A rendőrség nagy erőkkel jelent meg és kíséri a maszkos felvonulókat. A helyszíni beszámolók szerint egyelőre nem történtek magyarellenes megnyilvánulások, mint tavaly. Részletesen később számolunk be az eseményről.
Magyarország ungvári főkonzulátusa Facebook-oldalán korábban arra hívta fel a magyarországi állampolgárokat, hogy a következő napokban ne utazzanak Kárpátaljára.
Egy régebbi írásban volt arról szó, hogy az emberi akarat sajátos tárgya az értelem által fölismert jó. Az emberi természet és az ember számára jó között összhang van. Az a jó az ember számára, aminek az elérése tökéletesebbé teszi az embert. Az ember a maga teljes megvalósultságát, tökéletességét létezésének első pillanatában még nem éri el. A fogantatással, a létezéssel az ember még csak az úgynevezett első tökéletességét éri el, azaz természetének tökéletességét. Istennek nincs szüksége arra, hogy a természeténél fogva végtelen tökéletességéhez bármi is hozzájáruljon. Az angyali létezésben az angyal részéről már valamilyen cselekedet szükséges a számára teljes tökéletesség elérésére. Az ember az anyagvilágnak is része, ezért a szellemi értelemben vett tökéletességét is az időben előrehaladva éri el.
Az Ószövetség 35 története elevenedik meg Frédéric Boyer író és Serge Bloch illusztrátor Biblia – Az alaptörténetek című kötetében. A számos nyelvre lefordított munka jövőre magyar kiadásban is megjelenik – mondta el Serge Bloch világhírű illusztrátor. Hozzátette: azt akartuk, hogy ez a feldolgozás egyszerre legyen klasszikus és modern, és együtt olvashassa az egész család.
Hatalmas vállalkozás volt a könyv születése, négy évig dolgoztak az ötszáz oldalas, mintegy kétezer rajzot tartalmazó nagyméretű köteten, amely az Ótestamentum jól ismert történeteit mutatja be – számolt be róla az MTI-nek a világhírű illusztrátor, Serge Bloch, aki a napokban rövid budapesti látogatásán két előadást tartott munkásságáról a közönségnek.
A tudománymetria a tudományos kutatással foglalkozó szakemberek (kutatók, oktatók, tudósok) teljesítményének, munkája hatékonyságának és szakmai hatásának objektivitásra törekvő, számszerűsített értékelése. A tudománymetriai elemzések elsősorban a tudományos közlemények számát, a publikációk megjelenési helyét (milyen szakmai rangú kiadó vagy folyóirat közölte az írásokat), valamint azt veszik figyelembe, hogy az adott szerző tudományos munkáira mennyi külső, független hivatkozás érkezik. A tudományban ugyanis nemcsak a publikációk száma és jellege, a közlemények megjelenési helye lényeges, hanem az is érdekes és meghatározó, hogy az egyes közlemények milyen hatással vannak a szakmára, a tudomány fejlődésére: olvassák-e a terület kutatói a megjelentetett közleményeket, és hasznosítják-e azokat saját kutatásaik, publikációk elkészítése során, vagy csak a könyvtárak polcain porosodnak, mindenféle olvasottság és szakmai visszhang nélkül. Azokat a tudományos közleményeket, amelyek valóban beépülnek az adott tudományterület szakmai körforgásába, amelyeket a téma kutatói rendszeresen olvasnak és hasznosítnak, azokat rendszeresen idézik a szakma képviselői.
/Bíró József hitvallásával/
Egyszer ünnepeltem felhőtlenül március 15-ét életemben, 1989-ben. Sem előtte, sem azóta sem. Az ezerkilencszázhatvanas-hetvenes években csak a Szabad Európa Rádió, London, no meg a suttogó pesti adta hírül, kocsmákban, egyetemeken, munkahelyeken, március 15-én megint letartóztattak valakit-valakiket a „néphatalom elleni uszítás” vádjával. Nagyon halkan beszéltünk róla, féltek-féltünk… Ezután eljöttek a nyolcvanas évek első évei. A legtöbben, pláne ha jó volt az idő [bár nem volt munkaszüneti nap március 15], rohantak a telkekre, kiskertekbe, vagy éppen a háztáji szőlőbe az épp kiköszöntött tavasz hírnökeiként.
