Eva Herman Facebook-pucoló neves német újságírókat leplezett le – Soros farka ott lóg ki ezekből is!

Január 1-től lépett érvénybe Németországban Heiko Maas (SPD) igazságügyi miniszter internetes hálózati törvénye, amelynek révén törölnek posztokat, kommenteket a Facebookról, illetve emberek FB-oldalát blokkolják. Nem a bíróságok. Hanem sokszor – mint most Eva Herman kiderítette – neves „minőségi” újságírók indítványára.
Akik  az ARD/ZDF-nek, a Spiegelnek, stb. dolgoznak „rendfenntartóként” egy CORRECTIV nevű internetes portál számára. Ahonnan gondolatrendőrségként működnek.

Léván hűen őrzik a hatvan éve elhunyt Kittenberger Kálmán emlékét

Hatvan éve, hogy elhunyt a legendás Afrika kutató Kittenberger Kálmán. Lévai iparos család sarjaként látta meg a napvilágot 1881. október 10-én. Emlékét Léván  a mai napig példamutató hűséggel őrzik, többek között utcát neveztek el róla, és a helyi cserkészcsapat is a híres Afrika kutató nevét viseli.
Középfokú tanulmányait Léván végezte. Már szülővárosában kialakult a természet iránti vonzódása, Kriek Jenő természettanárának köszönhetően. Tanárától tanulta meg a preparálás fortélyait.
Kittenberger Kálmán hat alkalommal összesen 16 évet töltött Afrikában, s több mint 60 ezer példányból álló anyaggal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Első expedíciójaként 1903 elején Damaszkin Arzén bácskai földbirtokos afrikai vadászkirándulása résztvevőjeként érkezett Kelet-Afrikába. Gyűjtése mintegy 300 új állatfajt tartalmazott, közülük csaknem negyvenet róla neveztek el.

Magyar regények a 19. századból

Jósika Miklós: Abafi

Jósika Miklós bárót a magyar romantikus regény megteremtőjeként tartják számon. Bár elsőként a Zólyomit írta meg, baráti tanácsra mégis az Abafit jelentette meg korábban, 1836-ban Pesten. A ma is szórakoztató, romantikus történet már első megjelenésekor hatalmas sikert aratott. Jósika Miklós írásával a magyar történelmi regény útját jelölte ki, és nagy hatással volt rá Walter Scott.

Az új esztendőben is a Magyarok Nagyasszonya oltalmát kívánja minden kedves olvasójának a Szózat szerkesztősége!

Érvek Isten létezése ellen? Ezt válaszold...

Mint keresztény, és mint filozófia szakos hallgató, egyszerűen megdöbbent a hitvédők hiánya a társaim között. Emlékszem, hogy amikor még magam is ateista voltam, szembeszálltam a hívőkkel és bizonyítékot, valamint nyomós okokat követeltem, hogy elhiggyem, Isten létezik. Jó és azonnali válaszokat akartam, de soha egyet sem kaptam. Mindig tág fogalmakkal válaszoltak: Krisztus irántam, mint személy iránti szeretetéről beszéltek, vagy a tudományos ismereteink hiányát használták fel Isten szükségszerű létezésének megindoklására ("hiányosságok Istene").
Ma hívőként mégis azt állítom, nincs okunk aggodalomra. Számos rendkívül alapos filozófiai magyarázat van Isten létezésére, amióta a középkori szerzetespap, Szent Anzelm közzétette az Isten létezését tárgyaló első érvelését a XI. században (ezt ma Ontológiai istenérv néven ismerjük).

Karácsony és szilveszter a Don-kanyarban

Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1942 karácsonyán és szilveszterén nem csak a magyar királyi 2. honvéd hadsereg, hanem az egész magyar közvélemény szentül hitte, hogy a Donnál harcoló fiai épségben hazatérhetnek. Ám sokak ünnepi örömébe aggodalom is vegyült, a hadműveleti területen lévő honvédek és itthoni hozzátartozóik számára különösen nehéz volt ez a háborús karácsony és szilveszter, hiszen valójában nem tudhatták, mit hoz számukra az elkövetkezendő 1943-as esztendő.
Hogyan teltek ezen ünnepek a Donnál? Mindezekről számtalan naplóban, visszaemlékezésben olvashatunk, de ezen írásunkban nemes bártfai Szabó László műszaki főhadnagy memoárjából idézünk, akinek századában is szép számmal szolgáltak felvidéki honvédek, ugyanis a Goncsarovkán állomásozó szolnoki (másutt: esztergomi) 107. utászszázad a miskolci VII. hadtest alárendeltségébe tartozott, mint a 152. gépkocsizó utászzászlóalj egyik százada.

