanságoktól és képtelenségektől hemzsegő nyilatkozata ellen, amelyben a Magyar Patrióták Közösségét etnikai feszültségkeltéssel, nyugtalanság szításával vádolta meg. Az általunk sérelmezett közlemény az egyházmegye honlapján, a veszélybe került templomokkal kapcsolatban jelent meg. ...” Forrás: 
"Életem olyan pillanatait idézem fel, amelyek meghatározóak voltak számomra, örömtelieket és tragikusakat egyaránt.” Az albumon szerepelnek autentikus népzenei darabok és saját szerzemények is olyan művész-barátok közreműködésével mint a Presser Gábor, Ferenczi György és a Rackajam, vagy a Csík zenekar egyes tagjai. “Az albumon a Csík Zenekar java része muzsikál, de mivel a zeneszámok összeállításának apropója az én 50. születésnapom, kicsit másfajta gondolatok, szempontok kerültek elő, mint egy zenekari lemezen.” Forrás: 
Szőts Sándor 1941-es klasszikusát, az Emberek a havason című filmet november 21-én vetítette le az Uránia Nemzeti Filmszínház Szőts Istvánné Gyenes Mária, Sára Sándor, Gazsy Csaba, a film főrestaurátora és Fazekas Eszter kiadványszerkesztő nyilvános beszélgetését követően. A Nyirő József novellái alapján készült, balladai szépségűként emlegetett alkotás rendezője 1998-ban hunyt el. Felesége, Szőts Istvánné Gyenes Mária kifejtette: férje soha nem szerette megnézni a saját filmjeit, mert mindig talált bennük hibát. „Azt szokta mondani, hogy a film nem márvány, pedig csak maradandót érdemes alkotni. Mindenesetre biztosan meg lenne elégedve a felújított filmmel, ha láthatná, milyen szép lett.”
