Megkínozva, torz arccal kerültek ki az izraeli börtönből

A képen palesztin foglyok láthatók mielőtt bekerültek az izraeli börtönbe és miután szabadultak onnan. A Stand With Palestine oldal összegyűjtötte a frissen szabadult palesztin politikai foglyok képeit, hogy senki se feledkezzen meg arról, hogy az izraeli hatóságok rendszeresen kínozzák és bántalmazzák az elítélteket a ,,Közel-Kelet egyetlen demokráciájában,,.
De hogyan is lehetséges az, hogy vannak politikai foglyok egy demokráciában? Hacsak nem hazugság ez a demokrácia……

Jacques Mourad: Minden ország felelős ezért a háborúért, amelynek a szírek az áldozatai

A vallások közötti párbeszédért munkálkodó szír katolikus pap, aki négy évvel ezelőtt öt hónapig volt az Iszlám Állam fogságában, most az iraki Kurdisztán területén élő menekülteket segíti. Véleménye szerint a szírek a nemzetközi gazdasági és politikai érdekek áldozatai, Törökország soha nem lépett volna, ha nem kap szabad utat a nagyhatalmaktól. Felháborítónak tartja a világ hallgatását.
„Én nem vagyok politikus, és nem értem, ami történt és történik ma is. Ami elszomorít és feldühít: hogyan lehetséges, hogy azok, akiknek hatalmukban áll dönteni a háborúkról, nem gondolnak a halálba küldött emberi lényekre akkor, amikor meghozzák ezeket a döntéseket? Mi az oka ezeknek a konfliktusoknak?” – nyilatkozta a Famiglia Cristiana olasz katolikus családi lap riporterének, és elmondta, mennyire elkeseríti az újabb konfliktus, amely még mélyebbre taszítja Szíriát. „Mi érdeke fűződik Törökországnak ahhoz, hogy beavatkozzon egy másik országban? A nagyhatalmak vezetőin gondolkodom: korábban még egyesültek, hogy legyőzzék Szíriában az Iszlám Államot – valójában a kurdok küzdöttek végsőkig az ISIS ellen –, most meg a törökök éppen azokra támadnak, akik az ISIS ellen harcoltak. Egy dolog biztos: Törökország csak azért lendült támadásba, mert szabad utat kapott a nagyhatalmaktól.”

Kaláka és könyvmaraton Nagyváradon

A 11. Nagyváradi Könyvmaratont november 7. és 9. között szervezik meg a Szigligeti Stúdióban. A szervezők különleges versenyt hirdetnek az Ady-év lezárásaként: Péter I. Zoltánnal, az Ady-életrajz szerzőjével kiválasztanak három momentumot a költő életéből, majd ezeket sorsolással kiosztják három szerző, Bíró Árpád Levente, Demény Péter és Lovassy Cseh Tamás között. A szerzők vállalják, hogy péntek délutánig színdarabot írnak ezekből, ezeket pedig három rendező, Hunyadi István, Mátyás Zsolt Imre és Tasnádi-Sáhy Péter között sorsolják ki, hogy szombat délutánig felolvasószínházi előadásként megrendezzék. A darabokat szombaton, a maraton zárónapján láthatja a közönség a Szigligeti Társulat színművészeinek előadásában.

Régi ártéri ökogazdálkodók – a pákászok

A folyamszabályozás előtt a mocsaras alföldi ártéri területeken éltek a pákászok. Madarásztak, halásztak, rákokat és egyéb vízi élőlényeket gyűjtöttek. Bent laktak a láp nádasában, könnyen felszedhető, máshol felállítható nádkunyhójukban, családjukkal együtt. Puskájukat és mindent, amit nem maguk állítottak elő, a lápvidékre érkező utasoktól szereztek cserével; pénzt nem nagyon használtak. Remekül ismerték a járást a folyton változó lápban, nádasban, ők kalauzolták át a rászoruló utasokat.

