Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.)

Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről először hírzárlat övezte. A szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására azután a programot erősödő, sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – veszélyeit, fenyegetéseit megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárása tényadatait is elemezni.
Az első megyei mintaelemzést ezzel a szándékkel, 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közzétett megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyét követően jelen zárójelentés Borsod-Abaúj-Zemplén megye állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (13.724 ha) és elárverezett (11.291 ha) területeinek nagysága alapján a megyék rangsorában a hatodik helyre került. Ezzel a sikeresen elárverezett összes terület (182.000 ha) több mint 40%-a (78.000 ha) adatainak feldolgozását elvégeztem. A többi megye adatait is feldolgozva reményeim szerint kirajzolható lesz az országos kép, ellenőrizhetők, megerősíthetők vagy cáfolhatók lesznek az állami földprivatizációs program kormányzati értékelésének állításai.

Bővebben ...

Megdöbbentő nyilatkozat egy iszlám vallási vezetőtől – videó!

(Lehet-e ennél autentikusabb állapotfeltárást találni a migrációnak álcázott dzsihádról? - szerk.)
Az iszlámban az is nagyszerű – mondja –, hogy gyerekeket és nőket nem ölnek meg, csupán rabszolgákká teszik őket, majd felszólítják, hogy térjenek át az iszlám imádatára. Az imám szerint sokan vállat vonnak efölött, de nem kellene, hiszen „minden itt van a Koránban”, a muszlimok rabszolgákat tartanak.
A videóban arról is kifejti álláspontját, hogy mit kell tenni akkor, ha a „gyaúrok” ellenállnak, és nem akarnak Allahnak hódolni: meg kell ölni mindenkit, sőt, azokat is, akik ezt a tevékenységet esetleg megakadályoznák.

„A kizökkent világ még nem zökkent vissza a helyére”

A média szinte minden platformon megemlékezett arról, hogy negyven éve került vissza a Szent Korona Magyarországra. A köztévé ismeretterjesztő műsorokkal és dokumentumfilmekkel jelentkezett, a sajtó hosszú cikkeket közölt viszontagságos útjáról, száműzetéséről és visszakerüléséről. Egyetlen probléma, hogy a magyarok Szent Koronájáról a hivatalos csatornák – preferenciától függetlenül – „a magyarság legfontosabb ereklyéjeként” beszélnek, ami fontos, értékes, esetleg még azt is megemlítik, hogy szakrális jelentőségű, de tárgyként kezelik.
A Szent Korona-tan, melynek kivetülése maga a Szent Korona, még mindig méltatlanul a háttérbe szorul. Pedig amíg nem kerül újra a magyar nemzet kollektív gondolkodásának középpontjába, – ahogy Dr. Papp Lajos professzor úr fogalmazott – a világ nem zökken vissza a helyére. Nemrégiben készítettem vele interjút, amely során kitértünk a Szent Korona-tan szerepére is. Most – a korona visszatérésének negyvenedik évfordulóján – álljon itt pár gondolat a professzor úrtól.
„A Szent Korona az ég és a föld között biztosítja azt, hogy a vezető és a népuralom egyensúlyban legyen. A Szent Korona-tan és annak modern alkalmazása nélkül a jelenlegi politikai csapdahelyzet megoldhatatlan.

Lehet, hogy te is férfibántalmazó vagy?

Szeretnék egy fontos témáról írni. Ez pedig a férfiak ellen irányuló családon belüli erőszak.
Tudom, ez elsőre furcsán hangzik, mert az általános narratíva szerint a férfi bántalmazó, nem pedig áldozat. Pedig a kép ennél sokkal árnyaltabb.
Mikor a nők elleni erőszakról beszélünk, megjelenik előttünk egy nemi erőszakoló vagy nőverő képe. Esetleg egy olyan férfié, aki a nőt szóban gyalázza és a véleményét semmibe veszi. A férfiak elleni erőszak többek között azért sem jelenik meg annyira egyértelműen, mert sokkal kevésbé nyilvánvaló. Sőt, bizonyos formái egyáltalán nem tűnnek bántalmazásnak, sokkal inkább dicsérendő magatartásformának a nő részéről.
Egyszer egy fájdalmas jelenetnek voltam tanúja a játszótéren. Egy középkorú házaspár sétált a nyolc év körüli fiukkal. A fiú elindult a kapu felé, hogy átmenjen a játszótér másik részébe, mire az apja azt mondta neki, hogy ne menjen át. Erre a feleség megszólalt, hogy de igen, kisfiam, menj csak át nyugodtan. A kisfiú átment. A nő arcán a diadal mosolya jelent meg, a férfién pedig a megalázottság és az abból fakadó néma düh kifejezésének keveréke.

