161 éve született Oscar Fingal O’Flahertie Wills Wilde, az angolszász, illetve az ír irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek a megítélése a halála óta is megosztja a közönséget. Szembement a Viktoriánus kor morális és esztétikai értékítéleteivel, mintegy ellenpontjául szolgálva annak.
2008. március 18-án Angela Merkel beszédet mondott az izraeli knesszetben. Héberül kezdte a mondókáját, és németül folytatta: „Diese historische Verantwortung Deutschlands für Israel ist Teil der Staatsräson meines Landes. Das heißt, die Sicherheit Israels ist für mich als deutsche Bundeskanzlerin niemals verhandelbar. Und wenn das so ist, denn dürfen das in der Stunde der Bewährung keine leeren Worten bleiben.”
Magyarul: „Németország Izraelért viselt felelőssége része országom államrezonjának. Más szóval Izrael biztonsága nekem, mint német szövetségi kancellárnak, sohasem válhat alku tárgyává. És ha mégis azzá válna, a bizonyítás órájában ezek nem maradnak üres szavak.”
Merkel, akinek a nagyapja egy Kazmierczak nevű lengyelországi zsidó volt, saját magát százszázalékosan zsidónak, mégpedig Izrael államnak elkötelezett cionista zsidónak tartja. E nembéli hűséges szolgálatait több ízben is elismerték a megfelelő helyekről. 2008-ban a B'nai B'rith („A Szövetség Fiai”) zsidó szabadkőműves szervezet tüntette ki „a zsidó közösségeknek nyújtott szolgálataiért”. A New York-i Leo Beck Intézettől, amely „a német nyelvű zsidóság történetének és kultúrájának” szenteli tevékenységét, megkapta a Leo Beck Érdemérmet.(Részlet a Világ Magyarsága hetilap cikkéből. Forrás: Kapu - Világ Magyarsága
Benedek Elek, a nagy erdélyi meseíró szeptember végén született. Az évforduló közeledtével a népmese kulturális jelentőségéről, a mesemondás fontosságáról, az ehhez kapcsolódó gyakorlati elképzelésekről és programokról tartottak sajtótájékoztatót a Hagyományok Házában a támogató intézmények képviselői szeptember 29-én.
Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára bevezetőjében arra a kormánydöntésre hívta fel a figyelmet, mely a helyszín, a Hagyományok Háza felújítását tűzte ki célul. A jelentős beruházás nyomán néhány év alatt nemcsak az épület újul majd meg, de terv szerint néphagyományaink és népművészetünk kiemelkedő központjává válik.
.jpg)
1849. október 6-án
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor)
Lázár Vilmos főtiszt (ezredes), Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok, Schweidel József tábornok.
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Turcsány Péter hosszú utat járt be, nem csak alkotóként. Az úgynevezett rendszerváltás után nagy áldozatot és kockázatot vállalt a „hallgatólagos feketelistán” lévő Wass Albert művek kiadásával. Szinte megszállottja lett az elhallgatott emigráns író munkássága és eszmeisége kutatásának, bemutatásának. Több mint évtizedig folyamatosan adta ki a Wass-műveket, avatta az elhunyt író szobrait, szervezte felolvasó estjeit és évente kiadta a kiadója által alapított Wass Albert-díjat.
Turcsány Péter erős ember volt. Türelemmel viselte az ellenségei és irigyei által reá zúduló megtorlást és intrikát, mintegy járulékát annak, amit a Hazáért és a Nemzetért tett. Élete munkájával sok maradandót alkotott.
Valahogy így kezdődik a mese, amelyet néhány bátrabb magyar suttogva mesél majd gyermekének, unokájának pár év múlva. Suttogva, mert ha kihallatszik, akkor a táborban élő másik ..., egy pakli dohányért vagy egy nagyobb darab kövön sült kenyérért lefejezteti mind a gyermeket, aki hallgatta a mesét, mind pedig a mesélőt.
