Adventi üzenet a Bodrogközből

Advent, a várakozás ideje, a karácsonyi ünnepkör kezdete. A várakozás idejének utolsó napjaiban vagyunk. Az adventi koszorúkon az öröm gyertyái is világítanak már, ami a közelgő ünnepet jelképezi. A karácsonyig egyre növekvő számú gyertya gyarapodó fénye az ünnepi várakozás, majd a negyedik vasárnapon a karácsony elérkezésének szimbóluma.
Az idén már csak egyetlen gyertya várja a fényt az adventi koszorúkon. Európa-szerte csak a 20. században terjedt el az adventi koszorú, de mára kis és nagy közösségekben is szokássá vált, hogy az emberek nemcsak otthonaikban, hanem köztereken is adventi koszorút állítanak fel. A gyertyák meggyújtásakor összejön egy-egy település apraja-nagyja, hogy együtt töltsék a várakozás időszakának legalább néhány pillanatát. Ilyenkor talán azok is kimozdulnak, akik egyébként távol maradnak a közösségi élettől. A falvak és városok vezetői, valamit az egyházak képviselői szintén úgy vélik, egyfajta közösségépítő jelentősége is van az Úr eljövetelét jelentő adventi időszaknak, ha azt a nagyobb színtereken szervezett gyertyagyújtás és karácsonyra hangoló játszóházak, családi délutánok és egyéb programok is kiegészítik.

Lehetne ez a karácsony más, mint a többi?

Persze, hiszen a szokások követése ellenére valójában minden évben egy kicsit másként éljük át az ünnepet. De mindig van, amiben érdemes fejlődni, növekedni.
Azok közé tartozom, akiket inkább zavar, semmint örömmel tölt el a karácsonyt megelőző hetek forgataga. Szeretem látni a találkozásokat, a forralt bor melletti beszélgetéseket, de ez a csúcsra járatott kereskedelmi adalék megfekszi a lelkemet. Mivel ebben az időszakban bármit el lehet adni, az erre szakosodottak meg is próbálják még a bármit is eladni, minden négyzetméternyi felületet leuralva közösségi életterünkből.

Karácsonyfát kapott a Badacsony

A sötétség jászla (a Vatikánban)

A Vatikán főterén felállítottak egy jászlat, de ez a sötétség jászla: egy halottal és egy mezítelen férfival. Mit keres egy halott és egy mezítelen férfi a jászol körül? Miféle elferdült elme volt a szerzője az Istengyermek születési misztériuma ilyen mértékű megszentségtelenítésének?
Ezt a sértő és szentségtörő jászlat nem máshol, mint az egész kereszténység központjában állították fel. Az új evangelizáció egy példányával állhatunk szemben, amelynek a bélyege az istenkáromlás, a szentségtörés és az aposztázia.

Európa reményévé lettünk

Történelmi időket élünk, amikor a sorsfordító eseményekből csak az kerülhet ki győztesen, aki kezébe veszi sorsát. Az elmúlt esztendő komoly változásokat hozott az európai politikában, a fordulathoz elég csak az elmúlt napok eseményeit megszemlélnünk.
Lengyelország és Csehország új miniszterelnökével megerősödött a visegrádi összefogás, ennek egyértelmű bizonyítéka a múlt heti brüsszeli csúcs, ahol Szlovéniával kiegészülve képviseltük Közép-Európa érdekeit. Ez az egység két erős szövetségest nyert a hétvégén. Egyik az új, Sebastian Kurz vezette osztrák kormány, a másik Bajorország. Mialatt Angela Merkel képtelen kormányt alakítani, Horst Seehofer a hétvégi CSU-kongresszuson kijelentette, hogy Bajorország keresztény, és az is marad, valamint januári tanácskozásukra vendégül hívta a Seeon kolostorba Orbán Viktort.

„Légy hív mindhalálig és néked adom az életnek koronáját” – beszélgetés Ádám Barnabás ezredessel a Szent Korona őrével

Ádám Barnabás ezredessel a Honvéd Koronaőrség parancsnokával a Döntés című nagyszabású kiállításhoz kapcsolódó Esti beszélgetések elnevezésű programon találkoztam először és már akkor megütötte a fülemet, hogy a Szent Koronáról, mint személyről, egyes szám harmadik személyben beszél. A program után volt alkalmam a nyilvánosságon kívül is meghallgatni szerteágazó tudásán, személyes tapasztalatain alapuló véleményét a Szent Korona jelentőségét, a magyarság múltjával kapcsolatos sok elhallgatott igazságot és nemzetünk valós történelmi nagyságát illetően. A beszélgetés végére annyi értékes és addig nem hallott információval gazdagodtam, hogy úgy éreztem, mindezt meg kell osztanom.
„Olyan családba születtem, ahol természetes volt a nemzeti érték” – indítja gondolatait az Ezredes úr, immár a Petőfi Laktanyába megszervezett videó riport keretei között. Mint kiderült, Ádám Barnabás erős vallásos neveltetésben részesült, olyannyira, hogy majdnem lelkész lett belőle, végül mégis katonai pályára lépett. Reformátusként hisz a predesztinációban, vagyis, hogy Isten mindenki számára személyes utat, egyedi feladatott szabott ki. Saját küldetése már konfirmációja során megmutatkozott, mikor áldásként a Jelenések 2,10-et kapta: „Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját.” Persze akkor még nem tudta, mekkora jelentőséggel bír majd ez a jövendölés saját életére nézve.

