A világ hatalmas változás előtt áll. A jelenlegi, általunk megteremtett világ mesterkélt és rendkívül torzra sikeredett. Bár a mostani gazdasági és politikai „világrend”- nek elvileg a közös érdekek mentén a világ népeit kellene szolgálnia, ez sajnos közel sincs így.
Vannak olyan klánok, amelyek magukhoz ragadták a hatalmat, és ezt az erőfölényt más országok, népcsoportok kizsákmányolására és leigázására használják.
Mához 113 éve született Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, műfordító és szerkesztő, aki munkásságával a népi írók mozgalmának szószólójává vált – ám ahogyan költészetében is több, a korban hangsúlyosnak számító lírai megszólalásmód is érvényesült, úgy a politikai szerepvállalása sem volt ennyire tisztán kirajzolható.
A szülők legkisebb gyermeke, Illyés Gyula – Illésként anyakönyvezve – 1902. november 2-án született Felsőrácegrespusztán. Apai ágon a dunántúli lapályokon és völgyekben vándorló, római katolikus vallású pásztorősök leszármazottja volt. Apja maga is kétkezi munkát végzett – dolgos, a munkát tisztelő, a természet iránt nyitott, ugyanakkor a könyveket megvető, magányos és indulatos emberként festi le őt az író.
Mához 256 évre született Kazinczy Ferenc, akit a legtöbben nyelvújítói és irodalomszervezői tevékenysége révén ismernek. Sokoldalú és összetett személyiség, több vonatkozásban is megelőzte saját korát, és a mai napig érzékelhető munkásságának hatása – alkotásait, életrajzi írásait, levelezéseit a magyar irodalmi irányzatokat figyelembe véve megalapozó értékűnek tekintik a vele foglalkozó szakértők.
Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én született Érsemjénben, nemesi család sarjaként. Már gyermekkorától kezdve fogékonynak mutatkozott az idegennyelv-tanulás és az olvasás iránt: apja magántanárokat választott mellé, és olyan iskolákba íratta, amelyek ez irányba terelték oktatását. A Debreceni és a Sárospataki Kollégiumban is megfordult – az évek során megtanult latinul, németül és ógörögül is. Főiskolai évei alatt, melyet szintúgy Sárospatakon töltött, kezdte kibontakoztatni irodalmi tehetségét is. Többnyire német szerzőket olvasott, és már ekkor elkezdte őket utánozni, elsősorban Gessner Idilljeit vette alapul.
Nagy megtiszteltetés érte havilapunkat, amikor beillesztették a Szózatban közölt litván műfordítások cikkének képét, a „Kitekintő” sorozatunk állandó szerkesztője Gaál Áron költővel, műfordítóval készült beszélgetésbe. Remélhetőleg ez a kapcsolat folytatódik, mert az elkövetkező hetekben juttatunk ki egy régebbi, Regnum Marianum sorozatunkból átszerkesztett, elsősorban a Szűzanyával, hazánk patrónája és a magyar alapítású Pálos rend kapcsolatával foglalkozó írásunkat.
–cspb-
A valódi menekültet segíteni kell, ám aki kopogtatás nélkül hatol be a házunkba és a hazánkba, betörő – vallja Barsi Balázs. Miközben Ferenc pápától magyar egyházi vezetőkig többen a feltétel nélküli befogadásra intenek, a sümegi ferences kolostor házfőnöke, a népszerű hitszónok muszlim honfoglalásról beszél.
Tisztelt Tormay Cécile-tisztelő Honfitársunk!
Nagy szeretettel hívunk/ hívjuk a csatoltak szerint az első Tormay Cécile- film ősbemutatójára, amelyet 2015. november 13-án délutánigen nagy valószínűséggel a pesti Vigadóban tartunk meg. ( A Józsefvárosi Galéria is jelentkezett az ősbemutató megtartására.)