Kérdések Beer Miklós püspök új interjúja kapcsán

Beer Miklós váci püspök december 29-én interjút adott a ZOOM-nak, melyben egyebek mellett a katolikus tanítást érintő kijelentéseket is tett. Ez önmagában mindig üdvözlendő egy püspök részéről, sajnálattal azonban Beer Miklós püspök úr mondatai kapcsán épp a katolikus tanítás alapján kell tisztázó kérdéseket feltennünk, hogy vajon mire is gondolhatott a püspök úr.
Beer Miklós ezt mondja az interjúban a Ferenc pápával való ad limina találkozóra visszaemlékezve az elváltak, az elváltak és újraházasodottak (nb. először külön említi ezt a két csoportot, majd egy kalap alá veszi őket) és az Amoris Laetitia témakörében.

Precíziós nemesítés mint biogazdálkodási innováció – Dudits Dénes előadása videón

A kultúrnövények és háziállatok nemesítése bizonyos értelemben mindig is génmódosítást jelentett, legfeljebb az eszközök voltak a maiaknál kevésbé kifinomultak, és hosszabb időre volt szükség a kívánt tulajdonságok eléréséhez.
Egészen a legutóbbi évszázadig a természetben fellelhető génváltozatokat és mutációkat használták a nemesítésben, majd később különféle módszerekkel (például gamma-sugárzással) próbálták gyorsítani az örökítőanyag változását. A 20. század végére pedig lehetővé vált a génmódosítás, melynek során idegen DNS-szakaszokkal vitték be a kívánt tulajdonságok génjeit. A beépülő idegen gének előre nem látható kölcsönhatásai és a génmódosítási módszerek örökítőanyagot érintő mellékhatásai miatt a kezdetektől heves viták övezik a génmódosított szervezetek (GMO-k) felhasználását az élelmiszeriparban.

A Don menti tragédia

1943 január–februárjában egy csaknem kétszázezer fős magyar katonai erő, a magyar királyi 2. honvédhadsereg próbálta megállítani a jelentős létszám- és haditechnikai fölényben lévő szovjet Vörös Hadsereg csapatainak előretörését. Tette mindezt reményvesztetten és sikertelenül.
Az 1943. január 1-jén 194 334 fős élelmezési létszámmal bíró hadsereg – körülbelül 10 ezer katona volt szabadságon a hátországban – 1943. április 6-án 100 818 fős élelmezési létszámot – 7500 fő volt szabadságon a hátországban – jelentett. A Don menti harcok során a 2. hadsereg 28 044, kórházvonaton hazaszállított sebesültet és beteget, szovjet jelentések szerint 26 ezer hadifogságba került katonát és munkaszolgálatost, továbbá 41 972 hősi halottat és eltűntet veszített.
Napjainkig a második világháborús magyar részvétel egyik legtöbbet emlegetett katonai műveletének tartják a Don menti harcokat. Okkal és joggal. Már csak ezért sem szabad, hogy a feledés homályába vesszenek azok, akik soha nem tértek vissza a hazába, a szülőföldre.