Szabad-e bejönni betlehemmel?

A Vadvirág Hagyományápoló Kör szombaton tartotta meg az adai színházteremben hagyományos karácsonyi műsorát és vásárát Szabad-e bejönni betlehemmel? címmel, valamint a Vadvirág székházában átadták az egyesület által gyűjtött adományokat a kutaspusztai (dreai) Lurkóház lakóinak.
A karácsonyi vásárt a színházterem előcsarnokában rendezték meg, ahol a nap folyamán az érdeklődők mutatós karácsonyfadíszeket, ajándéktárgyakat és dekorációkat vásárolhattak, amivel az egyesület működését támogatták. Az ünnepi műsorra este került sor a színházteremben, amelyet gyertyagyújtás előzött meg az egyesület néptáncosainak részvételével az adai Szentháromság katolikus templomban. A műsor elején Szungyi Károly adai plébános osztotta meg ünnepi gondolatait. Kiemelte, hogy a karácsony azért szép, mert az életről és a születésről szól, ami mögött Isten áll. Mindenkit arra biztatott, hogy fogadjuk be életünkbe Jézust, aki a megmentőnk és a támaszunk, és azzal az üzenettel érkezik, hogy az Atya házában számunkra is van hely.

Megtartó hagyomány: idén is találkoztak a kárpátaljai magyar betlehemesek

A Kárpátaljai Magyar Betlehemesek Találkozóját 23. alkalommal szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) december 16-án. A beregszászi adventi vásár keretében megtartott rendezvényre kilenc csoport jelentkezett, akik a város főterén felállított színpadon adták elő játékukat.
A résztvevőket még a különösen zord időjárás, a szűnni nem akaró eső, havas eső és a szél sem tartotta vissza. Dacolva az elemekkel álltak színpadra, hogy megidézzék szép tradíciónkat, emlékeztessenek a sok helyen ma is élő karácsonyi szokásra, s ízelítőt adjanak vidékük betlehemezési hagyományaiból.
Az eseményen dr. Torzsa István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács, illetve a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke, valamint Babják Zoltán polgármester köszöntötte az egybegyűlteket.

Egymillió

Lajkó Miklós, egy fiatal gunarasi, vajdasági gazdaember az egymilliomodik visszahonosított külhoni magyar állampolgár, eskütétele ünnepélyes keretek között zajlott a hétvégén Budapesten a Sándor-palotában. Jelen volt Orbán Viktor kormányfő, Kövér László házelnök, Áder János köztársasági elnök pedig az anyaországiak köszönetét tolmácsolta, amiért nemzedékről nemzedékre őrzik és továbbadják őseink hitét és hazaszeretetét, magyarul szeretnek, magyarul dolgoznak, magyarul szólnak gyermekeikhez és magyarul álmodnak.
Áder János köszönetének címzettje nemcsak az egymilliomodikként esküt tett vajdasági honfitársunknak szól, hanem minden olyan külhoni magyarnak, aki számára fontos a nemzethez tartozás. És minden bizonnyal Lajkó Miklós sem csak a maga nevében szól, amikor arról beszél, hogy számára a magyar állampolgárság elsősorban érzelmi kérdés – százezrek vagyunk így, akik a 2010-es nemzetpolitikai rendszerváltás után éltünk a könnyített honosítási eljárás nyújtotta lehetőségekkel, hogy nemcsak szívben, de „papíron”, közjogi értelemben is a magyar nemzethez tartozók legyünk. (Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

Ilyen, amikor a románok azzal szembesülnek, hogy a román kisebbséget kell védeniük

Öröm nézni, ahogy a szerző a nemzeti, egységes és oszthatatlan román nemzetállam, illetve az ukrajnai román kisebbség diskurzusa között lavíroz. És a végén kilóg a hazai lóláb is a magyarokkal.
A román–ukrán kétoldalú kapcsolatok stratégiai szinten sohasem voltak jobbak, mint a Majdan, a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai katonai agresszió után.
Ennek oka, hogy Románia maradéktalanul támogatta Ukrajna területi integritását, függetlenségét és szuverenitását, mert politikailag támogatta és kiállt mellette a nemzetközi intézmények szintjén, miközben az ukránok az ukrán önkéntesekkel és katonákkal együtt harcoltak, haltak és sebesültek meg a donbaszi frontvonalon. Az ukrajnai román kisebbség természetes módon várhatott volna el jobb és szelídebb bánásmódot, azokat a jogokat, melyeket állama lojális kisebbségeként kívánt magának.

