Az 1710-ből származó templomi falkarcok
A nagyajtai unitárius templom a falu déli részében, egy magaslaton látható. A község közösségi építkezéseinek legrégibb és legjelentősebb műemléke egy szabálytalan alakú, magas várfallal övezett udvar közepén áll. A település korai templomát a XV-XVI. században gótikus stílusban átépítették. Ebben az időszakban készült a harangtorony is, melynek védelmi rendeltetése volt. Az épület legrégebbi része a hajó, melynek készítését a XIV. század idejére teszik. Egyházi feljegyzések szerint a szentély alatt eddig még feltáratlan kripta rejtőzik, melyet a XVIII. század végéig használtak.
Jókai Mór írót nem kell bemutatni egyetlen magyar olvasónak se. Az ő művészete mindannyiunk kincse, műveivel minden korosztálynak sokat ad. Idén a születésnapján, február 18-án ünnepeljük legelőször a Magyar Széppróza Napját. Az eseménysorozat alkalmából számtalan kedves írónkkal találkozhatunk. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke elárulta: csaknem 105 program lesz 126 szerző részvételével.
Őexcellenciája Marian Eleganti, a svájci Chur segédpüspöke ma 
Tormay Cecil, az egymás után kétszer Nobel-díjra jelölt írónő írása, 1921
Nem kerestek rossz telephelyet elődeink, akik a Bodoki-havas keleti nyúlványának előterében szálltak le a lóról. Nem egyedül jöttek, de nem is voltak sokan. A XIV. század elején már ott voltak, mert azonnal keresztény templomot építettek. Magas volt a telephely, nem kellett félni az árvizektől, két patakocska ontotta a tiszta vizet, a közeli erdő téli tüzelővel kecsegtetett. Velük együtt vezér-emberek is érkeztek: lehet, Ika, lehet, Póka, akik tudták, hogyan kell megülni azt a helyet, amelyet sokkal régebb már másfajta népek is magukénak mondtak.
Ha valaki végképp eltűnni látszik a XX. századi irodalomtörténet süllyesztőjében: ő az. Olvasni ugyanis nem (nagyon) olvassák, szavalni nem szavalják, neve és életműve az irodalomtörténetek és a könyvtárak raktárai mélyén szunnyad, várva az újrafelfedezését. Ezek így nagyon kegyetlen mondatok. Amikor azonban fellapoztam a marosvásárhelyi orvos-költő barátomtól ajándékba kapott, a harmincas évek elején megjelent kötetét, az volt az érzésem, hogy méltatlanul van ott, ahol van, és hogy megérdemli, hogy újra elővegyük, kihalásszuk abból a vélt vagy valós süllyesztőből.
2018-01-26. Még meg sem száradt a tinta a kisebbségeket hátrányosan érintő ukrán oktatási törvényen, máris újabb rendelettel sokkol az Ukrán Oktatási Minisztérium. Míg a kárpátaljai magyar iskolákban a világirodalmat a magyar irodalom részeként tanították, szeptembertől az ukránnal integrálnák, így az államnyelvet – az elhibázott módszertannak betudhatóan – pocsékul elsajátító tanulóknak ezentúl ukránul kellene Shakespeare, Rousseau műveit értelmezniük vagy verselemzési készségeiket Edgar Allan Poe Hollóján megcsillantaniuk.
Joseph Zen bíboros 
Azt ugye épelméjű ember nem merné kijelenteni, hogy a Szűzanya orosz ügynök lenne, és azt is nehéz józan ésszel elképzelni, hogy a fatimai jelenéseket száz éve az orosz titkosszolgálat szervezte volna. Az viszont tény, hogy száz éve kaptunk (mármint az emberiség kapott) egy üzenetet, hogy a világ békéjének feltétele Oroszország megtérése. Akkor, 1917-ben tettek is annak érdekében, hogy ez nem megtérés, hanem letérés legyen a kommunizmus pokla felé. A német titkosszolgálat Lenint küldte el, a cionista Rotschild pedig Bronsteint exportálta Trockij fedőnév alatt az orosz nemesség és az egyház felszámolására, ami az ő értelmezésükben több millió ember legyilkolását, további milliók kisemmizését, száműzetését jelentette, és természetesen az istentagadás tudományos bevezetését.