Aztán bekövetkezett 1989 márciusa, amikor Cserhalmi György felolvasta, hogy mit kíván a magyar nemzet. Őszinte, tiszta szívvel tudtunk végre ünnepelni, igazságai végre félreérthetetlenné váltak, mégsem indultunk el a helyes úton. A „rendszerváltó politikai erők becsaptak minket, pontosabban naivak voltunk, hagytuk, hogy „kiénekeljék szájunkból” azt a reményteli jövőt, amit Szabó Dezső, [beállva a jobb és a baloldal közé] már 1920-ban kimondott a „népi radikalizmusról”, bár a Válasz magyar radikalizmusának nem volt egy igazi éles kardja. A Válasz után Németh László megindította a Tanút, amely maga teljességében ugrott rá a magyar problémákra. Nekünk csak akkor, a Tanúval a hónunk alatt [hogy bármikor kéznél legyen], alá kellet volna húzódnunk annak a nagyszerű reménysugár alá, ami Szabó Dezsőből kirobbant, az egymaga megalapozott új hídfőből, magunkévá téve nyers indulatait, kemény meg nem alkuvását és megfellebbezhetetlen igazságait. Tény, sokan nem is olvasták- olvastuk, akik meg tudtak róla, hallgattak. Pedig akkor még, ott, mindannyin hittünk a változásokban, hittük, hogy szebb, jobb, boldogabb márciusok jöttek el, ráéreztünk [legtöbben] a két legmagyarabb forradalom ünnep egyikének [a másik,1956. október 23.] ízére. Mindkettőt fiatalok robbantották ki, és ezek a fiatalok vállalták el később a bukás utáni megtorlások javát [minden más állítással szemben], igaz, a rendszerváltás ránk paterolt terheit és csalódásait is. Petőfi és a márciusi ifjak, annak idején, szintén a pokol mélyéből törtek a felszínre, a magyar infernó láttán. Akkor negyvennyolcban elég volt száz-százhúsz elszánt ifjú, akik szablyát rántva elmondták, elég volt, ne bántsd többé a magyart! Nekünk ma tíz és tíz vagy száz-ezernek kell, hogy legyünk, hogy a baloldalon Sztálin anarchista örökösei, és liberálisék, ott Brüsszelben is megértsék, ennyi volt. Most, az ünnep előestéjén ne hagyjuk felszalámizni magunkat az idegenszívűek és asszimiláltak által mozgatott pártoktól, csináljuk meg végre a magunk forradalmát, az eredeti célokért megtartott március 15-ét.
-cspb-
Bíró József:
/ceruzával lejegyzett kéziratból:/
Színművészeink vallanak arról, mit jelent számukra Arany János költészete. Nagy költőnk verseit többek között Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Lukács Sándor, Máté Gábor, Tenki Réka és Vecsei H. Miklós tolmácsolják a nagyközönségnek a Hallgatni Aranyt! projekt oldalán, amely éppen március 8-ától érhető el. Összesen 130 költeményt és 70 levelet foglal majd magába a gyűjtemény.
Elindította a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Hallgatni Aranyt! című nagyszabású projektjét, amely arra vállalkozik, hogy a költő születésének bicentenáriumához kapcsolódva jelentős műveit ingyenesen, bárki számára elérhetővé tegye az interneten, hangzóanyag formájában. A 200 művet ismert színművészek jelenítik meg az MMA weboldalán (www.hallgatniaranyt.hu) – hangzott el március 8-án a Budapest Music Centerben.
Hamarosan megjelenik a Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból című könyvsorozat IV. kötete.
A soron következő tanulmánykötet a Nyelvek és nyelvváltozatok térben és időben címet viseli. A sorozat előző köteteihez hasonlóan azokból a kutatási eredményekből kíván ízelítőt nyújtani, melyekkel a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai jelenleg foglalkoznak, valamint helyet kaptak benne a velük szorosan együttműködő kollégák írásai is.
