Emlékezzünk: „Voltak, akiket élve temettek el!”
A második előadásomat követően, amelyben a második világháború alatt és után a Csehszlovák Hadsereg által elkövetett tömegmészárlásokról szóltam, még pihentünk pár napot a Balaton partján. Az öldöklés Edvard Beneš, az akkori köztársasági elnök nyilvános felhívására folyt, amely „iparszerűen” 1945. június 15-ét követően, az elnök prágai lázító beszéde után vette kezdetét, és csak 1945 augusztusának végén, Sztálinnak Benešhez írt erőteljes tiltakozást és figyelmeztetést tartalmazó levelére állt le az akkori Csehszlovákiában.
Balatongyörökön egy asztalon heverő Magyar Nemzet című újságot böngésztem a strand egyik kávézójában. Közismerten balliberális beállítottságú sajtótermék, amit más értékhez szokott halandó nem, vagy csak ritkán vesz a kezébe. Egy kiemelt címen akadt meg a tekintetem, „Voltak, akiket élve temettek el”. Hirtelen azt gondoltam, talán a tegnapi előadásból vették ki a mondatot, amelyet a Pozsonyligetfalun kivégzett leventékkel kapcsolatban a sétány színpadán, az előadásom alatt mondtam. Kíváncsi sejtés fogalmazódott meg bennem: „Már a liberális sajtó is ezzel foglalkozik?” Gyorsan keresni kezdem a cikket, amit Gazdag József, a Pátria rádió általam tisztelt riportere vetett papírra. Pár perc után azonban csalódottan tettem le az újságot. Nem a leventékről szólt az írás, hanem az 1992-es srebrenicai vérengzésről, amelyet július 11-i dátummal európai emléknappá nyilvánítottak.
A hagyományos római miserítus kedvelői számára 
Tíz évvel ezelőtt, 2007. július 11-én ítéletidő haladt át Gyimesfelsőlok görbepataki részén, az erős szél és a mogyoró nagyságú jég hatalmas pusztítást okozott. Szent Benedek napján történt mindez, és helyiek elhatározták, hogy kiengesztelik a „haragos szentet”: előbb keresztet, majd kápolnát építettek, ahol azóta minden évben fogadalmi búcsús szentmisét tartanak.
A kétszáz éve született Arany János emlékének legismertebb nagyszalontai ápolója, Dánielisz Endre 92 éve az elmúlt közel egy évszázad zaklatott történetének lenyomata. Az ő „idegenvezetésével” igyekeztünk felfedezni Szalonta Aranyát.
Az Európai Unióban érvényben lévő szabályozás szerint a tagállamoknak kötelessége megállapítani, hogy a határt elérő migránsok háború elől menekülnek, vagy csak anyagi támogatást akarnak. Olaszország válogatás nélkül minden migránst beenged az EU területére, ezzel uniós szabályokat sért.
Bíró Zoltán volt az első magyar rendszerváltó politikus, aki konfrontálódott Soros Györggyel. A pénzembert különös mítosz lengte körül abban az időben, de Bíró Zoltán, az MDF akkori elnöke gyorsan kiismerte őt és szándékait. Bíró Zoltánt nem lepte meg a Soros-jelentés, mintha már számított is volna valami hasonlóra. Az MDF korábbi elnökével, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatójával beszélgettünk.
Siető járókelők, unatkozó, peronon álló utasok, dudáló kocsisor – ez jellemzi Budapest belvárosát, ha elindulsz egy hétköznap a munkahelyedre. Idén nyáron azonban az irodalom könnyebbé és érdekesebbé teszi a várakozással töltött perceket, ugyanis számtalan villamos- és buszmegállóban bukkanhatunk kortárs novellákra. Fedezzük fel együtt a szövegeket!
Az 1849. július 2-i második komáromi csatát követően értékes napok mentek veszendőbe, mikor a sebesült Görgeit helyettesítő Klapka végre 1849. július 11-én – százhatvannyolc éve – elszánta magát a támadásra, hogy áttörjön a császári főseregen és a Feldunai hadsereg megindulhasson a főváros felé.
A Bibliából jól ismert szép jelenetnek, a Bold. Szűz Mária Szent Erzsébetnél való látogatásának emlékezete a mai ünnep tárgya. A megtestesült Fiúisten itt mutatta meg először isteni hatalmát e földön, mert édesanyja látogatása alkalmával a kis Keresztelő Szent János repesni kezdett Szent Erzsébet méhében. Szűz Máriával együtt a mi ajkaink is fakadjanak e napon arra a szépséges énekre: „Magasztalja az én lelkem az Urat!” — mely különösen jól illik a szerencsés aratásért való hálaadásra is. Az ünnep magyar elnevezése is onnét származik, hogy ez a Mária ünnep esik az aratási időbe.
A 88 éves professzor azt is elmondta, az Egyesült Államokon kívül egyetlen nem totalitariánus, nem tekintélyelvű országot sem ismer, ahol létezne az „Amerika-ellenes” fogalomnak megfelelő helyi terminológia. Hozzátette: „Ha valaki bírálja a politikát, azonnal Amerika-ellenessé válik”.
Nem a kuruc.info vagy a szélsőjobb felhívásáról van szó, hanem épp ellenkezőleg: a Facebookon zsidó értelmiségiek hoztak létre zárt csoportot azzal a címmel: Alijázzon a teljes magyar zsidóság.
A magyar történelem egyik leginkább elfeledett epizódja az ezeregyszáztíz esztendővel ezelőtt, 907. július 4-én és 5-én lezajlott pozsonyi csata, amelyről magyar tudósítások nem maradtak fent, csupán korabeli bajor híradások, illetve a XVI. században keletkezett német történeti munkák jegyezték fel az összecsapás történéseit.
Megújították július 3-án az eredeti, 1823-as Hymnus-kézirat letéti szerződését az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A kézirat 1944-ben került a könyvtárba, és ezzel a legértékesebb letétévé vált a gyűjteménynek. A határozatlan időre szóló szerződést Földes Ferenc, a könyvtár különgyűjteményi igazgatója és Fáy Péter, az örökösök képviselője írta alá.
„Gyóni Géza, az éppen száz éve elhunyt költő versei erőt adó lelki táplálékot jelentettek elgyötört katonabajtársainak, valósághű tudósítást az otthon maradottaknak és örök érvényű üzenetet az utókor számára” – mondta el Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a június 25-ei megemlékezésen, Dabason.
