Keresztnevén szólította és puszival üdvözölte Soros Györgyöt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Juncker és Soros évtizedek óta ismerik egymást, találkozójuk csütörtökön nyilvánosság nélkül zajlott. Soros György egy hátsó ajtón át érkezett, így sokan lemaradtak a nagy találkozásról...
THE DAILY EXPRESS – A brit lap fotóján Juncker és Soros látható. Képaláírás: „Juncker Londonból visszatérve azonnal tárgyalt George Sorossal”
Több mint 83 ezer ember írt alá egy petíciót, amely a luxemburgi politikust lemondásra szólítja fel.
A petíciót Jacques Nikonoff francia közgazdász professzor indította el bizalomhiánnyal indokolva azt.
Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa új interjújában úgy fogalmazott: az Egyház elhanyagolná a “valódi válságot”, amivel ma szembenéz, ha a társadalmi igazságosságra összpontosítana ahelyett, hogy alapküldetését, az evangelizálást teljesítené.
“Az Egyház súlyosan téved a valódi válság természetét illetően, ha azt hiszi, hogy az alapvető küldetése az, hogy megoldásokat találjon minden politikai problémára az igazságossággal, a békével, a szegénységgel, a migránsok befogadásával, satöbbivel kapcsolatban, miközben elhanyagolja az evangelizációt.” – mondta a bíboros az Aid to the Church in Need katolikus segélyszervezet képviselőinek április 18-án.
Sarah bíboros szerint bár az Egyház “nem tarthatja távol magát az emberi problémáktól”, végső soron azonban “kudarcot vallana a küldetésében”, ha elfelejtené, mi az igazi feladata.
A Magyar Közösség Pártja képviselője is részt vett a külhoni magyar érdekképviseleti szervezeteket tömörítő Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. április 25-26-án Brüsszelben megtartott kihelyezett ülésén.
A KMAT elnökének, Tőkés Lászlónak a meghívására, az Európai Néppárt (EPP) magyar delegációjának vendégeként, tizenhét tagú küldöttség érkezett Brüsszelbe, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország magyar szervezeteinek és pártjainak képviseletében. Az ülésre meghívást kapott Szili Katalin, Magyarország miniszterelnökének autonómiaügyi megbízottja, valamint a testület szakértői is, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Bizottság igazgatója, Bedő Árpád jelenlegi, valamint Mécs László volt KMAT-titkár.
Százhatvannyolc esztendővel ezelőtt, 1849. április 26-án a Komárom melletti első csata magyar győzelemmel zárult, melyről Görgei tábornok így vélekedett emlékirataiban: „Komáromvár teljes fölmentésével a Gödöllőn az isaszegi csata után vezérkarunk főnöke által készített haditervünk végrehajtása kielégítő módon be volt fejezve (…)”
Itt zárult a tavaszi hadjárat második szakasza, s ezen csatában a császáriak 2200 halott, sebesült és fogságba esett katonát vesztettek, míg a magyar veszteség 800 fő volt. A honvédek felmentették Komáromot, ám a császári hadsereg visszavonulási útját nem tudták elvágni.
A Képviselőházban 10 nappal ezelőtt megszavazott egyik törvény arra kötelezi a jelentős számú magyar lakossággal rendelkező régiókban lévő kórházakat, hogy magyarul tudó egészségügyi személyzetet is alkalmazzanak. Az az érdekes, hogy bár az ellenzék is megszavazta a törvényt, utólag több PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.), PMP-s (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) és USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) képviselő óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak (CCR), lényegében arra hivatkozva, hogy a törvény egy liberális állam szemszögéből nézve elfogadhatatlan különbségtételeket tesz. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor demagógiával és magyarellenességgel vádolta meg őket: „A PNL, az USR és a PMP alkotmánybírósági óvása a kisebbségekkel szembeni ellenséges viselkedést képvisel. Érthetetlen a PNL, az USR és a PMP viselkedésének hirtelen megváltozása és következetlensége”.
Egy volt a 800 ezer magyarból, akit a szovjetek elhurcoltak hazánkból. Egy volt azon kevesek közül, aki visszatért a gulágról. Olofsson Placid atya életéről szóló filmet vetítenek május 10-én az Uránia Filmszínházban.
– Ebben a példakép nélküli világban Ő egy üdítő kivétel volt. Olyan stílusban tudott beszélni a borzalmakról, hogy az lebilincselő – szól a film készítőjének, Széll Péternek ajánlása.
