A pápa és a balkáni kapu
A többszörösen veszélyeztetett és a megsemmisülés szélére taszított, iszlám környezetben élő keresztényekről a pápa mintha tudomást sem akarna venni. Még a közülük Dél-Olaszországba sikeresen megérkezők sem kapnak védelmet.
Az olasz újságok gyakran idézik Luigi Negri, Ferrara-Comacchio nyugdíjba vonuló érsekének nyilatkozatát. A XVI. Benedekkel baráti viszonyt ápoló, 75 éves korában lemondását formálisan benyújtó főpapot néhány hete Ferenc pápa küldte nyugdíjba.
A korábbi Szentatyával való bizalmas viszonyán túlmenően Negri arról is ismert, hogy tavaly augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartott ünnepi szentmiséje után világossá tette, hogy ez az esemény nem a vallások közötti párbeszédre kínálkozó lehetőség, hanem a keresztények számára Krisztus, Isten fia szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumában való részvétel. Az okot ennek elmondására az adta, hogy a templomban a mise alatt sok muzulmán volt jelen. Az ünnep alkalmával elítélte – mint a kereszténységgel teljességgel összeegyeztethetetlent – a Korán Szűz Máriáról szóló szúráját, amely pusztán történeti személlyé degradálja Krisztus anyját.
A középkori templomokban gyakran a magyar szenteket együtt ábrázolták, sok helyütt a három király jelent meg egy közös freskón. A gömörrákosi templomban a három királyt láthatjuk a faliképeken, míg a szomszédos Köviben Istvánt és Lászlót ábrázolják a freskók. Ez utóbbit már az evangélikusok használják, de nemrégiben felfedték a faliképeket.
Magyarországnak fontos szerepe lesz a világ megváltoztatásában, mégpedig azzal, hogy megváltoztatja Európát” – jelentette ki Henri Boulad jezsuita szerzetes a budapesti Párbeszéd Házában szombat este.
Egyre több szereplője van annak a két közigazgatási pernek, amelyet a tanfelügyelőség határozata miatt kezdeményezett a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium szülői bizottsága, illetve a polgármesteri hivatal. A felperesek azt kérik, a tanfelügyelőség vonja vissza a határozatát, amelyben arról döntöttek tavaly, hogy az Unirea két osztályterme a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumé lesz. Az Unirea Főgimnázium szülői bizottsága az elmúlt év augusztusában perelte be a Maros Megyei Tanfelügyelőséget, mivel úgy vélik, jogtalanul került át két tanterem a katolikus gimnáziumba. Akkor négy román szülő kezdeményezte az eljárást, azóta az iskola szülői bizottságának a nevében perelnek.
Mindent tudunk ’56-ról? Hogy nem nevezték a lengyelek ellenforradalomnak az ’56-os eseményeket? Hogy Cseh Tamás dalai a szabad ember himnuszai, hogy az Írószövetség milyen szerepet töltött be az itthoni eseményekben? És hogy kerül 56-os cipellő Antigoné lábára? Egy szigligeti összművészeti konferencián kiderült.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni önkényuralom éveiben inkább a nemzet gyásza, mint az amúgy is kinyilváníthatatlan ünneplési kedv jellemezte a lakosság hangulatát. Az 1861-ben alakult Honvéd Segélyező Egylet próbálta – nem sok sikerrel – ápolni a forradalom emlékét, amit 1868-ban Vajna Tamás ’48-as honvéd hadnagy, törvényszéki elnök ugyancsak szorgalmazott. Ettől kezdve a különböző egyletek évente tartottak megemlékezéseket március 15-én, de a gyász napján, október 6-án is.
A tényállás a következő: fejenként 500 lejre büntettek néhány fiatalt, mert egy engedélyezett rendezvény keretében Erdély történelmi zászlójával vonultak fel. A csendőr a jegyzőkönyvben azzal indokolta a bírságot, hogy „Erdély 1918 előtti zászlója volt náluk”.
Bírálta a zsidó állam gyakorlatát a nemzetközi szervezet – A palesztinok üdvözölték, Tel-Aviv pedig visszautasította a kritikát.
Hivatalosan átadta a kárpátaljai magyar szervezetek által a kisebbségek nyelvhasználati jogainak korlátozására irányuló ukrán nyelvtörvénytervezetek ellen összegyűjtött közel 65 ezer aláírást tartalmazó íveket Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja kormányzójának pénteken Ungváron.
Kevesen tudják, hogy a „Nagy háborúnak” nevezett I. világháború és a II. világháború között Magyarország megvívott egy kis háborút is. És ebből, a kis országok kis háborújából, győztesként került ki…
A szabadságharc első időszakában, 1848 őszén csaknem a teljes 8. Coburg-huszárezred és a Vilmos-huszárok négy százada – mindkettő felvidéki magyar és tót legénységű – galíciai helyőrségéből szökött meg a Haza hívó szavára, hogy Magyarhonba térve a honvédsereg kötelékében harcoljon. Tavaly a 10. Vilmos-huszárezred 1848-as szökési históriáját ismertettük, most pedig a Coburg-huszárok hazatérésének felidézésével tisztelgünk 1848. március 15. emléke előtt.
Újjáépítését követően tizedik alkalommal emlékezett az 1848–49-es forradalom kitörésére Erdővidék Gábor Áron egykori kohójánál, Bodvajban. A kistérség legjelentősebb ipartörténeti műemlékénél többen szólaltak fel azok közül, akik szorgalmazták helyreállítását: kötelességeink vannak, vigyáznunk kell az elődeink által ránk testált értékeinkre, hiszen nekünk is tovább kell örökítenünk azokat.
A tanácsköztársaság bukása iránti hála jegyében, közadakozásból épült, 1951-ben Rákosi parancsára földig rombolták – ez az, amit a legtöbben tudnak az egykori városligeti Regnum Marianum-templomról. Egyesületünk megalakulása óta szeretné elérni, hogy az eredeti templom helyszínén, a maradványok bevonásával méltó emlékhely szülessen, ami bemutatja a fiatal nemzedéknek a kommunista egyházüldözés gaztetteit. Több évnyi kutatást és adatgyűjtést követően megszületett a templom történetét feldolgozó tanulmányunk Hetzmann Róbert tollából.
A Civilek a katolikus iskoláért csoport tíz tagja péntekig naponta 10 és 11 óra között feliratokkal tiltakozik a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és prefektusi hivatal közelében levő téren. Csíky Csengele, a csoport szóvivője az MTI-nek elmondta: korábban közérdekű adatigényléssel fordultak az iskola ügyében érintett valamennyi intézményhez, és a kapott információk alapján megállapították, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalé a legnagyobb felelősség az iskola körül kialakult áldatlan helyzet miatt.