Losonci honvédek harcai 1943. január 12-én

Hetvenöt esztendővel ezelőtt az egri 20. könnyű hadosztály jobbszárnyán, a losonci 23. gyalogezred losonci 23/I., balassagyarmati 23/II. és salgótarjáni 53/III. zászlóaljai Sztorozsevojétól délre voltak a német 168. gyaloghadosztály korábbi védőállásaiban.
1943. január 12-én, miután a szovjet csapatok Urivnál áttörtek, a szovjet 25. gárda lövészhadosztály zászlóaljai az 53/III. és a 23/II. zászlóaljak állásai ellen fordultak, de a losonci ezred bakái kitartottak állásaikban és a gyöngyösi 20. fogatolt könnyű tábori tüzérezred hatékony tűztámogatásának köszönhetően a támadók rohamai rendre összeomlottak. Ennek eredményeként az egri seregtest az urivi áttörés első napján szilárdan kitartott Sztorozsevojénál, dacára a farkasordító hidegnek.

A Nyugat utolsó tizenkét éve

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) január 5-én tartott beszélgetésen Buda Attila Babits-kutatóval és Pataky Adrienn PhD-hallgatóval beszélgetett Kelevéz Ágnes a Gondolat Kiadónál megjelent kötetről, amely a Nyugat utolsó tizenkét évét dolgozza fel. Az eddig kevéssé kutatott időszakot Babits Mihály és Gellért Oszkár levelezéséből ismerhetjük meg. Az alkotás kiindulópontja a tíz évvel ezelőtt megkezdett kutatómunka volt – mondta el Buda Attila, majd hozzáfűzte: a legtöbb levél a nyári időszakban keletkezett, ugyanis ekkor Babits és felesége, Török Sophie Esztergomban lakott, így megsűrűsödtek a levélváltások Gellért és Babits között, hiszen személyesen és telefonon nem tudtak egyeztetni. A kötetben főként szakmai levelek kaptak helyet, de akad egy-két személyes hangvételű írás is.

Tudose akasztófával fenyegette meg a székely vagy magyar zászlók kifüggesztőit

Mihai Tudose miniszterelnök telefonon nyilatkozott a Realitatea televízió szerda esti műsorának és leszögezte, hogy szó sem lehet magyar autonómiáról Romániában, a három magyar párt közös autonómia-nyilatkozatának pedig nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani.
Tudose nyilatkozatának egy részét a rossz telefonos kapcsolat miatt nagyon nehezen lehetett érteni, azóta azonban több román portál is kihámozta és lejegyezte a miniszterelnök szavait.
Nos, Mihai Tudose, az EU-tagállam Románia miniszterelnöke 2018-ban azt mondta:
„megmondom egyenesen: azt üzentem, hogy ha a székely zászlót felvonják az ottani intézményekre, akkor ők is ott fognak lógni a zászló mellett”.
Ezt a verziót közölte a Realitatea TV és a Ştiri pe Surse is.
A DCNews azonban másképpen jegyezte le Tudose kijelentését, szerintük a miniszterelnök azt mondta:
A három magyar párt által felvetett autonómia-kérdés kapcsán „ugyanaz lesz a magatartásom, mint amikor megpróbáltak egy zászlót felvonni egy nem tudom, milyen napon. Amikor én nagyon világosan azt üzentem, hogy ha az azt a zászlót kifüggesztik, akkor a felelősök is ott fognak lógni a zászló mellett”.

Együtt az autonómiáért?!

Akár meg is könnyebbülhetnénk a hír hallatán, hogy mindhárom erdélyi magyar párt, így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egyetért a tömbmagyarság területi, valamint a szórvány kulturális autonómiaigényével, és hajlandó támogatni a megvalósítását célzó törekvéseket. Mindezt pedig aláírásával is szentesítette.
Feltételes módban fogalmazok, mert a diktátor házaspár megbuktatása óta eltelt 28 esztendő alatt az autonómia eszméjének felvállalása RMDSZ-részről mindig a nyilatkozatok szintjén maradt. De erre is csak választási kampányok idején volt példa, hiszen annak végeztével megfeledkeztek róla. És még egy hónapja sincs, hogy Kulcsár-Terza József, RMDSZ-színekben megválasztott MPP-s parlamenti képviselő egyéni kezdeményezésként volt kénytelen benyújtani Székelyföld területi autonómiájának a tervezetét. Még képviselő társa, Biró Zsolt országos MPP elnök sem látta el azt ugyanis kézjegyével, pedig saját lelkiismeretén és pártjának alapító okiratán kívül erre egy választmányi döntés is kötelezte.

