Állandósult a politikai háború
Az európai parlamenti választások első tanulsága: földrengésszerű változások kezdődtek, alapvető átalakulás zajlik a politikai palettán. Elsősorban a hagyományos bal-jobb megosztottság alakul át, a továbbiakban új politikai koordináta-rendszerben kell gondolkodni.
Mindennek következménye azonban nem a pólusok közötti közeledés lesz, ellenkezőleg: a konfliktusok kiéleződnek, tartós politikai háború alakul ki Európában és ennek szerves részeként Magyarországon is.
A változások első és leglátványosabb jele a hagyományos bal- és jobboldali néppártok súlyos meggyengülése. Ez egyaránt vonatkozik a szocialista-szociáldemokrata, illetve a konzervatív-kereszténydemokrata pártokra, de látványosabb a baloldali pártok esetében.
„Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. (…) Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!”
2019. május 26., EP-szavazás Magyarországon. Az Alapjogokért Központ a nemzeti identitás és szuverenitás tiszteletén, a keresztény hagyományokon nyugvó, tehát a józan ész Európáját választja. De van, aki nem így gondolkodik.
Heller arcképéről szóló írást az ATV-s műsorban tett sokadik interjú teszi aktuálissá, ahol most is kifejtette, hogy a demokrácia csak liberális lehet, illiberális nem, amit Orbán képvisel. Szokásos baloldali lózungok hangzottak el, miszerint itt diktatúra van, a kormány megszüntette a szabadságjogokat, Hitlerrel és Rákosi Mátyással egy sorban emlegette a kormányfőt. A műsorvezető felelevenítette a marxizmushoz és a lukácsi iskolához való korábbi vonzalmát, amit megkerülve a filozófia öröméről beszélt, majd vádolta magát a 2 évig tartó kommunista párttagsággal.
Az ukrajnai elnökválasztás április 21-én tartott második fordulójában fölényes győzelmet arató Volodimir Zelenszkij ma, május 20-án hosszú huzavona után elfoglalhatta Ukrajna elnökének posztját. A Verhovna Rada üléstermében tartott beiktatási beszédének egy pontján orosz nyelven fordult az ország keleti területein élőkhöz, amit Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezére, 
A szlovák parlament mai ülésén elfogadta és megszavazta a Most-Híd himnusztörvényhez benyújtott módosító javaslatát. Az elfogadott törvénymódosítás érelmében a fizikai és jogi személyek továbbra is lejátszhatják, illetve elénekelhetik egy másik ország himnuszát.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
A pápai alamizsnás, Krajewski bíboros nemrég 
„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.
A Migrációkutató Intézet az elmúlt napokban figyelemre méltó tanulmányt tett közzé. A radikális iszlám európai terjedésének eddig kevésbé ismert módszereit mutatta be a Muszlim Testvériség nevű szervezet tevékenységén keresztül.
Augusztus elseje volt. Este hét és nyolc között a tábor udvarán váratlanul takarodót fújtak. Ez azt jelentette, hogy az összes hadifoglyoknak azonnal a szobájukba kellett menniök. Én és szobatársaim éppen otthon voltunk.
Önálló kiállítás őrzi Darnay Kálmán író, régész, muzeológus nevét a sümegi Kisfaludy-házban. Darnay 155 esztendeje, 1864. május 11-én született, érdemes megemlékezni róla, hiszen egykor fontos szerepet töltött be a Balaton vidékének művelődéstörténetében.
„Csapdába csalt egy újságíró, és a Konzervatív Párt rögtön hitt is neki” – mondja Roger Scruton a Mandinernek. A neves brit filozófus az őt megalázó minapi botrányról, a Brexit-folyamat bizarr fejleményeiről és az új baloldal új nyilvánosságbeli hatalmáról beszélt lapunknak Londonban.
A proletárdiktatúra válasza Linder Béla volt hadügyminiszter mondására („Soha többé katonát nem akarok látni!”), a május elejei válság – a sikertelen komáromi felkelés, amikor is május elsejére virradó éjszaka fölfegyverzett győri és tatabányai munkások és bányászok három helyen keltek át a Dunán. Lefegyverezték a vasúti híd és a vár őrségét, s a komáromi munkásokkal és katonákkal együtt az állomásig hatoltak. A gyorsan átcsoportosított katonai egységek azonban kiszorították a városból a munkásokat. A fegyveres munkások nagy része elesett a harcban. A felkelés elfojtása – 1919. május elsején a katonák a városparancsnok rendelkezésére statáriális úton, vizsgálat nélkül 21 lakost végeztek ki – után egyértelmű irányvonalat jelölt ki, mely nagyban különbözött a Károlyi-kormány korábbi békepolitikájától.
Régóta közbeszéd tárgya, hogy ahhoz, hogy az írók, költők, tudósok, államférfiak azonosítása ne okozzon gondot, szükséges egy, az azonosításukra képes rendszer megléte és ismerete. A névtereket a nevek és névhordozók közti – térben és időben dinamikusan változó – kapcsolatrendszer minősége alapján definiálhatjuk: a névtér egy olyan rendszer, amely minden lehetséges megnevezésre csak egy névhordozót ad vissza. Magyarországon nemzeti intézményként az Országos Széchényi Könyvtár hoz létre olyan névtér rendszert, amely összeköti a különböző közgyűjtemények, múzeumok, könyvtárak névtereit, ezzel elérhetővé téve a nemzeti kulturális adatvagyont. Ennek eredményeként létrejön személynévtér, földrajzi névtér és testületi névtér.
