Ismét a homoszexuális párok megáldására hívja az Egyházat Osnabrück püspöke
"Az Egyháznak komolyan meg kell fontolnia a homoszexuális párok megáldását." - ismételte meg a felhívását szerdán egy lapnak nyilatkozva a német osnabrücki egyházmegye püspöke, Franz-Josef Bode. "El kell jutnunk a szexuális erkölcsök továbbfejlesztéséig." - tette hozzá.
A püspök szerint az Egyháznak figyelembe kellene vennie a jelenkor realitásai között a homoszexuális természetű és más egyéb jellegű együttéléseket is. "Nem tekinthetünk csak a szentségi házasságokra." - nyilatkozta Bode. A püspök ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyházon belül nem lehetséges a házasság szentségét az azonos nemű pároknak kiszolgáltatni.
Húsz éve, hogy elhunyt Szeleczky Zita, a két háború közötti idők egyik legnépszerűbb magyar színésznője és mozibálványa. Miközben a Nemzeti Színház tagjaként a színpadon is főszerepek sorát játszotta, 1936 és 1944 között mintegy huszonhat filmben szerepelt. A háború vége előtt elhagyta az országot és 1990-ig nem tért vissza szülőföldjére. Hivatását azonban az emigrációban is folytatta, színházat szervezett Amerikában és világszerte vállalt fellépéseket kivándorolt magyar közösségek előtt. A rendszerváltás után gyakran látogatott haza, majd 1998-ban, halála előtt egy évvel végleg visszatért.
Fajként nehezen tudunk szembenézni a kényelmetlen igazságokkal. Milyen könnyedén hazudunk magunknak és dőlünk be mások lódításainak. Akiknek annál könnyebb hazudni, minél aktívabban és buzgóbban járultak hozzá egy nehezen elviselhető valósághoz.
Keresztény állam versus missziós terület. Ez korunk egyik nagy dilemmája, sőt ellentmondása. Másképpen: a modern világban hogyan fogadtassuk el, tegyük élővé a keresztény hagyomány vívmányait az individualista, már-már ateista tömegekkel.
A migrációt bírálókat is elítéli a nagypénteki meditációk szerzője, mert „a szegényben, az idegenben, a különbözőben nem elutasítandó ellenséget kell látni, akivel meg kell küzdeni, hanem testvért, akit be kell fogadni” – olvasható a szövegben
Mit épített Klebelsberg Kuno egy ötvenéves rendszer romjain? Avagy hogyan ne tarts előadást Erdélyben.
A nevelők nincsenek felkészítve a drogfogyasztásból fakadó problémák kezelésére, keveset tudnak arról, mik azok a dizájner szerek és milyen veszélyeik vannak. Ritkán van pszichológus vagy addiktológus az intézményekben, akihez segítségért fordulhatnának, jobb híján azonnal mentőt hívnak a gyerekekhez, ha droghasználatra gyanakodnak. Pedig az otthonokban élő fiatalok különösen veszélyeztetettnek számítanak szerhasználat szempontjából: a dohányzás mindennapos, és a dizájdrogok is egyre elterjedtebbek körükben. Főleg a lányok kerülnek könnyen bajba, mert ők jellemzően a korábban átélt traumáik és nehéz élethelyzetük miatt nyúlnak a különböző szerekhez.
Itt vagyunk a Tisza kanyarulatánál, ahová határokat rajzolt a huszadik századi nagyhatalmi gőg és önkény, amely az uzsorások és fegyvergyártók hasznát valamint az emberiség szenvedéseit gyarapította, és egy évszázada súlyos árnyékot vet az európai műveltség értékeire, igazságérzetére és becsületére.
... A nagyon kedvezőtlen időjárás ellenére folyamatosan gyülekeztek az emberek a parlament előtti téren. A tüntetők az időjárási viszontagságok ellenére kitartanak, kiállva nemzeti értékeink mellett.
A jezsuiták „America” című magazinjának újságírója Marc Roscoe Loustau zsigeri gyűlöletet érez a magyar keresztények iránt. Mint szociálantropológus, három éven keresztül élt Csíksomlyón, ahol a zarándoklat etnográfiáját és a székely katolikus kisebbséget tanulmányozta, kifejezetten a magyarság ellen felhasználva doktori kutatását. A Mária-tisztelet ellen, valamint a rózsafüzér imádságot mondókkal szemben is hasonló ellenérzést tanúsított, mint maga az argentin jezsuita érsek, Róma mai püspöke, Bergoglio. Nem csoda, hiszen lapja, a katolikusnak mondott America már évekkel ezelőtt is az egyház hivatalos tanításával ellentétes cikkeket jelentetett meg. A lap rendszeresen jár Bergoglio érseknek is, aki nem tiltakozott az abban megjelent írások ellen.
„Ő volt az egyetlen, aki a Horthy-barát tiszteket, a kisgazdapártiakat, a törzsökös magyarokat, a turáni vadászokat, a legitimistákat, a szociáldemokratákat és a kommunistákat össze tudta fogni.” Ki volt igazából Bajcsy-Zsilinszky Endre: magyar nemzeti hős? Egy elítélést megúszó gyilkos? Kommunistaszimpatizáns? Fajvédő széljobbos? Harcos demokrata? Bajcsy-Zsilinszky kemény és harcos karaktere volt saját korának, és halála után is megoszlottak róla a vélemények. Manapság pedig nem is nagyon vállalja fel egyik oldal sem a nyilasokkal szembe szálló és általuk felakasztott egykori politikus örökségét. Most viszont hatszáz oldalas nagymonográfia született róla Bartha Ákos történész tollából „Bajcsy-Zsilinszky Endre: Életút és utóélet” címmel. A kutatóval beszélgettünk a politikus életéről és örökségéről.
Legelső lépésként legalább azt ki kellene mondani, hogy gyermekes családokat nem szabad utcára tenni – mondja Misetics Bálint szociálpolitikus a Város Mindenkié törvényjavaslat-csomagjáról. A szakember szerint a hazai lakáspolitika lényegében minden elemében elhibázott, a kormány a köztulajdonú bérlakásszektort például láthatóan nem kívánja bővíteni, ezzel szemben a lakásépítést és tulajdonszerzést igen, amiből a társadalom széles rétegei kimaradnak.
Az elmúlt napokban, hetekben két iromány is előkerült, amely igazolja: a Bajnai-kormány legnagyobb kihívása nem a „gazdaság rendbetétele”, hanem a nyugati szövetségi rendszerünk újjáépítése lehetett. Az egyik dokumentum az úgynevezett kémügy vádirati tényállása, a másik pedig egy könyv a 2009–2010-es válságkezelésről. Ami biztos: Gyurcsány Ferenc idején EU-s szakembereknek álcázott moszkvai titkosszolgákat engedtek be a magyar nemzetbiztonság központi objektumába (és erről az amerikai társszervek is értesültek), továbbá orosz érdekkörbe tolták a legstratégiaibb hazai vállalat, a Mol egy részét. Az is tény, hogy az „őszödi miniszterelnök” a mai utódjánál is csöpögősebb kapcsolatot ápolt Vlagyimir Putyinnal.
Nádasdy Ádám elkészítette Katona József Bánk bán című drámájának prózai fordítását, ami azért különleges, mert ugyan az eredeti mű is magyar, azonban a mai olvasó számára már egyáltalán nem hozzáférhető a nyelvezete. Az új szövegről a könyvfesztiválon Nádasdy Ádám, Margócsy István irodalomtörténész és Kőrizs Imre klasszika-filológus beszélgetett.
Április 25-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa megszavazta a 