Felvidék hazatért – a 80. évfordulóra készülünk!

Jövőre lesz nyolcvan esztendeje, hogy bebizonyosodott: a Nagy Háborút lezáró békeszerződések nem örökkévalóak. 1938. november 2-án az első bécsi döntés eredményeként újból magyarrá válhatott a Felvidék és Kárpátalja déli része, amikor a csonka Magyar Királysághoz visszakerült 11.927 négyzetkilométer terület, amelynek 1.058.000 lakosából 86,5 százalék volt magyar.
Hazatért Komárom, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Beregszász és Munkács. A fegyverkezési egyenjogúságát visszanyert Magyar Királyi Honvédség alakulatai legfelsőbb hadurukkal, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóval az élen, valóságos diadalmenetben vonultak be a húsz esztendeig tartó csehszlovák megszállás alól felszabadult területekre.

Tenyerére kiülnek az angyalok /Beszélgetés Gergely István „Tisztivel”, a Csibész Alapítvány elnökével/ (Karácsony)

Úgy tartja, Jézus minden csábítás ellenére nem „disszidált”, szülőföldjén maradt, betöltötte a feladatát. A mi utunk is ez, Jézus útja. Gergely István „Tisztivel”, korábbi csíksomlyói plébánossal, a Csibész Alapítvány elnökével arra is igyekeztünk választ találni: mit tehetünk annak érdekében, hogy minél tovább tartson a karácsony?
– A születéstörténetnek melyik „változata” áll legközelebb a szívéhez?
– Gyerekkoromban mindig ugyanazt az Erdély-szerte ismert klasszikus pásztorjátékot adták elő, amely később könyvben is megjelent. Ma is érzem a szívemben, a lelkemben a gyönyörű dallamokat, amelyeket az angyalok, a nagylányok énekeltek a szülőfalum szentélyében. Ezeket mindenhová magammal vittem Gyergyószentmiklóstól Jegenyéig, bármerre is szolgáltam vagy vetett a sors. E dallamokat mai szellemi gyermekeim, az Árvácska együttesünk vezetői és tagjai részben ma is felhasználják. Én legfeljebb tanácsokkal és ötletekkel járulok hozzá az egészhez, igazából csak nézem és hallgatom őket.

Európa elfelejtette a karácsonyt: Interjú Márfi Gyula veszprémi érsekkel

Ellentmondásokkal, fenyegetéssel, mégis reménnyel teli időszakban érkezett el az idei karácsony. Így lehetne summázni Márfi Gyula veszprémi érsek gondolatait, aki az ünnepek előtt adott exkluzív interjút a PestiSrácoknak. Az érsek felidézte azokat az Európában zajló folyamatokat, amelyek aggodalommal töltik el. Mint mondta, tisztán kell látnunk, hogy mivel állunk szemben, mert az a sötétség, ami Európát fenyegeti, keresztény kultúránkat, hitünket fenyegeti. Nyugaton egy olyan világ épül, amelyik toleranciát vár el, miközben összemossa a nemzeteket és megfosztaná államait minden függetlenségüktől. De itt Magyarországon, valami elkezdődött, ami reményteljes, mintha Istennek valamilyen célja, terve lenne velünk.

Az ukrajnai magyar szervezetek nyilatkozata az „Ukrajna állami etno-nacionális politikájának koncepciója” c. tervezettel kapcsolatban

A kárpátaljai magyar szervezetek aggodalmukat fejezik ki a készülő tervezettel kapcsolatban.
A tervezet kidolgozása céljából életre hívott bizottságban a nemzetiségek képviselői nem kaptak helyet, ami azt vetíti előre, hogy ismét a nemzetiségek képviselőinek érdemi bevonása nélkül akarnak a létüket alapvetően befolyásoló döntéseket hozni.
A dokumentum kívül helyezi magát az ország alkotmányos, nemzetközi-jogi és egyéb jogszabályi keretein, s úgy érvel, hogy erre az ukrán nemzet sokéves szovjet elnyomása nyújt morális alapot, miközben a nemzetiségi kisebbségek helyzetének tárgyalásánál ugyanezt már nem kívánja figyelembe venni.
A tervezet Ukrajna állampolgárait négy kategóriába sorolja, amelyek között a magyarok, románok, lengyelek, szlovákok stb. mintegy harmadrendű állampolgárokként, e hierarchia majd legalacsonyabb szintjén állnak. Államalkotó népnek csupán az ukrán etnikumot tekinti.