Az elmúlt hetekben volt szerencsém számos helyen megfordulni és számos emberrel szóba elegyedni. Amolyan kisemberek ők, vagy ha úgy tetszik, az utca emberei, akik között akadt hentes, fodrász, kórházi ápoló, hivatali tisztségviselő, és természetesen néhány távoli rokon is; utóbbiakkal csak szökő évente találkozik az ember, ha valamely jelentős életesemény úgy kívánja, s ők ilyenkor megkérdik: hogy vagy? És: írogatol-e még? Hát persze, válaszolom, csupán néhány évvel és kilóval gyarapodtam, meg talán némi tapasztalattal, írok rendületlenül, de csak politikáról, mert mi másról is írhatna valaki, akit hidegen hagy a celebek nemi élete? És amikor mindezt önkéntelenül bevallom, még nem is tudom, milyen szellemet engedtem ki a palackból.
Mindenekelőtt rögzítenem kell, egytől-egyig rendes, segítőkész emberekről beszélek, akik a hétköznapokban becsülettel élik az életüket, dolgoznak, gyereket nevelnek, vagy épp a nyugdíjas éveiket töltik. Semmi deviancia, semmi elhajlás. Ám mégis megdöbbentő a logikus gondolkodás általános hiánya, amely szinte mindegyiküknél szembetűnik néhány keresztkérdés föltétele után. Átlagemberek ők, akiknek nyilvánvalóan sem idejük, sem igényük nincs arra, hogy napi nyolc-tíz órában politikával foglalkozzanak, vagy közéleti híreket olvassanak. És abban sem vagyok biztos, hogy mindegyikük neoliberális volna, vagy épp munkásőr nagypapák szellemi táplálékán nevelkedtek, de mégis, mégis…
Marosvásárhelyen, ott, ahol a Makk-féle Habsburg-ellenes összeesküvést előkészítő Gálffy Mihályt, Török Jánost, Horváth Károlyt, Benedek Dánielt és Bertalan Lászlót 1854-ben kivégezték, ismét ezrek gyűltek össze szombaton, hogy a székely szabadság napján a vértanúk emlékére emelt obeliszk tövében nemzeti összetartozásunkról szóljanak s hangot adjanak autonómiakövetelésünknek.
A kora délutáni órákban a Székelyföld minden szegletéből ünnepelni érkezőket rendőrök és csendőrök százai felügyelték. Találkoztunk olyanokkal, akik azt mondták, a város bejárata előtt a belső útsávról „szólították ki” mikrobuszukat, s átvizsgálták csomagtartójukat, mások pedig arról számoltak be, lefilmezték az utasokat; mindezek ellenére a rendfenntartók nem voltak ellenségesek, csak arra figyelmeztettek, hogy kollégáik nem fogják megengedni a zászlórudak bevitelét az esemény helyszínére.
Gyermekkoromban érdeklődve hallgattam az öregek beszélgetését a szabadságot védelmező harcokról. Az asztal körül ülők dicső csatákról, hűséges bajtársakról, a Hazát védő honvédekről szóltak. A pipafüstből kirajzolódó arcvonások mindegyike a büszkeséget hirdette a családtagok felé. Már akkor elhatároztam, hogy egyszer én is huszár leszek.
A szerdahelyi sorozás
Vince pajtásom egy csallóközi, szép múltú család tagjaként járta meg a háborút. Már a huszonegy esztendőt is betöltötte, amikor 1911-ben a közeli városba, Dunaszerdahelyre kellett mennie, sorozásra. Kortársai közül több legénnyel indult útnak. Eligazításuk után név szerint szólították őket a katonaorvos elé, aki körültekintően végezte a munkáját. A magasság megmérése után következett a hallás, a látás és a karok vizsgálata.
A sorozóbizottság előtt a jegyzőkönyvbe rögzítették a kitanult mesterséget is. A katonai vizitáción átesett és bevált fiatalok csendőri kíséret mellett mentek a többi besorozotthoz. A falu bírója minden regrutát meghívott a kocsmába, ahol fejenként gulyást és egy liter bort kaptak. A sorozást a közös mulatás zárta.
Az amerikai elnök volt tanácsadója Franciaországban, a Nemzeti Front kongresszusán mondott beszédet.