Az őshonos kisebbségek védelme egy újabb parlamenti jelentésben kapott helyet

Az Európai Parlament ez évi utolsó plenáris ülésén elfogadta az uniós polgárságról szóló 2017-es évi jelentést, amely első alkalommal tesz említést az őshonos kisebbségek védelméről.
Az uniós polgárságról szóló jelentést háromévente készíti el az Európai Bizottság, felmérve a jogok érvényesülésére és ismeretére vonatkozó helyzetet az Európai Unión belül. A Bizottság dokumentumához az Európai Parlament a Petíciós Bizottság (PETI) vezetésével készíti el saját jelentését, melyben felhívja a figyelmet a még kiegészítendő témákra, és javaslatokat tesz az uniós polgárságból eredő jogok érvényesülésére.

A „Hazatért falu”

A Cserhát-hegység északi lábánál fekvő települést, Somoskő várának tartozékaként Újfalu néven 1455-ben említik először az okiratok.  Az 1800-as években Somos Újfalu a község neve, 1906-tól, amikor körjegyzőséget kap, Somoskőújfalunak írják. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Somoskőújfalut (a vele szomszédos Somoskővel együtt) Csehszlovákiának ítélte, akkor hivatalosan Somoskának nevezték.  Négy évvel később a trianoni határok Magyarország és Csehszlovákia között ezen a határszakaszon módosultak – Magyarország javára.
1920 júliusában cseh rendőrség vonult be a faluba, augusztus 12-én pedig rendeletben megparancsolták, hogy „Szent István napján a magyar nemzeti jelleg mellőzendő!” Letiltották a litániában a „Magyarország védőasszonya” elmondását, elrendelték, hogy október 28-án, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának napján istentiszteletet tartsunk minden évben – idézi a régiektől hallott emlékeit Murányi Sándor, a Somosi Kultúráért Egyesület tagja.

Lúcia napja, a dologtiltó ünnep

A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkeresztig tart. Ez idő alatt számos népszokás tarkítja a mindennapokat, köztük december 13-án Luca napja, amely dologtiltó ünnep, időjósló nap is volt.
Szent Lúcia a legendák szerint a 3. és 4. század fordulóján élt Szicília szigetén, Siracusában. Nemesi család tagja volt. Fiatal lányként egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Majd álmában megjelent a szent és hívta őt. Felébredve arra kérte édesanyját: férjhezmenetel helyett hadd legyen Jézus Krisztus jegyese. Lúcia vőlegénye bosszúból megvádolta volt menyasszonyát a fejedelemnél, aki mindent megkísérelt, hogy Lúciát a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítse, mindhiába. Ekkor bordélyházba akarta vitetni, hogy megszégyenítse ártatlanságát, de még ötven igavonó barommal se sikerült elvonszolni a szüzet. A fejedelem ezután kiadta a parancsot: olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el! Lúcián még a tűz sem fogott. Ekkor rabtartói elvágták a torkát, de amíg imádságát nem fejezte be, nem halt meg.

Brandmüller bíboros: Az Egyház elárulja az Evangéliumot, ha a politikát helyezi Isten fölé

"Tradicionalista zúgolódó vagyok attól, ha biztos vagyok benne, hogy Pitagorasz tétele még mindig igaz?"
"Az Egyház minél inkább politikával foglalkozik, és félreteszi Isten, a kegyelem és a bűn valóságát, annál inkább eláruljuk az Evangéliumot" - nyilatkozta Walter Brandmüller, a négy "dubia" bíboros egyike.
Brandmüller bíboros, a Történettudományok Pápai Bizottságának emeritus elnöke, egy Lutherről és a reformáció 500. évfordulójáról szóló interjúra utalva megjegyezte, hogy a német protestantizmus egyik magasrangú képviselője az interjú 20 percében említést sem tett Istenről vagy Jézusról. A bíboros azt mondta, számára "érzékeny pontot jelent" az, ha azt látja, hogy a katolikus egyházban is politikai ügyeket helyeznek Isten elé.

Német igazságügyi miniszter: a holokauszt a leglényegesebb, amit a migránsoknak meg kell tanítani

Miután Izrael-ellenes tüntetések hullámaira került sor Németországban, a német hatóságok úgy érzik,  hogy az országban élők „menekülteket és migránsokat” szigorúan emlékeztetni kell az ország felelősségére a zsidó állam irányába, ami a „náci holokauszt” idején keletkezett.
/A kijelentés „kissé” ellentmondásos: más esetekben a berlini kormány tiltakozik, ha a zsidók és Izrael között egyenlőségjelet tesznek./
Frank-Walter Steinmeier német elnök tegnap kijelentette, hogy  „minden Németországban élő embernek meg kell értenie történelmi felelősségét Izrael irányába”.  Hozzátette, ez alól a bevándorlók se kivételek. Azt is mondta, hogy e tekintetben nincs vita.