Fürdőélet az egykori Gömörben
Nem mindennapi kiállítás nyílt a napokban a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban, amely az egykori gömöri fürdőéletet eleveníti fel. Az egykori dicsőségből mára nincs sok, mindössze a csízi fürdő maradt meg hírharangnak. A többiek az enyészeté lettek, van, ahol már épület, ivókút se maradt hírmondónak. Azt a bizonyos dicső gömöri fürdőmúltat idézi meg a Kerényi Éva által összeállított tárlat, aki két éve egy impozáns kötettel (Fürdőélet a 19. századi Gömörben) már visszacsalogatott bennünket az egykori gömöri fürdőmúltba.
Bergoglio ismét hadat üzent, de most nem a keresztény Európának, hanem az USA-nak. Az USA elnöke ugyanis kerítést emeltetett a bevándorlók ellen, mert az Egyesül Államok nem bírja el a jólét reményében tömegével beözönlőket, akik hovatovább saját szintjükre húzzák le az Államok társadalmát. Bergoglio tehát egy állam rendelkezései ellen tett, amikor a bevándorlóknak félmillió dollárt küldött, segítve ezzel az USA törvényeinek semmibevételét, azaz, Bergoglio az USA ellen fordult ezzel. Lehet persze mindenféle jámbor magyarázatot adni eme legújabb vatikáni lépésre, de a lényeget semmi nem homályosíthatja el. Sem erkölcsi, sem emberiességi megfontolás nincs ebben az adományozásban, hiszen egy állam ellen való küldő támadás nem lehet lelki indíttatású. Száraz és nyers politikai lépésről kell beszélnünk ez esetben (is).
Kritikus hangú cikk jelent meg Ferenc pápa csíksomlyói látogatása kapcsán az America jezsuita lapban 
A közel száz éve szülőföldjén „hontalanként” élő magyarság kálváriája jutott eszembe a nagyhéten, a feltámadás ünnepére várva. Azokra a felmenőimre gondoltam, akik még a Monarchia idején születtek, éltek – s ugyanazon a földön, de már egy teljesen idegen országban haltak…
A szerző manipulációs uszító lázában akkora nyelvi csavarokat végez, hogy abba még egy profi műugró is beleszédülne. Röhögnénk is, ha nem lenne tragikus.Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt 
Órák óta a párizsi Miasszonyunk Érseki Főtemplom elhamvadása folyik még a csapból is. Azt harsogják mindenfelől, hogy a nyugati kereszténység 850 éves szimbóluma pusztul most el, miközben elfelejtkeznek arról, hogy azt a bizonyos eredeti templomot, ami valóban szimbólum lehetne, szinte teljesen lerombolta a csőcselékből összeragadt senkiházi csürhe “nagy” francia forradalma… Ami most ég, az egy eredetei tervek szerint megalkotott 19. századi másolat, egy replika…
Az első olyan magyar hegedűs, akinek játékáról hangfelvétel is maradt ránk, rögtön egy olyan kivételes művész, akit a 19. század legmeghatározóbb hegedűsének tartanak világszerte. Korának legmeghatározóbb zeneszerzőivel személyes kapcsolatban volt, számos nagy hegedűverseny bemutatója fűződik a nevéhez. Emellett a nevét viselő vonósnégyesével adott koncertjeivel és a Berlini Királyi Zeneakadémia első igazgatójaként és hegedűprofesszoraként is beírta nevét a század történetébe.
Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.
Egy újabb keresztényellenes esemény, amelyről nem számol be a média. Csak január hónap folyamán 66 templomot szentségtelenítettek meg. A Saint-Sulpice nem csupán egy templom, ez része annak, akik vagyunk. Törjük meg a hallgatást! Nyissuk ki a szemünket! – áll Laurent Wauquiez, a Köztársaságiak nevű jobbközép párt elnökének Twitter-üzenetében, amelyet azelőtt írt, hogy felcsaptak a lángok a Notre-Dame-székesegyházban.
Április végén jelenik meg a Kosztolányi Dezső eddig széles körben nem ismert fajvédő írásaiból szerkesztett kötet. Az előzetes hírek szerint a könyv arról tanúskodik, hogy az író a Tanácsköztársaság után nem csupán magáévá tette, hanem alakította is a zsidóellenes közhangulatot. Tette mindezt a jezsuita Bangha Béla Új Nemzedék című lapjában. De van-e különbség a nácik rasszizmusa, illetve a kereszténység és magyarság kettejük által képviselt – a mai fülnek különösen bántó hangvételű – védelme között? A jelek szerint van. Szőnyi Szilárd írása a Válasz Online-nak.
Nemzetközi síkon folytatódik a küzdelem a terrorizmus vádjával öt-öt év szabadságvesztésre ítélt székelyföldi férfiak, Beke István és Szőcs Zoltán érdekében – jelentette be Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa civil szervezet jelenlegi és a magyar legfelsőbb bíróság volt elnöke tegnap Budapesten.
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.
Az elszakított magyar területek magyarsága immár száz esztendeje bűnre és istentagadásra van kényszerítve. Még jó, hogy ennyien is megmaradtunk ebben a szorongattatásban.
Százhúsz éve, 