A 113 perces portréfilmben, melynek címe Placid atya, aki megjárta a Gulágot, a 100 évet megélt bencés életét, tapasztalatait, a hit és a derű erejét ismerhetjük meg.
Egy teokratikus rezsim által irányított világot fest le 2084 – A világ vége című könyvében Boualem Sansal; az algériai író számos díjjal kitüntetett, legfrissebb regényét a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelentette meg az Európa Könyvkiadó.
Boualem Sansal könyve sötét képet vázol fel egy vallási világdiktatúra uralta jövőről, amikor 2084 már csak bizonytalan szóbeszéd, rejtélyes szám. Abisztán hatalmas birodalmában egy az Isten: Yölah és Abi, az ő Küldötte. Tilos az önálló gondolat, bűn az egyéni érzés, Yölah népe pedig üdvözülten éli múlt és jövő nélküli, változatlanságba dermedt mindennapjait. Legutóbbi munkájáért az algériai író 2015-ben elnyerte a Francia Akadémia regény nagydíját.
Ha kiüresedő kapcsolatainkat, meg nem született gyermekeinket, unokáinkat siratjuk, ha nemzetünket és Európát temetjük és idegen kultúrák leigázásától féltjük, nem mulaszthatjuk el feltenni magunknak a kérdést: miért gondoltuk, hogyan is hihettük azt, hogy Isten nélkül élhetünk?
Ecce homo, 2017. Dörzsöljük meg a szemünket, és nézzünk szét magunk körül, majd merevítsük ki egy pillanatara a képet. Mit látunk, ha önmagunkat, családjainkat, lakó- vagy munkahelyi közösségeinket, országunkat és ezt a mi öregedő szépségünket, Európát pásztázzuk? Olyan problémák tömege mindenütt, amelyekre nincsenek valódi megoldást hozó válaszaink.
Rendhagyó irodalomórát tartott Nényei Pál a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Ne bántsd Zrínyit! címmel. Az előadás központi témája Zrínyi Miklós egy kevésbé ismert alkotása: az Adriai tengernek syrenaia volt. Nényei Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a költő Zrínyi Miklós hétköznapi megítélése korántsem olyan kedvező, mint amilyet érdemelne.
Ez a megítélés egyrészt köszönhető a régies és éppen ezért nehézkes nyelvezetnek, amellyel Zrínyi alkotott, de sokat nyomnak a latba az irodalomórák is, melyek célja éppen a megszerettetés lenne, azonban pont az ellenkezőjét érik el a gyerekeknél. Hiszen azzal, hogy kötelező olvasmánnyá teszik a Szigeti veszedelem című művet, de előtte nem veszik át a gyerekekkel az Adriai tengernek syrenaiát, óriási hibát követnek el tudtuk nélkül – tisztelet a kivételnek –, mert egyfajta előzménye a Szigeti veszedelemnek az említett kötet, amely nem mellesleg az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű költői alkotás.
Ritka eset, amikor örömmel tudósíthatunk egy bírósági döntésről, azonban most mégis ez történik. Nagycsütörtökön érkezett a hír, mely szerint jogerős döntést hozott a bíróság a „Vallásgyalázás abortusztablettával” ügyben, és az elkövetőknek bocsánatot kell kérniük, illetve sérelemdíj fizetésére kötelesek. ...
Maga az eset jól jellemzi korunk Magyarországát. Van egy liberális törpe kisebbség, amelyik effajta gusztustalan akciókkal, hangoskodással, zavarkeltéssel, véleményterrorral alapjaiban változtatná meg a minket körülvevő világot. Viszont, ha vannak közöttünk olyan emberek, akik veszik a bátorságot, hogy szembeszálljanak velük és kiálljanak a számunkra legfontosabbak mellett, mi pedig melléjük állunk, akkor kiderül, hogy többen vagyunk, hogy igazságot tudunk tenni és meg tudjuk védeni értékeinket.
Vitafalva nevét 1253-ban IV. Béla király adománylevelében említik először. A király Vitnek és utódainak adja a Hernád melletti erdőt. A falu Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században barokk stílusban átépítették. Freskói a 14. században készültek.