Muskátli - 2019. október

Külföldiek voksai dönthettek vasárnap több kerületben

Az „autoriter, Európai Unió-ellenes, szélsőjobboldali” Fidesz elleni szavazásra hívott fel az az angol nyelvű szórólap, amely a Magyar Nemzet birtokába került.
A Ferencvárosban terjesztett kampánykiadvánnyal a kerületben élő, lakcímkártyával rendelkező uniós polgárok, valamint a letelepedési engedéllyel bíró bevándorlók és menekültek figyelmét igyekeztek felhívni, hogy az október 13-i önkormányzati választáson voksaikkal a „demokrácia helyreállítása érdekében” az ellenzék jelöltjeit támogassák Bácskai Jánossal, a Fidesz „bábjával” szemben.

Orbán Viktor játéka Erdélyben

Bukarest a maga részéről azzal válaszol a magyar deszantra, amihez a legjobban ért, ugyanolyan kihívóan, könnyen érthető, de bármiféle kifinomultságtól és hatékonyságtól mentes üzenettel: „Rajtatok tartjuk a szemünket!” Pont Hargitába és Kovásznába küldeni a hadsereget, hogy  bizonyos hibridháborús akciók kivédését szimulálja, ez nem jelent mást, mint hasonlóval válaszolni egy durva provokációra.
Ám ezzel semmit sem lehet megoldani, ellenkezőleg. Ez belépés a konfliktus spiráljába és a konfrontáció logikájába.
Az utóbbi napok címeinek szikár leltára, melyek a magyar hivatalosságok nyilvános akcióinak csak egy részét tükrözik, mindent elárul Budapest eltökéltségéről, hogy 2020 közeledtével egyre aktívabb szerepet játsszon.

Önfeladás lépten-nyomon

Magyarok köszöntötték románul Hosszú Katinka háromszoros magyar úszó olimpikont Kolozsváron az Univer24 – Az úszás ünnepe elnevezésű úszómaratonon. Csak románul.
Aki pedig magyarul is megszólalt, a románt részesítette előnyben, majd röviden anyanyelvén is üdvözölte az utóbbi idők egyik legeredményesebb magyar sportolóját – ettől volt hangos a napokban a hazai magyar média. Az ügyből jókora botrány keveredett, utólag pontosítások, magyarázkodások láttak napvilágot, de a részleteknél talán fontosabb maga a jelenség, amely korántsem egyedi.

„Fehérlaposok”

A második világháború után a felvidéki magyarságot ért megaláztatások egyike a „magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény” keretében végrehajtott kitelepítés. Ez igen hosszú és keserves folyamat volt, amit megelőztek a különféle listázások, káderezések, spekulációk s a fehér lapok kiosztása.
A kiszemeltek kálváriája ezzel azonban csak kezdetét vette, utána következett az emberek kiebrudálása saját otthonaikból a dermesztő hidegben; a teherautókra és a vagonokba pakolás, a hosszú és kilátástalan utazás, majd a megérkezés az idegen tájakra; a településeken való ellenszenves fogadtatás, s a még sokáig tartó lelki keserűség, a nehezen vagy egyáltalán nem gyógyuló sebek.

Pódiumbeszélgetés a kárpátaljai magyarság helyzetéről

Ukrajna, Kárpátalja, magyarság, múlt, jelen és jövő kárpátaljai és nyugati szemmel – a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzete volt terítéken szeptember 30-án a beregszászi Rákóczi-főiskolán.
A találkozón többek között a kárpátaljai magyar közösség fő problémáival, egyházainak, iskoláinak és kulturális örökségének helyzetével, külföldi és belföldi kapcsolataival foglalkoztak, de szó esett Ukrajna kül- illetve belpolitika felőli álláspontjáról és jövőjéről is.
A pódiumbeszélgetésen részt vett Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a Megyei Tanács oktatási és kulturális bizottság elnöke, megyei képviselő, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője, Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője, Csatáry György, a Lehoczky Tivadar Kutatóintézet igazgatója, Molnár József, a II. RF KMF Földtudományi és Turizmus Tanszék vezetője, valamint Meinolf Arens, a müncheni székhelyű Nemzetiségi Jogok és Regionalizmus Nemzetközi Intézetének igazgatója. A beszélgetést Fodor Gyula, a II. RF KMF rektorhelyettese moderálta.

