Örökké virágzó kert – botanikai könyvritkaságok a Természettudományi Múzeumban
A múzeum könyvtárának féltve őrzött, értékes ritkaságát, Johann Simon von Kerner botanikus Hortus Sempervirens című könyvsorozatának nyolc óriáskötetét tekintheti meg a nagyközönség péntektől a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás anyagában a különleges, kézzel festett növényábrázolásokkal teli kötetek mellett eredeti növényritkaságok is láthatóak.
A Hortus Sempervirens Johann Simon von Kerner (1755-1830) botanikus és illusztrátor kézzel festett ábrákkal teli könyvsorozata. Az 1795 és 1828 között megjelent könyvóriások mérete 65,5-szer 49 centiméter. Az eredetileg 10 példányban elkészült sorozatból már csak 3 teljes könyvsorozat maradt meg. Ebből az egyik, 71 kötetből álló sorozat a Magyar Természettudományi Múzeum tulajdonában van.
„Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb” – hangsúlyozta a kiállítás hétfő esti megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Kosztolányi nemzedékének és azóta minden nemzedéknek birkóznia kell Trianon kérdésével. „Ez a kiállítás alkalom arra, hogy szembenézzünk a múlttal, leltározzuk a jelent és a jövőbe tekintsünk” – fogalmazott.
A kommunizmus igazi látnokai és filozófusai Vlagyimir Iljics Lenin és Lev Davidovics Trockij voltak. Nélkülük nem létezett volna kommunizmus. Legalább is nem az általunk, ma ismert formában. Véleményük szerint, ahogyan az a kettőjük közti levelezésből kiderül, az ember elnyomásának fő eszköze a szexuális elnyomás. Amíg ez az elnyomás létezik, amelyet – szerintük – a burzsoá család virágzása okoz, szó sem lehet igazi szabadságról. Ezért nem csak a család intézményét, hanem az összes tiltást, ami a szexualitásra vonatkozik, törölni kell. Meglátásuk szerint, van mit tanulni a suffragettektől (kommunista női mozgalom, amely a nők vélt és valós jogait volt hivatott kiharcolni, a szexualitás szabadságáig bezárólag – a szerk.) akár az azonos neműek közti szerelem tiltását is törölniük kell.
Nem szeretnénk eljutni addig a pillanatig, amikor az Európai Unió olyan irányba fordul, amely már elfogadhatatlan számunkra. Erre például akkor kerülhetne sor, ha külön mércével mérné a régi és az új Európa országait – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a nemrég a lengyelországi Karpaczban megrendezett gazdasági fórumon Ryszard Terlecki, a lengyel jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusa, a varsói parlament alsóházának alelnöke.
Nem értem, hogy a magyar nemzeti, vagy kormány-közeli, vagy jobboldali sajtóorgánumok és ezzel az olvasók nagyobbik része is, miért reklámozza folyamatosan a baloldalt, a liberálisokat, Ferit és Elenát, meg a többi hazaárulót?
- Széchenyi és Bethlen grófok e világra való jövetelének köszöntése -
Védd magad! A középkori lovagok kiáltása volt ez, amikor az ellenfelet egy tisztességes párbajra hívták ki. „Féjsz tu féjsz” – ahogyan angolosan mondanánk. Így tisztességes. Csakhogy ma a (ön)védelem szót (is) túlságosan kisajátította a politika és a média. Bizonyos értelmezését, az ötödik parancsból következő szellemi-lelki oldalát épp az álságos tolerancia címén el is hallgatja, bagatellizálja.
Néhány évvel ezelőtt „egy félig elfeledett költő” alcímmel hirdették Kossányi József estjét Budapesten, de a felvidéki előadóművészek jól ismerték, és gyakran mondták is a verseit, hogy ne csupán szülőfaluja, Komáromszentpéter magyar iskolájának neve emlékeztessen a hányatott sorsú költőre. Azon az irodalmi esten ott volt a lánya, Kossányi Katalin, akivel az alábbi interjút készítettem akkor a Kossuth Rádiónak.
Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Miért tartotta közepes versnek saját művét Kölcsey Ferenc? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete című könyve.
Hálásak lehetünk az Alapjogokért Központ néhány perces kisfilmjéért, mely az Igazság, erő, felemelkedés címen vonult be a köztudatba és váltott ki hatalmas vitát. Hálásak lehetünk, egyrészt azért, mert látványosan, szépen vitt filmre valami olyasmit, amit az utóbbi évtizedekben nem igazán volt trendi megfogalmazni: mégpedig azt, hogy siránkozás és csodavárás helyett elsősorban magunkra számíthatunk, ha sorsunk felvirágoztatásáról van szó, és azt, hogy olyan nemzet vagyunk, amely eddig is betöltötte történelmi hivatását, és ezután is be fogja tölteni.
Évek óta megosztja a felvidéki magyarságot a beneši dekrétumok ügyének kezelése. Akad, aki megoldásokat, jogi lépéseket szeretne, vannak, akiknek nézete szerint már „elévült” a dolog.
Most jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában Csóti György legújabb könyve Trianon után száz esztendővel címmel, Beteljesedik-e a herderi jóslat az elveszített magyarlakta területeken? alcímmel. Szakály Sándor előszavával, Potápi Árpád János epilógusával.
Hadisírok nyomában címmel nyílt kiállítás a párkányi múzeumban, amely a Memoriae Patrum Honismereti Társulás, a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, valamint a Bényi Múzeum közös szervezésében valósulhatott meg.
