A magyar függetlenségért – kiállításmegnyitó a Pozsonyi Magyar Intézetben
A Pozsonyi Magyar Intézet új helyén, a Stefánia út 1. számú épületben nyílt kiállítás a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum által összeállított, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetével, eseményeivel kapcsolatos grafikai lapokból.
A grafikai lapok végigvezetik a szemlélődőt a márciusi napok eseményeitől a honvédek egyenruháin, felszerelésén át egészen a forradalom leverését követő emigráció tragédiájáig. A vándorkiállítás anyaga a pozsonyi helyszínen április 17-ig tekinthető meg.
A kiállítás megnyitóját követően kerekasztal-beszélgetésre került sor neves magyarországi és szlovákiai történészek részvételével, akik valamennyien a kor és az 1848-49-es szabadságharc kutatói, szakemberei.
Az újraegyesülés Besszarábiával nem egyéb, mint a román politikai elit újabb aljassága. Sabin Gherman írása.
Az április sem múlhat el irodalmi programok nélkül. A magyar költészet napján számtalan helyszínen találkozhatunk nagy költőinkkel. A kortársak pedig felidézik Arany Jánost, Nagy Lászlót, Kaffka Margitot, Juhász Ferencet, Tóth Árpádot, Karinthy Frigyest és Esterházy Pétert. Versek, regények világában merülhetünk el, és lesz könyvbemutató is. A részletes programért kattints a cikkre!
Sorsdöntő győzelmet arattunk – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a párt eredményváró központjában Budapesten, a Bálnában. A kormányfő köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a Fidesz–KDNP sikerében. A kormánypárti politikusok egytől egyig a demokrácia sikerének, egyben a következő Országgyűlés erős legitimációjának nevezték az óriási választási részvételt.
...Frankfurt am Mainban már 52 százalék a migránshátterű lakosság aránya, de hasonló a helyzet Londonban vagy éppen Birminghamben is. Az angol városokban főként indiai, pakisztáni, jamaicai és nigériai bevándorlók élnek nagy számban. Közben a német sajtó az oktatási hivatal tájékoztatása alapján arról írt, hogy a tavaly szeptemberben Berlinben beiskolázottak ötven százaléka már migrációs hátterű. A gond az, hogy a zömük nem beszél németül, és nem tudja megértetni magát sem a társaival, sem a tanárokkal.
Március 21-én, hosszan tartó, méltósággal viselt súlyos betegség után, 73 éves korában elhunyt Szöllősi Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító.
Tisztelt Olvasónk!
– Fények és árnyak 2018 évfordulóin – 
Nem Karácsony Gergely az első, aki a választások közeledtével árnyékkormányt verbuvált magának. Tavaly nyáron, még miniszterelnök-jelöltsége idején Botka László is összeállított egy gárdát, de a volt külügyminiszter, Balázs Péter is próbálkozott hasonlóval az év elején. Mi lehet az oka annak, hogy bizonyos nevek állandóan feltűnnek?
Az 1989–90-es kelet-európai – és ezen belül a magyarországi – rendszerváltozást több külső és belső tényező összetalálkozása és ezek egymásra hatása idézte elő. Ezek közül a szerző a nemzetközi erőviszonyok átrendeződését, vagyis a hidegháború amerikai győzelemmel történő befejeződését tartja alapvetőnek. Emellett nagy jelentőséget tulajdonít az állami és társadalmi tulajdonon alapuló központi tervgazdálkodás vereségének a magántulajdonra és a piaci mechanizmusok automatizmusára épülő kapitalizmussal szemben. Ezek után azokkal a belső társadalmi és politikai mozgalmakkal foglalkozik. amelyek a kínálkozó lehetőségeket kihasználva, sőt azokat olykor megteremtve, és a rendszert belülről bomlasztva és/vagy reformálva járultak hozzá a történelmi jelentőségű változáshoz.
A liberalizmusnak számtalan „halálos bűne” van. Először is gyakorlattá tette az idegtépő társadalmi és gazdasági versenyfutást. Így elbizonytalanította az egyént, aki ebben a Felvilágosodás óta folyó, több dimenziós küzdelemben csupán önmagára számíthat. A civilizáció által előállított anyagi javakból megkínálta az embert, majd fokozatosan fogyasztóvá minősítette le. Ennek következményeként az ember elidegenedett a másiktól. Magányos és boldogtalan lett. Ráadásul az egyenlőtlen verseny miatt sérült a társadalmi igazságba vetett hite is. Másodszor: a hagyományos morális iránytűt eldugta előlünk, és helyette a haszonelvűséget húzta elő a cilinderből. Végül pedig rátámadt a hősökre is.
A Sándor orosz cár nevét viselő, magyar, tót és német legénységből álló pozsonyi császári-királyi 2. sorgyalogezred a császári ármádia azon kevés csapattestének egyike volt, amely 1848 tavaszán idehaza állomásozott. Pozsonyban a 2/II. és 2/III., míg Győrött a 2/I. sorgyalog zászlóalj bakái kvártélyoztak. A 2/I. sorgyalog zászlóalj parancsnoka Aulich Lajos alezredes, a későbbi aradi vértanúk egyike volt.
Március 15-e közeledtével a médiánknak és a politikusainknak eszükbe jut Erdély – hirtelen évezredes értékekről, évezredes elnyomásokról, ugyanolyan évezredes vitézségekről hallunk, és Ippet és Ördögkutat is muszáj megemlíteni. Hébe-hóba egy-egy tisztességes történész is betéved a stúdiókba, aki megpróbál a román sereg által elkövetett szörnyűségekről is beszélni – de nincs esélye a kárpáti harsonákkal szemben. Az Erdély-autópályáról egy hang sem esik – ezer év múlva is beszélni fognak róla, természetesen egy másik évezredes törekvésként.
2018. március 13.-án a fatimai engesztelő imatalálkozó előtt Esterházy Jánosra a csehszlovákiai magyar politikai élet kimagasló egyéniségére emlékeztek Bodollón, ahol egy családi ház falára emléktáblát helyeztek el a következő felirattal:
