Stoffán György: Nyílt levél Hodász András plébánosnak

Nehéz megtalálnom a megfelelő megszólítást, mert nem vagy sem tisztelendő, sem úr. Így szívem szerint azt írnám, hogy "Édes Öcsém", ám ez papságoddal szemben tiszteletlenség volna részemről még akkor is, ha ezt a közöttünk lévő korkülönbség meg is engedné a számomra.
Maradok tehát a „Megtévedt András Testvérem!” - megszólításnál. Mert remélem, hogy viselkedésed és mentalitásod csak fiatal korodnak tudható, nem pedig valamilyen, mai világunkra jellemző torz és téves, de általad ab ovo gyakorolt és elfogadott eszmének, szellemiségnek.

Elhunyt Bogdán László székelyföldi író

Bogdán László Sepsiszentgyörgyön született 1948. március 8-án. 1969-től szülővárosában a Megyei Tükör munkatársaként dolgozott. 1987-től A Hét című hetilap szerkesztője volt, majd az 1990-es évektől a Háromszék főmunkatársaként közölt írásokat főként kulturális és közéleti témákban.
Termékeny író volt: évente több vers- és prózakötetet is megjelentetett. Irodalmi munkásságát több szakmai díjjal ismerték el. Többek között 2008-ban Márai Sándor-díjat, 2010-ben József Attila-díjat kapott és a Román Írószövetség prózadíját kétszer is elnyerte. A Magyar Művészeti Akadémia 2011-ben választotta tagjává.
Széles látókörű gondolkodóként, rendkívül sokoldalú érdeklődésű értelmiségiként a háromszéki kultúrélet meghatározó személyiségei közé tartozott.

Vidnyánszky, a „román”

Gyurcsány felheccelt törzsrajongóinak véleménye ez Vidnyánszky Attiláról, a Kárpátaljáról származó magyar művészeti vezetőről. Arról az emberről, aki kisebbségi létben, a Szovjetunió állampolgáraként ismerte meg a magyar kultúrát, vált őrzőjévé és alakítójává. Munkássága felbecsülhetetlen értékű abban a romlásban, amit a kommunizmus, majd a rendszerváltást követő évtizedek fogyasztói kultúrájának elterjedése okozott. Gyurcsány mégis üldözéssel és vagyonelkobzással fenyegeti, mert nem tetszik neki egy kormányzati intézkedés. Teszi ezt az ellenzék vezetőjének pozíciójából, a kultúra védelmére hivatkozva.
A vörösterror népbiztosi mentalitásával megfogalmazott fenyegetésre azonnal reagál a DK-szimpatizánsok keménymagja, ők egyenesen Romániába zavarnák „vissza” a Beregszászról származó művészt. Annyi földrajzi ismeretük és műveltségük sincs az évtizedek óta magyarellenes gyűlölettel uszított embereknek, hogy helyesen betájolják a valaha Magyarországhoz tartozó városokat, országrészeket. Közéjük dobta prédaként a volt szocialista miniszterelnök Vidnyánszky Attila nevét, hogy essenek neki, tépjék, lincseljék a magyar nemzeti kultúra egyik kiemelkedő alakját. Egyelőre virtuális módon. És a csőcselék teszi a dolgát, számukra érdektelen apróság, hogy a Trianon utáni határainkon túl rekedt magyar család leszármazottja a Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről vagy a Kárpátaljáról származik.

Kik támadják a múltunkat?

A magyar őstörténet több mint fél évszázados kutatása során is a „merjünk csak kicsik lenni” vezérlőelve irányított, természettudományos módszerekkel például ­egyszerűen nem lehetett vizsgálódni, „mivel nincs is mit” – mondták ellenvetést nem tűrően a szocia­lista akadémikusok. Bálint Csanád régész, aki az Aczél György-féle istállóban pallérozódott és Bóna István tanítványa, még 2005-ben is azt mondta, hogy „azért nincs magyar őstörténet-kutatás, mert nincs magyar őstörténet. Csak Bizánc van, ahonnan mindent átvettünk.”
Viszont a magyar genetikusok – akár a magyar közvélemény – nem hagyták magukat, és addig rakosgatták egzakt eredményeiket és kérdéseiket az asztalra, amíg elérték azt a „kritikus szintet”, ahonnan a sikereket a tudomány világából kiátkozással fenyegető posztszocialista, balliberális megmondóemberek már nem merik többé az asztal alá söpörni. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne próbálkozzanak vele, különösen most, amikor a Kásler Miklós vezette nemzetközi szakembergárda munkássága áttörést hozott az Árpád-házi királyok, vagyis a Turul-dinasztia genetikai azonosítására irányuló kutatási eredményeivel.

