Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzata,
a Vöröstmarty Társaság,
a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja,
a Magyar Irodalomtörténeti Társaság
Fejér Megyei Tagozata és
Sárkeresztúr Község Önkormányzata megirdeti
a
Bella István Emlékévet
Az Ojtozi-szoros hazánk történelmének egyik fontos helyszíne: ezen a ponton, a Kárpátok legkeletibb átjáróján tört be 1241-ben a tatárok egy jelentős serege, 1466-ban itt kelt át Mátyás király a lázadó moldvaiak ellen. 1576-ban a szoroson a lengyel trón elfoglalásáért induló Báthory István, 1849 júniusában pedig Bem tábornok serege vonult át. Mi sem bizonyítja jobban az Ojtozi-szoros fontosságát a magyar történelemben, mint ez a néhány kiemelt példa. Úgy véljük, már csak gazdag történelmi múltja miatt is fontos, hogy a mindenkori magyar kormány nagyobb hangsúlyt fektessen tárgyi emlékeink, hőseink sírjainak megtartásáért.
193 éve, 1822. július 8-án egy Ariel nevű vitorlás hajó a speziai öbölben szélviharba került, felfordult, s mind a négy utasa vízbe fulladt. Az egyik közülük Percy Bysshe Shelley volt, akit Byron és John Keats mellett az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselőjeként tartanak számon. A 30. születésnapját meg nem ért költő szíve állítólag halotti máglyáján nem égett el.
Csak egy elhajlás a Budapest Pride? Ha valaki követte az előző napok eseményeit, a homoszexuálisok és más aberráltak – immár sajnos hagyományosnak mondható – budapesti fesztiválja előtt, világosan láthatta a deviáns viselkedést propagáló liberális média célját: megtörni, lerombolni a tradicionális társadalmi korátokat. Kettős mérce vádjával zsarolni, ezzel párhuzamosan, a hatalom visszaszerzése céljából, photo shoppal és minden manipulatív eszközzel támadni a keresztény kurzust, Orbán kormányát. Sokan keresztény és keresztyén barátaim közül azzal a véleménnyel értenek egyet, hogy minél inkább nem foglalkozunk a dologgal, annál kevesebb lesz ennek a hírértéke. Véleményem szerint azonban ez hamis álláspont, nem dughatjuk homokba struccként a fejünket. Káli juga – sötét kor, mondják a keleti filozófusok. Hogy miért?!
2005-ben jelent meg dán és német nyelven „A magyar katonák. Egy elfelejtett tragédia Dánia II. világháborús német megszállása idejéből” című könyvem, amely Dánia német megszállásának egy alig ismert oldalát világítja meg. A kötet számos olyan ember történetét mutatja be, akiket akaratuk ellenére sodortak bele egy háborúba, amely nem az övék volt. Olvashatunk benne a sajátos dán-magyar barátságról, amely a háborút követő Európát elválasztó vasfüggönyön keresztül is hatni tudott. A kötet több mint fél évszázadot fog át, 1944-től az 1989-es magyarországi rendszerváltozást követő évekig.
Pokoltűzzel csapott ránk, Európára hasonlóan ez a július. Nem tudhatjuk, a nyár – sőt! az elkövetkező nyarak – tartogatnak-e még ilyen időjárási kataklizmákat. Hasonlóan, azt is láthatjuk, szervezett iszlám hitű áradat készül felperzselni mindazt az értéket, melyet a keresztény-keresztyén népek fölhalmoztak, egy – bár meglehetősen laza, de mégis, viszonylag egységes szakralitású közösségben. Összetett képzavarként minderre csak hab azon az ehetetlen tortán, hogy zsarátnokként lépten-nyomon minket, magyarokat gyalázó kijelentések kapnak szelet a médiumokban kül- és belföldön egyaránt, hátha lángralobbanunk és öntüzünkön hamvadunk el.
Nem a Nemzeti Tantervekben megismert történelmünkben, számos példát találhat elpusztításunk tervére és tevőleges gyakorlatára, aki kicsiny fáradságot hajlandó áldozni, akár csak meggondolni ezen állításom igazságát. Forróság volt, lesz is. De az elmében sosem lehet uborkaszezon!
Azt, hogy Kárpátalja természeti kincsekben gazdag, senki sem vonhatja kétségbe. Elég egy pillantást vetnünk a Kárpátok hágóira, a sebesen csörgedező hegyi patakokra, a hűs forrásokra, a színpompás virágokkal teli mezőkre, a nagy robajjal alázúduló vízesésekre, az erdők gazdag növény- és állatvilágára.
Hosszú évek, évtizedek sem lehetnek elegendőek, hogy kirándulásaink során felfedezzük mindazt a csodát, amelyet e vidék tartogat számunkra.