Európai turnéja során látogatott Steve Bannon Franciaországba, ahol a Nemzeti Front (FN) tartotta vasárnap kongresszusát. A rendezvényen felszólalt Donal Trump volt tanácsadója, Steve Bannon is, aki régóta követi a párt munkásságát.
„Ha rasszistának, idegengyűlölőnek, bevándorlásellenesnek hívnak titeket, hadd tegyék. Egy olyan, világméretű mozgalom részei vagytok, amely túlmutat Franciaországon, és Olaszországon.”
Az ellenőrizetlen bevándorlással újra olyan halálos járványok és ritka betegségek terjednek Németországban, melyek már régóta végleg letűntnek számítottak – eddig. A becsődített migránsok által egyre több német fertőződik meg tetűvel, Lassa-lázzal, rühhel, maláriával, diftériával, tuberkulózissal, kolerával, hepatitisszel, Aids-el, vérhassal, leprával, szifilisszel és szamárköhögéssel. Némelyik megbetegedés gyakran halálosan végződik. A politika és a fősodrú média azonban erről hallgat. Ehelyett továbbra is elfogadásról, kulturális gyarapodásról és világra való nyitottságról áradoznak.
A Hszincsiang tartomány Yining katolikus templomáról eltávolították a kereszteket és a szobrokat. Nem kímélték az épület harangtornyait sem.
A kommunista hatóságok parancsára bontómunkások jelentek meg daruval az ürümcsi egyházmegye Yining katolikus templománál azért, hogy a templomot megfosszák a külső vallási jegyeitől. Az esetről az ucanews.com ázsiai katolikus híroldal közölt beszámolót.
Számos, igen komoly pénzösszegekkel ellátott, Izrael által és annak érdekében szervezett projekt dolgozik azon, hogy a közösségi médiát elárasszák Izrael-barát propagandával és blokkolják azon tényeket, amelyeket Izrael nem kedvel.
A projektek izraeli katonákat, diákokat, amerikai tizenéveseket és másokat alkalmaznak, akiket feladata a Wikipediába történő behatolástól a YouTube befolyásolásáig terjed és mindenre kiterjed, ami közötte van.
E projektek egy részét az Egyesült Államokban lévő zsidó közösségi központokban üzemeltetik.
Nemrégiben a YouTube hirtelen lezárta az If Americans Knew (Ha tudnák az amerikaiak) YouTube csatornát. Az 70 videót tartalmaz és tény alapú információkat közöl Izraelről és Palesztináról.
Akik a csatornát meg akarták nézni, üzenetet olvashattak, mely tudatta velük, hogy a helyet lezárták, amiért „megsértette a YouTube útmutatásait”.
Megdöbbentő adatokról és tényekről számol be a svéd Jacob Rudenstrand és Peter Paulsson, akik évek óta próbálják nyomon követni Európában a muszlimok által sanyargatott keresztény bevándorlók sorsát.
Elmondásuk szerint tavaly Németországban mintegy 100 keresztényellenes támadás következett be. A legbrutálisabbak a migránsok által lakott szállókon történtek, ezzel kapcsolatosan a német politikusok is egyre gyakrabban fejtik ki aggodalmukat. Az Open Doors Deutschland – amely egy üldöztetett keresztényeket segítő szervezet – számításai szerint 2016 óta 736 ilyesfajta incidens történt. Miután hullámszerűen bántalmazták a menekültszállókon a keresztényeket, sokan elkülönített szálláshelyet kérvényeztek.
Azonban – néhány esetet leszámítva – a hatóságok nem vették figyelembe a beadott kérvényeket.
Írásukban hangsúlyozzák, Svédországban is hasonló minta kezd kirajzolódni a keresztényeket ért erőszakkal kapcsolatban. „A többi európai országhoz képest – Németországhoz hasonlatosan – Svédország is aránytalanul magas számban fogadott be bevándorlókat, vallásuktól függetlenül. Azonban úgy tűnik, ez sok esetben erőszakos konfliktusokhoz vezetett, hiszen a vallásos kisebbségek közti feszültség és gyűlölet Szíriából és Irakból Svédországba emigrált.”