Honnan, hová vezet az a szemlélet, az a botor liberális és ál-humánus szellem, amely Európát elsöpri, s amely új világrendet alakít ki az európai nemzetek kárára, megsemmisítésére? Akkor kezdett el romlani Európa erkölcsi és politikai helyzete, amikor a marxista történelemtudomány által nagynak és forradalomnak titulált francia anarchia 1789-ben lángra lobbant. Nem volt ez más, mint a primitívség és az elégedetlenség kevercse, amely elakasztotta a természetes fejlődést, s a világ normális menetét megerőszakolta.
„Az Echo Tv Világ-panoráma című műsorának Hossó Andrea közgazdász volt a vendége. Téma: Tenni kell végre valamit az illegális bevándorlás ellen. Menekültügyről beszélünk, ugyanakkor a mostani népvándorlás igen kis százalékban jelent menekültügyet. Fontos megvizsgálni, ki is indította el a népvándorlást. Az biztos: tudatos, szervezett akcióról van szó, és ez nem összeesküvés-elmélet. Szervezett vándoroltatásról van szó, aminek egyik oka, hogy fellazítsák a nemzetállamok szövetét.”
Tisztánlátásunk érdekében nagyon ajánlott végighallgatni Hossó Andrea okfejtését, véleményét az országot és nemzetet morzsoló jelen állapotokról!
A menekültek naponta növekvő áradata Európában egyre tragikusabb formát ölt. Ezt a tömeget világszerte egy 3000 szervezetből álló és 29 000 segítővel működő embercsempész ipar szervezi és irányítja hatalmas haszonnal.
Ez a bűncselekmény a bevándorlók ellen is irányul, akik gyakran egész vagyonukat eladják az embertelen, sokszor halálos kimenetelű utazásért és legtöbbször gazdasági menekültként bizonytalan a jövőjük is. Európa erejét ez mind gazdasági, mind szervezés tekintetében meghaladja. Egyre jobban kirajzolódik a társadalmi rendszer összeomlásának és a lakosság heves ellenállásának kockázata. A sokak által felrajzolt veszélyes válságnak nemcsak Európára nézve, hanem egyben az egész világ számára nyilvánvalóan tragikus következményei lehetnek.
Kolozsváron a magyar napok főtéri nagyszínpadán szegték meg csütörtök délután a Kárpát-medence Szolnokon kisütött kenyerét, melyet a történelmi magyar egyházak vezetői áldottak meg.
Amint Kovács Sándor a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke elmondta, a 150 kilós kenyér alföldi lisztből, kárpátaljai forrásvízből, vajdasági kovászból, és felvidéki burgonyából állt össze.
A Kárpát-medence egészéből összegyűlt pékek munkáját a székelyföldi Diószegi László pékmester irányította.
1938-ban a székesfehérvári országgyűlés augusztus 20-át Magyarország nemzeti és állami ünnepévé nyilvánította. Ezen a napon emlékeznek meg a magyarok államalapító királyunk, I. Szent István király temetésének és szentté avatásának évfordulójáról, illetve tartják az új kenyér ünnepét.
Ehhez csatlakozva egy régi, 1939 májusában készült fotóval tiszteleg a Kárpátalja.ma államalapítónk előtt.
István királyt (960–970k.–1038) néhány évtizeddel a halála után, 1083. augusztus 20-án a székesfehérvári bazilikában avatta szentté I. László (1046–1095) magyar uralkodó.
Ez a nap később az egyházi ünnepek sorába is bekerült Nagy Lajos király (1342–1382) határozata alapján.
Nem, nem a gazdag román családból származó Anastasia Petrescu, miként néhány román irodalomtörténész vélte. Hanem a szentkeresztbányai szolgálólány, Ergézi Rozália. Igazi bulvár bomba hírek kellenek ahhoz, hogy egy székelyföldi kulturális folyóirat elérje a bukaresti román sajtó ingerküszöbét. De még így is időbe telik.
A Székelyföld ez évi januári számában Ferenczes István nagylélegzetű nyomozati anyagot közöl Tudor Arghezi román költő (1880–1967) felmenőiről, különös tekintettel az anyai ágra. Nagy titok lappangott ugyanis jó ideig akörül, ki is a költő édesanyja. Sokáig ugyanis az a változat tartotta magát, hogy Arghezi apja Nae Theodorescu, anyja pedig Anastasia Petrescu, a költő felvett neve művésznév, s az Argeşből eredeztethető.