Gyülekezeti nappal zárult szombaton a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye által hatodik alkalommal szervezett, hat napon át tartó Kálvin-hét rendezvénysorozata. Az egyházmegye gyülekezetei idén Papolcon találkoztak, az eseménynek a labdarúgópálya és a református templom adott helyet.
Az egyetem olyan magasra tette a mércét, hogy utána nehéz volt elszakítani azt a köldökzsinórt, amellyel magához fűzött a város. Kolozsvár szellemisége meghatározó volt az életünkben, minden köve, minden utcája a kultúrát lehelte magából, a múlt hagyatékát, az erdélyiség lényegét. Jó volt ott lenni, érezni a pezsgést, a fiatalság varázsát… A háttérben azonban egy aljas játszma bábjai voltunk mindannyian. Megfigyeltek, és „bűneinket” lajstromozták azért, hogy egyszer a szemünkre vethessék. ...
2015-06-18. Soron kívüli közgyűlést tartott a Beregszászi Járási Tanács. Napirendjén mindösszesen egyetlen kérdés szerepelt: egy, az Ukrajnában tervezett adminisztratív-territoriális reformmal kapcsolatos beadvány szövegének elfogadása.
Az ország egészében, így a Bereg-vidéken is foglalkoztatja az embereket a tervezett reform kérdése, fejtette ki Seder Ilona elnök. Éppen ezért a frakcióvezetőkkel tanácskozva döntöttek arról, hogy kezdeményezik a soron kívüli közgyűlés összehívását. A médiában Kárpátalja közigazgatási berendezkedésével kapcsolatban számos javaslat látott napvilágot, s ezek nagy részében a Beregszászi járás, mint önálló közigazgatási egység, nem szerepel. Ebből kifolyólag készült el egy beadvány-tervezet, amelyet a képviselői megerősítést követően megküldenének az illetékes szerveknek.
A baróti Tortoma Kiadó 2006-ban alakult Erdélyben, a háromszéki Baróton. Azóta mintegy hatvan kötetet adtott ki. Idén a kassai Balassa Zoltán Kassa - Történelmi városkalauz című kötetét tervezik megjelentetni.
A megjelent kötete közül említést érdemel a Tortoma Útikönyvek sorozat, melyet 2011-ben adtak ki a sorozat első köteteként Gaal György Kolozsvár - Történelmi városkalauz című könyvét.
2015 szeptemberétől a magyar Pázmány Péter Katolikus Egyetemen új, féléves alapozó képzés indul A holokauszt és emlékezete címmel. A tantárgy tartalmát két tel-avivi professzor, Dina Porat és Raphael Vago állította össze, szem előtt tartva a "magyar sajátosságokat".
Ennek sikeres elvégzése ugyanúgy a diploma megszerzésének feltétele lesz, mint a Bevezetés a katolikus hit rendszerébe címet viselő tantárgy, amelyre egyfajta „folytatásként” épülhet rá az új tananyag. Ez Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorának a véleménye. (Fotó: Béli Balázs)
A Magyar Patrióták Közössége ötfős küldöttsége március 6. és 8. között a Délvidéken, azon belül is a szerbiai Szerémségben és a horvátországi Valkóságban tett látogatást. Utunk elsődleges célja az volt, hogy eljuttassuk a maradéki református gyülekezethez a falu magyar óvodája, valamint leendő iskolája és szórványközpontja javára összegyűjtött adományokat (erről bővebben itt: http://www.magyarpatriotak.hu/celba-ertek-adomanyaink/). Ennek során meglátogattuk a magyarok által lakott településeket, megtekintettük és dokumentáltuk a tájegység jelentős magyar emlékeit azzal a céllal, hogy Szerémet és Valkót megmaradt magyar közösségeikkel, valamint az itt található felbecsülhetetlen, sokszor kevésbé ismert nemzeti értékeinkkel egyetemben visszahozzuk a köztudatba.
A napokban hivatalosan is bemutatkozott a Ludovika Huszár Díszszakasz. Az ősi ludovikás hagyományokat szem előtt, és magára nézve kötelezőnek tartó csoport ugyan nem önálló alakulat, mégis különleges alegységnek számít a Magyar Honvédségben.
A Ludovika Fesztiválon debütált a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportegyesület Ludovika Huszár Díszszakasz Szakosztálya, amelynek létrehívója dr. Gál András Levente, az egyetem díszpolgára volt. Elgondolása szerint az egykori Ludovika Akadémia hagyományait meg kell őrizni, tovább kell örökíteni a következő generációk számára is.
145 éve halt meg Charles Dickens, a viktoriánus kor egyik legelismertebb regényírója és számos felejthetetlen irodalmi alak megteremtője. Dickens 15 regényt, több száz novellát és cikket írt, hetilapot szerkesztett, előadássorozatokat és felolvasásokat tartott, emellett fáradhatatlanul küzdött a gyermekjogokért, az oktatás reformjáért és egyéb szociális reformokért is.