László király trónra lépésekor rendkívül fontos volt a pogánylázadások és a belháborúk miatt szétzilált egyházi szervezetek megszilárdítása. A lovagkirály ezt felismerve az országot nem csupán az ellenségtől akarta megóvni, de a hitélet megerősítésével is az ország megszilárdításán dolgozott. Akkoriban a szentté avatás még helyi kezdeményezésre is történhetett, így volt ez 1083-ban is, amikor László király rendeletére felemelték „azoknak a testét, akik Pannóniában a hit magvait elvetették, és prédikációikkal vagy intézkedéseikkel az országot Istenhez térítették”. A szentté avatások a hatalmi helyzet megszilárdítását és a Szent István-i örökség vállalását mutatták – írja Kovács László a szél-járás különszámban. Politikailag István felemelése volt a legjelentősebb, hiszen ezzel egy Vazul unoka ismerte el nagyapja ellenségét. László korára a történelem igazolta István király törekvéseinek jogosságát. Az István tisztelet már korábban is erősen jelen volt, ezt bizonyítja, hogy augusztus 15-én, halálának évfordulóján tartották Székesfehérváron az évi törvénynapokat.
A 20. és 21. században hitükért üldözött keresztényekért imádkozott Ferenc pápa a modern kor mártírjainak szentelt római templomban szombaton. Az egyházfő a vértanúkhoz hasonlította a menekülteket, és úgy vélte, nem szabad előttük bezárni a kapukat.
Ferenc pápa a számos mártírért imádkozott, akiket a múlt század „őrült ideológiáinak” nevében gyilkoltak meg, és azokért, akiket ma is „csak azért ölnek meg, mivel Krisztus tanítványai”. A mai világ vértanúiért bemutatott misén Ferenc pápa kijelentette, hogy a gyűlölet vezeti mindazokat, akik üldözik és megölik a keresztényeket. Hangsúlyozta, hogy ezek az „új mártírok” viszik ma is előre az egyházat. „Ha a hazának hősökre, az egyháznak mártírokra van szüksége” – mondta.
A koncentrációs táborok áldozatait említve a katolikus egyházfő azt mondta, hogy a menekültek mai táborai is gyakran koncentrációs táborok. Hozzátette, a menekültek terhét azok az országok vállalják, akik befogadják őket. Megjegyezte, hogy „a nemzetközi megállapodások fontosabbnak tűnnek az emberi jogoknál”.
A mise után szabadon beszélve a pápa kijelentette, miközben nem születnek gyerekek, „kaput zárunk a migránsok előtt, ez öngyilkosság”. Hozzátette, hogy kegyetlenség a „hajókkal érkezőket” bántani és kihasználni, elegendő lenne, ha minden család egy-egy embert befogadna.
Megkezdődött a parlamentben a Munka Törvénykönyve módosításáról az általános vita. Az ellenzéki képviselők vadul bírálták az új passzusokat, de senkit sem lep meg majd, ha 2017. július elsejétől ez lesz hatályban, és punktum. Általános vélekedés szerint az autóipari cégek szájízére szabták a javaslatot.
A módosítás célja, hogy jobban összehangolttá váljon a teljesítendő munkaidő és az üzemidő – mondta Bánki Erik, a parlament gardasági bizottságának elnöke (képünkön) a Munka Törvénykönyve új javaslatát ismertetve. Hangsúlyozta, hogy a változtatás a munkavállalók érdekét is szolgálja, hiszen így a kevésbé intenzív időszakban nem bocsátják el őket, hogy azután újra felvegyék. Mindez pedig – mint elhangzott – az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak is megfelel.
A törvénymódosítás lényege egyébként röviden az, hogy a munkaidőkeret hossza a jelenlegi egy évről 36 hónapra nyúlik. A módosított jogszabály tehát hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák közötti „sakkozást”. A lanyhább időszakban nem csökken a bér, de nem jár túlóradíj vagy hasonló az extra terheléses napokra, hónapokra sem. Új előírás, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára elegendő lehet havonta egy heti pihenőnapot beosztani.
Idén ünnepeljük Székelyudvarhely városának egyik kiemelkedő jelképe, a Vasszékely-szobor felállításának centenáriumát. Elődeink már a világháború vérzivataros napjaiban is kötelességüknek tartották, hogy emléket állítsanak az elesetteknek. Ebből az alkalomból hirdet középiskolásoknak szóló pályázatot az Ugron Alapítvány. Fiktív és a valós történelmi tényeket feltáró munkára hívja most az udvarhely- és csíkszéki diákokat Kápolnási Zsolt történész, a verseny szervezője és adminisztrátora.