Kárpát-medence a Földi paradicsomkert, az itt élő népek számára menedékhely, a fennmaradás záloga.“Hallotak-e arról, hogy tudós emberek mit mondanak? Hogy nagy bajok jönnek, hallják-e úgy a rádióban, televízióban, hogy gazdasági válság van, hogy a pénz értéke egyre kevesebb,hogy csökken a bux index,hogy az aranynak megy felfelé az ára…
És kérdézem: tessék már mondani, ki mennyi aranyat evett életében? Ki mennyi értékpapírt fogyasztott? Mi kell az élethez…? Föld, Víz, Levegő, Napfény. Ez a négy! Ezen a Földön, a Kárpát-Medence mindebben a leggazdagabb, nincs hozzá hasonló!
Európa, ahol a termőföld a világon a legjobb, 22 cm a humuszréteg (termőréteg). Ebbe benne van Hollandia, ahol a tengertől hódítottak el homokot, oda hordtak 3-5 cm humusz termőtalajt, és benne van a Kárpát-Medence, ahol a termőréteg 75 cm.
Tetszenek tudni, hogy ez a Kárpát-Medence ahol évtizedek,évszázadok, lassan egy évezrede veszekszünk, 16 millió ember él itt, és ez a föld hagyományos műveléssel több mint 100 millió embert tudna eltartani?
Ma a 7 milliárd emberből 1 milliárd szomjazik, 1,5 milliárd meg egész életében egészséges vizet nem fogyaszt. Mi ivóvízben fürdünk szó szerint. Tudják-e, hogy a jelenlegi ivóvíz készletünk 1 – 1.5 milliárd ember édes ivóvíz készlete itt van a talpunk alatt? Minden reggel megköszönjük a Teremtőnek, hogy Atyám köszönöm, hogy ide születtem és nem Afrikába, nem Ázsiába ahol a gyerekem egy korty jó ivóvizet nem ihatna? Sehol a világon nincs olyan föld,víz és klíma, amely az emberi létet így biztosítaná”
(prof. Dr. Papp Lajos szívsebész)
Évente több ezer hatodikos veszi kezébe fő művét, Az egri csillagokat, amellyel Gárdonyi Géza kiérdemelte helyét a magyar irodalom klasszikusai között. Élete ezer szállal fonódott össze Egerrel és a várral, nemcsak a regénye kapcsán, hanem mert élete meghatározó részét a városban élte le, s legnagyobb sikereit is itt érte el. Az „egri remete” 122 éve, 1893-ban ezen a napon született.
Gárdonyi – születési nevén Ziegler – Géza édesapja sosem tudott huzamosabb ideig egy helyen megmaradni, mivel rendszeresen összerúgta a port munkaadóival, így a majdani író gyermekkorában 16 településen is lakott. Apja éppen a gárdonyi Nádasdy-uralomban dolgozott, amikor 1893. augusztus 3-án megszületett a kis Géza. Először írói álnévnek használta a Gárdonyi alakot, amely csak később vált hivatalosan a vezetéknevévé.
Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzata,
a Vöröstmarty Társaság,
a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja,
a Magyar Irodalomtörténeti Társaság
Fejér Megyei Tagozata és
Sárkeresztúr Község Önkormányzata megirdeti
a
Bella István Emlékévet
Az Ojtozi-szoros hazánk történelmének egyik fontos helyszíne: ezen a ponton, a Kárpátok legkeletibb átjáróján tört be 1241-ben a tatárok egy jelentős serege, 1466-ban itt kelt át Mátyás király a lázadó moldvaiak ellen. 1576-ban a szoroson a lengyel trón elfoglalásáért induló Báthory István, 1849 júniusában pedig Bem tábornok serege vonult át. Mi sem bizonyítja jobban az Ojtozi-szoros fontosságát a magyar történelemben, mint ez a néhány kiemelt példa. Úgy véljük, már csak gazdag történelmi múltja miatt is fontos, hogy a mindenkori magyar kormány nagyobb hangsúlyt fektessen tárgyi emlékeink, hőseink sírjainak megtartásáért.