Soros romániai kísértetei (III. rész)

(Olvasóink itt találják meg az első részt, és itt a második részt.)

A felhalmozott tőkében szegény, mély állami korrupcióval terhes és ingatag jogállamisággal küszködő országokban klisévé vált a kelet-európai, politikailag tudatos rétegek nagy részében, hogy az USA-val és az EU-val való szorosabb kapcsolatok megoldanák gazdasági problémáikat. Sokan hittek abban, hogy ha a NATO igényeinek eleget tesznek, akkor az kölcsönös hátvakaráshoz vezet.

KMKSZ: Ukrajna egyeztesse nemzetiségpolitikai koncepciója tervezetét a kisebbségekkel

Nyílt levélben kéri Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnöktől Ukrajna előkészületben lévő nemzetiségpolitikai koncepciójának egyeztetését a nemzeti kisebbségekkel és a dokumentum-tervezet elküldését a Velencei Bizottságnak véleményezésre Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott levél szerint a nemzetiségpolitikai koncepció tervezetével kapcsolatban az ukrajnai nemzetiségek szervezetei számos kérdést és javaslatot megfogalmaztak, a dokumentum ugyanis szerintük a jelenlegi formájában ellentmond Ukrajna alkotmányának és törvényeinek, s mint ilyen, "másodrendű állampolgárokká degradálja a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó polgárokat". Ezért a KMKSZ elnöke azt kéri az ukrán kormányfőtől, hogy a nemzetiségpolitikai koncepció tervezetének végleges szövegét az elfogadása előtt egyeztessék a nemzetiségi kisebbségek szervezeteivel, vegyék figyelembe azok javaslatait, észrevételeit, és küldjék el a tervezetet a Velencei Bizottságnak véleményezésre.

Aláírta egy ausztriai püspök is az Amoris Laetitia püspöki korrekcióját

Január 6-án Andreas Laun, az ausztriai Salzburg emeritusz segédpüspöke is aláírta az eredetileg három kazah püspök által írt "hitvallást". Az aláírók között így már hat püspök, és egy bíboros van.
Andreas Laun 1995-ben lett Salzburg segédpüspöke. A püspöki szolgálatát tavaly október 13-áig, pontosan a 75 éves kora betöltéséig látta el, amikoris Ferenc pápa elfogadta az életkora miatt automatikusan beadott lemondási kérelmét. A püspöki szolgálata mellett Laun az ausztriai Heiligenkreuz filozófiai-teológiai fakultánsának erkölcsteológia professzora is volt.

2018. január 5. Vízkereszt vigíliája

Már Karácsony ünnepénél említettük, hogy a keletiek kezdetben január 6-át tartották Üdvözítőnk születésnapjának. Ősrégi ünnep tehát az, melyet magyarul Vízkeresztnek nevezünk. És már legrégibb emlékeinkben, melyek említik, vigíliával jelenik meg az Epiphania. Alex. Kelemen szerint a bazilidiánusoknál. (Bazilides gnosztikus követői Alexandriában Hadrián császár alatt.) Így a jeruzsálemi zarándoknő leírja, hogy vándorlása közben épp akkor érkezett egy thebaisi városba, mikor „a boldogságos epiphania napjának előnapja volt, mert e napon vigíliát kellett tartani a templomban.” Ma is mind a keletiek, mind a nyugatiak vigíliával készülnek elő e szent ünnepre, de míg nálunk ez nem böjttel kapcsolatos előkészület, addig a görögök böjtölnek e napon. A keletieknél január 2-5-ig tart az előünneplés.
A vigíliák rendes viola színe helyett fehér e napon az egyházi ruhák színe és a misében az angyali ének (Glória), a zsolozsmában pedig a Te Deum himnusz is megvan. Különben e nap szentmiséje az evangélium (Mt. 2, 19—23.) kivételével teljesen megegyezik a karácsony nyolcada alatt előforduló vasárnapéval.