Mielőtt az iszlám jött, a kereszt már ott volt Pakisztánban

1200 éves keresztet találtak a Selyemút mentén.
Hatalmas kőkeresztet találtak a pakisztáni hegyekben, melynek korát 1200 évesre becsülik a régészek. Ez a szenzációs felfedezés egyértelműen bizonyítja, hogy a ma 212 milliós mohamedán országban már jóval az iszlám megjelenése és elterjedése előtt ott volt a keresztyénség.
A három és fél tonnás, valamint jó két és fél méter magasságú sziklakeresztet a Himalája közeli Baltisztán hegységben, a Karakoram hegy oldalában, Skardu város közelében találták. Az Iránnal, Indiával, Kínával és Afganisztánnal határos Pakisztánban az összlakosságnak 96%-a muzulmán.

Stoffán György: Az én „izmusom”

Minden politikai eszméhez hozzátartozik valamilyen ostoba és a politikai eszmét igazoló, és a személettel egyet nemértőket megbélyegző szlogen. Legtöbbnyire valamilyen izmusnak nevezik, és legtöbbször semmilyen alapja és értelme nincs. Épp olyan hazug és ostoba elnevezésekről és belemagyarázott értelmezésről van szó, mint amilyen maga az elnevezésekett kitaláló és terjesztő politikai szellemiség.
Ma, a világban a „rasszizmus” a mindenre ráhúzandó szlogen. Korábban már volt az antiszemitizmus, a kapitalizmus és ki tudja, még hányféle ostoba politikai indíttatású szlogen a hatalom ellenségeinek megsemmisítésére. És mindegyik elnevezést, ugyanaz: a világot vezető láthatatlan háttérhatalom találja ki, csaknem háromszáz esztendeje.

„Nagyon hibás útra téved, aki nem folyamatában értelmezi a dolgokat”

...A bejelentés nagy sajtóvisszhangot váltott ki, számos cikket, megjegyzést lehetett olvasni. Folyamatosan előhozakodtak azzal, hogy hogyan lehet az uralkodó dinasztiát bármilyen módon azonosítani a magyarsággal?
Ilyet soha nem is tettünk. Megint a szokásos módszer köszön vissza, amin már túl kéne lépni. Az ember leírja feketén-fehéren a megállapításokat, a tényeket. Csak el kellene olvasni. Ehelyett olyan kijelentést tulajdonítanak nekünk, amit soha nem írtunk és nem is mondtunk, aztán elkezdik cáfolni. Soha senki nem beszélt arról, hogy az Árpádok genetikai átörökítő anyaga ugyanaz, mint a populáció összes többi tagjáé, hiszen minden egyes személynek más és más a genetikai állománya. Az Árpádoké úgy kezdődik, hogy R1a, egészen nyolc további betűig. Ahogyan elhagyjuk a betűket, egyre ősibb és szélesebb csoport rokoni érintettségét találjuk, és így jutunk vissza az időben az R1a-hoz, ami beteríti Eurázsia jelentős területeit. Butaság tehát, amit beszélnek, nem értik a dolog lényegét.

Muskátli - 2020. július

Nyár a Nektárban

Ify Lajos egykori fonyódi plébános Emmaus nevű kápolnája a Balaton egyik legszebb táján, a Szent György-hegyen még ma is áll. De már nem sokáig: hamarosan összedől. Pedig az egykori magánkápolna még napjainkban is e vidék egyik emblematikus helyszíne, turisták hada keresi fel.
A hírek szerint a balatoni kápolnaépületen több magántulajdonos osztozik, és nem sok remény van az Emmaus rendbehozatalára.
A legendaszerű elbeszélések nagy vonalakban bemutatják Ify Lajos életét. Jómagam levéltárakban, könyvtárakban kutatva és kortárs tanúk elbeszélése nyomán rekonstruáltam Ify történetét, remélve, hogy az életút hiteles feltárásával is hozzájárulok a kápolna jövőbeni megmentéséhez.

Stoffán György: Nyílt levél DKlárinak

Gyurcsányné!

Nem hagyhatom szó nélkül azokat a gyalázkodó és hazug mondatait, amelyeket elpufogtatott a szebb napokat és jobb magyarokat is látott magyar Parlament falai között. Mintha Sztálin vagy Hitler egyik leszármazottja beszélt volna a Dumában vagy a Reichstag falai között… mi több: a maga, felmenőinek és férjének „dicső munkásága” után olyannak tűnt maga is és a beszéde is, mintha a Führer valamelyik leszármazottja bizonygatná a munkatáborok kapujában, hogy a munkatáborok jók, és hasznosak lesznek a jövőben is.

A maga nagyapjának „szerény munkássága”, családom néhány tagjának a halálát okozta, tehát nem tudom magát, mint kommunista hazaárulót mérhetetlen ellenszenv, sőt mélyről jövő utálat, undor és gyűlölet nélkül nézni. Tudom, a sokszor bérmálkozott hites ura, rossz kereszténynek tartana emiatt.  

