Elitünk már nincs, csak elitizmus van
Alaptalan elitizmus helyett valódi szellemi elitre van szükségünk. Ugye nem az államtól várjuk, hogy a hiánypótlást elvégezze?
Vajda Mihály Szög a zsákból című könyvének néhány sora a napokban megmozgatta a jobboldal érzésvilágát. A baloldali filozófus meglátása szerint a „jobbágy-mentalitású” magyar tömegek konvencióira támaszkodó politika előtt értetlenül áll a saját álláspontjával szemben ironikusan visszafogott, azaz „zsidó mentalitású” értelmiség.
Magyarán elveszítették kapcsolatukat a honi rögvalósággal. A jelek szerint Vajda is.
Eltévedt az időben, szavai idegenszerű, anakronisztikus visszhangot vetnek, és ami a jelenben érvényes belőlük, azt mi, a jelenben élő emberek egészen más szavakkal fogalmaznánk meg.
A régi elit eltűnése társadalmi, kulturális katasztrófát okozott. Az elitet újjá kell építeni, de nem a fecsegő felszínből, nem is a kötelezővé tett barbárság kurjongatásaiból, hanem a valódi műveltségből.
Nem állt szándékában a szervezőknek feszültséget kelteni az egykori kormányzóért idén is bemutatni tervezett emlékmisével, a plébános pozitív lépésekkel válaszol a negatív reakciókra.
A brit hírügynökség budapesti jelentése tudatja, hogy a szombaton Horthy Miklós tiszteletére tervezett misét „a magyarországi zsidók és a Zsidó Világkongresszus tiltakozása után” lemondták.
Mindszenty bíboros hercegprímásról nem állíthatjuk, hogy magyarellenes volt. Esztelenség volna… Mégis volt egy intézkedése. Még zalaegerszegi plébánosként megtiltotta a Himnusz templomi éneklését. Az indok egyszerű és érthető volt. Ma is aktuális: Ne mi szabjuk meg Istennek, hogy mit bűnhődtünk meg és mit nem… bízzuk Istenre ennek az eldöntését. A későbbi prímást ebbéli szigora miatt nevezte el a plébániaközösség "zalai lámának". A nép felháborodása miatt azonban ez a tiltás nem volt hosszú életű, viszont Mindszenty élete végéig tartotta e véleményét, amellyel magam is egyet kell, hogy értsek. Hasonlóan vélekedett Jakab Antal néhai erdélyi püspök is. (A magyarság felvette ugyan a kereszténységet, de még nem tért meg!)
Akik folyamatként tekintenek az idő sodrában zajló történelemformáló eseményekre, azok nem csupán évfordulónként emlékezhetnek a 150 évvel ezelőtt, az 1865-től húzódó, majd 1867 márciusában megkötött, Osztrák-Magyar Kiegyezésnek nevezett kétoldali, azaz bilaterális szerződésre, amit inkább kompromisszumnak nevezhetnénk.
Ferenc pápának a papi molesztálások ügyéért felelős tanácsadó bíborosa 
Parászka Boróka is megírta a véleményét a Mihai Tudose botrányról. Jó szélsőbaloldali módjára, miért is állt volna saját népe mellé, miért is szállt volna szembe az elnyomóval, azzal aki akasztani akar? Az egyáltalán nem lett volna trendi liberális hozzáállás. Ismételten sok mindent megtudhatunk Boróka cikkéből, mi tudatlan szerencsétlen nacionalista bunkók, többek között azt, hogy a román miniszterelnök csupán nyugalomra intett, azaz ő csak jót akart!
Az egyház csak gondozza a lelkeket, járjon el pneumapatológiai terapeutaként, meg vegyen részt a jóemberkedésben, szervezzen ételosztást, ossza szét a templomban lévő aranyat a szegények között, legyen szociálisan érzékeny. De politikával, avval ne foglalkozzon, értsd abortusz vagy eutanázia kérdésében az egyháznak kuss a neve.
Paget az angliai Loughboroughban született 1808. április 8-án. Orvosi diplomájának megszerzése után külföldi útra indult, hogy az akkor Európa-szerte pusztító kolerát tanulmányozza. Habár kezdetben célja a folyamatos továbbtanulás volt, az utazás iránti szenvedélye egyre tovább és tovább hajszolta. Olaszországi tartózkodása idején ismerkedett meg a szép és művelt Bánffy Lászlónéval, lánykori nevén báró Wesselényi Polixénával. A nemes hölgy megromlott házassága elől menekült, a világutazó Pagetben pedig hamar szellemi társra talált, válása után egybe is keltek, és a Erdélyben telepedtek le. John Paget Magyarországon és Erdélyben tett utazásait egy több száz oldalas útikönyvben rögzítette, amelyben nem csak a térség gyönyörű tájait írta le, hanem élesen bírálta annak társadalmi-politikai rendszerét is.
„A szívem magyar / Nincs bennem kérdés / Semmi nem tisztább / Nincs semmi más” – így szól Roxana Tudor Pont című verse, amelyben a magyar nyelv és kultúra iránti szerelméről vall. A dél-romániai születésű, bukaresti reklámmenedzser életét harmincöt évesen egy baleset fenekestül felfordította. Olyan spirituális élmények érték, amelyek hatására rádöbbent, hogy tősgyökeres oltyán létére „mi egy vérből valók vagyunk”. Azóta időt és energiát nem sajnálva törtet kitartóan a magyarrá válás útján, követve szíve parancsát. Roxana lapunknak mesélte el magyarrá válása csodás történetét.
Igen, a szélsőséges nackó sajtó szerint a hazai és magyarországi magyar terrorista személyek, egyesületek, alapítványok, pártok és kormány összehangolt terrortámadást indítottak Románia ellen.
Szent Margit az Árpádok királyi törzsének legszebb hajtása és a középkori magyar aszkézis legtökéletesebb kiteljesedése. Rövid élete a legszebb erények: szenvedélyes Krisztus-szeretés, lemondás, önmegtagadás, alázatosság, áldozatkészség és odaadás vége-hosszát nem érő láncolata.
Londonban a repülőtéren fogták el a gengszterből lett üzletembert, aki állítólag 5 millió eurót hozott Kadhafi elnöktől Nicolas Sarkozynek, aki ezzel nyerte meg az elnökválasztást 2007-ben. Alexandre Djouhri volt Monsieur Afrique a francia jobboldali vezetők számára.
Éppen 171 éve, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán író. Olvasóink számára egy kvízzel idézzük meg alakját. Tarts velünk, és teszteld, mennyire ismered Mikszáth Kálmánt, valamint regényeit, novelláit! Ki volt a felesége, akit kétszer is elvett? Melyik művében szerepel az a férfi, akinek még a halála után, a sírban is megnő a szakálla? Kattints, és nézd meg a kérdéseket!