A csőcselék uralma

Az önkormányzati választási kampány eddig soha nem látott eszközökkel folyik. Szinte teljességgel nélkülözi a megvitatható programokat, puszta sárdobálásra és karaktergyilkosságra szűkült. A keresztények és az egyházak mintha csak sodródnának ebben az alpári örvényben. Valóban nincs alternatíva?
A csőcselék ma ritkábban használt fogalma azt jelenti, tanulatlan, felelősség nélküli, könnyen irányítható tömeg. A plebejusok Rómában korlátozott jogokkal rendelkeztek. A római demokrácia sem volt hibátlan és emelkedett sem, de a szavazások során nem a plebszet kellett megnyerni, hanem a római polgárokat. A kommunista hatalomátvétel kulcsszereplője a proletár, a tanulatlan és kulturálatlan tömegember, akinek indulatai könnyen felkorbácsolhatók és akivel egy egész társadalmat lehetett letarolni. A proletár olcsó, mert a semmihez képest a kevés adomány is sok. A proletár lényegében írástudatlan és gondolkodásra képtelen, indulatai vezérlik és puszta retorikával irányítható.

Thomas Weinandy OFM Cap: Ferenc pápa egy újfajta szakadás felé vezeti az Egyházat

Weinandy atya a Vatikáni Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja, és az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája Hittani Bizottságának volt elnöke. 2017-ben egy Ferenc pápának küldött levelében aggodalmát fejezte ki a Szentatya több tanításának, különösen az Amoris Laetitia apostoli buzdítás egyes pontjainak kétértelműsége miatt. A püspöki kar a levelének nyilvánosságra hozatala miatt lemondásra szólította őt fel a Hittani Bizottság éléről, aminek Weinandy atya eleget is tett.

Erdélyi nagyasszony a múlt századból

A kortársaira kimagaslóan nagy hatást gyakorló Szilvássy Carolának a későbbi nemzedékek körében is újrakeletkező, búvópatakszerű népszerűségéről sokat hallottam már, de ennek a könyvnek kellett megjelennie, hogy meg is értsem ezt. Az 1876 és 1948 között élt hölgy Kolozsvár emblematikus személyisége volt, az első világháborúban ápolónőként tevékenykedett, elnöke volt a Kolozsvári Nőszövetségnek, tagja a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak, alelnöke az Erdélyi Színpártoló Társaságnak, számomra talán a legkedvesebb szervezet, az Erdélyi Helikon védasszonya, de műkedvelőként – a korabeli beszámolók szerint azonban egyáltalán nem műkedvelő színvonalon – ő játszotta először Ibsen Nóráját a kolozsvári színpadon, Janovics Jenő rendezésében.

Október végéig szabadon elérhető Sára Sándor hét emblematikus filmje

A közelmúltban elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas rendező, operatőr, fotográfus hét emblematikus filmjét október 11-31. között szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.
A közlemény szerint a hét film – a Cigányok (1962), a Sodrásban (1963), a Vízkereszt (1967), a Feldobott kő (1968), a Szindbád (1971), a Holnap lesz fácán (1974) és a Magyar nők a Gulagon (1992) című háromrészes dokumentumfilm – a Filmarchívum oldaláról ide kattintva érhető el. Az alkotások mindegyike restaurált, illetve digitális felújításon esett át.

Arad, 1849. október 6.

„A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelhetni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a' hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgotha porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanuk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a' magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”

– Kossuth Lajos, Turin September 20 1890.