Maga, a parlamenti beszédében mintegy négymillió magyart sértett meg, amikor azt az embert nevezte csalónak és zsarolónak, akire az ország kimondva, kimondatlanul felnéz, akit szeret, és akiben bízik. Nem tudom ezt a beszédet azzal elkönyvelni, hogy maguk kommunista hazaárulók ilyenek, mert személyes sértéseket nem lehet általánosságban megítélni. A maga nagypapája egy alattomos, ócska kommunista gyilkos volt, az apja bizonyos értesülések szerint benne volt II. János Pál elleni, gyilkos szándékú merénylet megszervezésében, s állítólag, a maguk elhurcolt zsidótól rekvirált villájának pincéjében tartott lőgyakorlatot Ali Agca, mielőtt Rómába vette volna az útját. A maga férje békés, hazafelé induló magyar emlékezőkre nyittatott tüzet és rendelt el lovasrohamos 1956. ötvenedik évfordulóján, de emellett Magyarországot drámai helyzetben, a csőd szélén adta át, a maga által csalónak és zsarolónak nevezett magyar Miniszterelnök kormányának.

Stoffán György: Horthy-szobor vörösben…

Egy beteg, tudatlan elme leöntötte vitéz nagybányai Horthy Miklós mellszobrát vörös festékkel. A tettes nem normális, amit jól mutat mind a közösségi oldalát kitöltő számos poszt, mind az általa készített élő közvetítés önmagáról, amelyet szintén közszemlére tett. Az, hogy megrendeli-e, fizeti-e valaki a tetteit, tagja-e valamely ma divatos, végtelenül demokratikus szobordöntögető civil szervezetnek, megválaszolatlan kérdések. Rendőrségi nyomozást rendeltek el az ügyben, de alig hiszem, hogy megbüntetnék ezt a minden bizonnyal gyógykezelésre szoruló nőszemélyt. Hiszen nem a Szabadság téri Szovjet emlékművet, vagy valamelyik egyéb emlékművet locsolta le vörös festékkel, „csak egy Horthy-szobrot.”
Az állítólag 1989-ben rendszert váltott, párhuzamos társadalmunk nagyobbik része felháborodott ezen a cselekményen, záporoznak a nemtetszést nyilvánító bejegyzések a közösségi oldalon, s van, aki anyagiakkal segítené a szobor – azóta példás gyorsasággal megtörtént – helyreállítását.

Vastag az a bőr a bukaresti arcokon: a román külügyminiszter még mindig magyar provokációról beszél

Ha egy üzlet jól megy, minek változtatni: a román külügyminiszter még mindig csakis a magyarellenes hangulatkeltést szolgáló ordas ferdítések logikája mentén képes a magyar-román viszonyról beszélni.
Bogdan Aurescu egy interjúban arról beszélt, néhány héttel ezelőtti, bukaresti találkozójukon azt mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek: Románia valós partneri viszonyt akar Magyarországgal.
Mindemellett azt szeretné, hogy a magyar fél kilépjen a provokáció logikájából a Romániával való viszonya tekintetében.

Online közvetítésben követhető az államnyelvi törvény alkotmányossági vizsgálata

Amint arról beszámoltunk, Ukrajna Alkotmánybírósága ma, július 7-én napirendre tűzte a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény alkotmányosságának vizsgálatát.
A július 7-én nyilvános meghallgatásokkal elkezdődött vizsgálatot Ukrajna Alkotmánybíróságának hivatalos honlapján online élő közvetítésben lehet nyomon követni az alábbi linken: http://ccu.gov.ua/stream.
Az államnyelvi törvény komoly szakmai kritikát kapott a Velencei Bizottságtól. Kutatóközpontunk munkatársai is elemezték a jogszabályt a Tévút az ukrán nyelvpolitikában című kötetben, megállapítva egyebek mellett, hogy az nem egyeztethető össze az Ukrajna által a kisebbségi nyelvek védelme terén vállalt nemzetközi kötelezettségeivel.

Mikszáthtól Trianonig

1792 farsangjának utolsó vasárnapján a fülig szerelmes fiatal gr. Buttler János Kassán megkéri gr. Dőry Gábortól leányának, Katalinnak a kezét. Ezzel egy olyan szerencsétlen történet indul útjára, mely Mikszáth Kálmán tollán keresztül híres lesz, csak éppen köszönőviszonyban sincs a valósággal és káros következményei messze túlléptek a nagy palóc író fantáziáján. Bizonyára nem ez volt a célja, de a palackból ő engedte ki a rombolás szellemét.
„A történelmi regény írójától sem lehet elvitatni a költői szabadságot, de a műnek a történelmi hűség követelményének is meg kell felelnie” – szögezi le egyik tanulmánya elején Horváth Attila.

A természet vadvirága

A napokban vehettük kézbe Oriskó Norbert A természet vadvirága című magánkiadásban megjelentetett könyvét és bizonyára nemcsak az én véleményem, hogy lehetetlen letenni amíg az elejétől a végéig, azaz a 102. oldalig nem érünk.
„Petőfi életműve és életpályája azt mutatja, hogy a legtermészetesebbtől, az egyszerű virágtól hogyan lehet eljutni a legbonyolultabbig, a hazáig. Ebben az útkövetésben segít bennünket Oriskó Norbert könyve”– írja az utószóban Duray Miklós.