Az eddigi kutatási eredmények alapján pontosan nem rekonstruálható, hogy Horthy Miklós miként viszonyult 1918 előtt a zsidósághoz. A háborús vereség által is befolyásolt 1919 utáni nézetei azonban ismertek. Az összeomlás után történtek, az elbukott demokratikus forradalom, az ország megszállása, az ateista és internacionalista tanácsköztársaság létrejötte hatására, 1919 tavasza után Horthy Miklós szemében a Károlyi Mihály és Kun Béla nevével fémjelzett politika, illetve a szociáldemokrácia és a bolsevizmus lényegét tekintve nem különbözött egymástól. A történtek árnyalt értelmezésének hiányát jelezte az is, hogy a közelmúlt eseményeit az I. világháború alatt a háborús konjunktúrát kihasználó, majd 1918 őszén, az őszirózsás forradalom idején „cezaromániába” esett „söpredék-zsidóság” irányította a háttérből, akiknek hatalomgyakorlását a „pénzhamisítás, terror, kínzások és embertelenségek” határozták meg – mondta a jobboldali radikalizmus egyik szócsövének adott interjúban. A zsidóság 1918–19-es politikai szerepvállalásával kapcsolatos véleményét a háborús vereséghez és Trianonhoz kapcsolódó bűnbakképzésen és felelősségáthárításon túl az befolyásolta, hogy nem akart, nem tudott származás és identitás között különbséget tenni. Emiatt csak azt látta, hogy a tanácsköztársaság vezetői, a Forradalmi Kormányzótanács tagjai között 60, majd annak április eleji átalakulása után majdnem 68%-ot ért el, míg júniusban 57%-ra csökkent a zsidó származásúak aránya. Az, hogy a népbiztosok nem zsidónak, hanem kommunistának és forradalmárnak tartották magukat, nem érdekelte. A zsidóság bűnbakká válása minden bizonnyal összefüggött Horthy nézeteiben azzal is, hogy flottaparancsnokként, az I. világháború végén hitelt adott a „tőrdöfés-elméletnek”.
Árpád fejedelmet a kukába hajítják, helyére Göncz Árpád kerül a budapesti 3-as metró felújítása örvén. Nem, ez nem egy rossz vicc. A főváros XIII. kerületének szocialista polgármestere, Tóth József kezdeményezésére az Árpád híd megállót a jövőben Göncz Árpád városközpontnak fogják hívni, miután 2016-ban a kerületnek azt a részét már elnevezték az egykori köztársasági elnökről.
A Duna Televízió díjával minap kitüntetett vajdasági magyar politikussal, a legerősebb, legmeghatározóbb délvidéki magyar érdekképviseletnek, a Vajdasági Magyar Szövetségnek az elnökével, Pásztor Istvánnal a Hirado.hu exkluzív interjút készített.
Szavakkal akarják legyőzni a jobboldalt Amerikában, de az új hazug címkékkel tele van a baloldali értelmiségünk zsebe is. Korábban nem létező új szavakat vezetnek be, melyek csupán az álhumanizmus jelszavai és az európai keresztény kultúra ellenében jöttek létre. Legjellemzőbb új kreált fogalmai, a heteronormativitás, transzfóbia, homofóbia és lehetne sorolni. Az álhumanizmus nem elégszik meg az egyenlőséggel, többet akar, olyan humanizmust, amiben a morál magja már szavak által megsemmisített. Minderre kitaláltak egy kiterjesztett értelemmel bíró, megbélyegzésre alkalmas gyűjtőszót, a fasizmust.
A magyar „demokratikus ellenzék” egyik legtekintélyesebb, ha nem a legtekintélyesebb tagja, Vajda Mihály. Életrajzi kötetét a Magvető adta ki Szög a zsákból címmel. A könyv irodalmi ihletettségű visszaemlékezés, töredékeket, illetve egy szakmai interjúfélét is tartalmaz. (Vajda Mihály: Szög a zsákból. Tények és tanúk. Magvető Kiadó, Budapest, 2017)