A „Trianon 100” akció és Marosvásárhely ostroma

A változatosság kedvéért most Marosvásárhely a magyar országtolvajok célpontja. Legalábbis a gyógyszer híján habzó szájú román nacionalista sajtó szerint.
Nem tudom, hogy mi, románok miként fogjuk megünnepelni a Nagy Egyesülés centenáriumát, tekintettel arra, hogy Budapest magas szinten zavar ebben minket. Annak alapján ítélve, ahogy máris cselekszik, nemcsak abban eltökélt, hogy elrontsa a nagy örömünket, de abban is, hogy a külön erre létrehozott és bőségesen túlfinanszírozott „Trianon 100” Főosztályon keresztül (Trianon 100 „főosztály” nem létezik, a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezik egy Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttal – a szerk.) erőteljes offenzívát indítson Erdély újbóli, ezúttal belülről történő visszaszerzéséért és elnyeréséért.
Mindezt a határok módosítása nélkül és különös hangsúlyt helyezve Marosvásárhelyre, melyet számításaikban ama Kis-Magyarország fővárosának szánnak, melyet kezdetben Székelyföld néven terveznek román területen létrehozni.

Románia diszkriminálja a magyar értékeket

Romániának fel kell hagynia az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségének diszkriminációjával. A magyarság több százados erdélyi múltja okán gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik, értékeink közül számos méltán megérdemelné, hogy felkerüljön az UNESCO örökségi listáira.
"Az elmúlt időszakban sajnos azt tapasztaltuk, hogy Románia nem ismeri el kellőképpen kulturális örökségünket, ezt igazolja az is, hogy tavaly a kulturális minisztérium államtitkára megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút  felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Ezért akkor Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szakértői kormány kulturális miniszterének azonnali lemondását kérte. A parlamenti UNESCO bizottság, amelynek tagja vagyok, országos stratégia kidolgozását kezdeményezi a szellemi és épített kulturális örökség népszerűsítése céljából. A munkálatokba a tervek szerint bevonnak minden, az UNESCO-ügyben érintett hazai intézményt és civil szervezetet. A parlamenti testület tagjaként szorgalmazni fogom, hogy az erdélyi magyar szakemberek képviselőinek is biztosítsanak helyet a munkacsoportban.

Balassi-kardot kap Lövétei Lázár László

Lövétei Lázár László székelyföldi költő kapja a Balassi Bálint-emlékkardot 2018-ban az irodalmi díj testületének csütörtöki döntése alapján. A grémium Lövétei Lázár László költő, esszéista, folyóirat-főszerkesztő költészetét tartja a XVI. századi költőóriás műveihez méltónak – tájékoztatta a díj alapírója, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke az MTI-t.
Lövétei Lázár László örömmel értesült a döntésről, és nagy megtiszteltetésnek tartja a Balassi nevével fémjelzett elismerést.
A Balassi Bálint-emlékkardot jövőre a huszonkettedik alkalommal nyújtják át Bálint napján – február 14-én – Budán.
Már korábban döntés született arról, hogy a műfordítónak járó Balassi Bálint-emlékkardot a bolgár Marin Georgiev, magyar költők – köztük korábbi Balassi-kardosok – verseinek sikeres fordítója veheti át 2018-ban.

Idén is lesz Versünnep Fesztivál

Várják a jelentkezéseket december 31-éig a 2018-as Versünnep Fesztiválra! A versenyre három kategóriában jelentkezhetnek a hivatásos művészek, valamint a szakirányú oktatási intézmények hallgatói. A versenyre a vers- és prózamondás mellett énekelt vers és versmegzenésítés, valamint képző-, illetve filmművészeti alkotás kategóriákban lehet jelentkezni.
A fesztiválra színművészek, előadóművészek, hivatásos zeneszerzők, zenekarok, képző- és filmművészek, továbbá művészeti egyetemek, szakirányú közép- és felsőoktatási, valamint képző intézmények hallgatói nevezhetnek. Egy nevező több kategóriában is jelentkezhet. A Versünnep Fesztivált 2018-ban Karinthy Frigyes (1887–1938) halálának 80 évfordulója, Petri György (1943–2000) születésének 75. évfordulója, Nagy László (1925–1978) halálának 40. évfordulója és Lőrincze Lajos (1915–1993) halálának 25. évfordulója tiszteletére rendezik meg. A vers- és prózamondás kategóriában vers, próza, publicisztika nevezhető. A kategóriában három – egy Nagy László-, egy Karinthy Frigyes- vagy Petri György-, valamint egy kortárs magyar – művel lehet nevezni.

„..gyertyácskákkal ékesítém” – karácsonyi és újévi szokások a 19. századi Magyarországon