Tervezett kezdési idő: 15.30 és 16.30 között
A belépés ingyenes vagy jelképes lesz – amennyiben kapunk hozzá támogatást. Amennyiben nem, úgy 500 forintos belépővel/ adománnyal lesz látogatható. A Tormay Cécile Kör (TCK) mindent megtesz azért, hogy az előbbi valósuljon meg.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a TCK – a jelentkezés sorrendjében – csak a regisztrált látogatók számára tud ülőhelyet fenntartani. Közülük – szintén a jelentkezés sorrendjében – azok helyét véglegesítjük, akik november 1-től megerősítik részvételi szándékukat.
Pontos tájékoztatást a helyszín, időpont, belépő és más kérdésekben – amint azok biztossá válnak – folyamatosan adunk a jelentkezőknek.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a TCK minden regisztrációt ill. annak megerősítését 1-2 napon belül visszaigazol! Ennek hiányát, kérjük, jelezzék, mert főként technikai okai lehetnek, melyekért a TCK felelősséget nem tud vállalni. A fentiek szerint jelentkezett jegyigénylőket legkésőbb november 11-ig értesítjük a sikeres helyfoglalásról.
Tisztelettel és szeretettel várja jelentkezésüket:
Jobbágy Éva, a TCK alapító-vezetője
Néhány órával a magyar forradalom kitörése után Erdélyben megalakultak az első rendszerellenes szervezetek. A magyar nemzet soha nem tapasztalt egységbe kovácsolódott. Az új ember formálásáról szóló teóriák a magyar forradalom hatására percek alatt összeomlottak. Ki kell mondanunk végre: 1956-ban a legyőzhetetlennek hitt szovjet birodalom nemcsak a magyar forradalomtól kapott halálos sebet, az erdélyi, székelyföldi, bánsági, partiumi, szilágysági, máramarosi magyar szervezkedésektől, szervezkedési kísérletektől is végzetesnek bizonyuló tőrdöfést kapott!
A bardoc-miklósvárszéki Székely Nemzeti Tanács Bölönben, illetve a tágabb értelemben vett Erdővidéken, azaz Alsórákoson, Ürmösön és Apácán szervezi Székelyföld határainak kivilágítását. Ezek mellett őrtüzek lobbannak a tájegység több falujában is.
Az erdővidékiek a szervezői munkát leghamarabb a „végeken”, az Olton túli településeken kezdték. Az önkormányzatoknál, az egyházaknál és a közbirtokosságoknál is jól fogadták az Izsák Balázs és Gazda Zoltán által is erősített bizottságot. A helyiek segítségével tízezernél több szórólapot juttattak el a lakókhoz, és bő száz plakátot helyezhettek el a települések legforgalmasabb pontjain. A helyiek jelezték azt is, bárhonnan érkezzenek, szívesen látják mindazokat, akik velük együtt szeretnék a jeles eseményt megülni.
A székelyek nagy meneteléséhez hasonló méretű és jelentőségű rendezvényre készül október 24-én az SZNT: Székelyföld határának kivilágítására.
„A székely közösségi megnyilvánulás sikere attól függ, hogy mennyien leszünk jelen, milyen erőt tudunk felmutatni a román hatóságok és a nagyvilág előtt jogos követeléseink érvényesítésére. Bizonyítsuk be, hogy eltökélten hisszük és fenntartjuk, Székelyföld egy és oszthatatlan, határa számunkra szent, nem engedünk sem a feldarabolási szándéknak, sem egy nagyobb régióba való besorolásának” – írja tegnapi felhívásában Izsák Balázs elnök és Gazda Zoltán főszervező.
Bár az ukrajnai polgárok ugyancsak unhatják már a szinte folyamatos választási kampányokat, voksolásokat, mi, kárpátaljai magyarok talán még hálásak is lehetünk az októberi önkormányzati választások kiíróinak. A meglévő képviselet elveszítésének Damoklész kardja ugyanis arra késztette, kényszerítette a magyarságszervezeteket és pártjaikat, hogy választási szövetségre lépjenek.
161 éve született Oscar Fingal O’Flahertie Wills Wilde, az angolszász, illetve az ír irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek a megítélése a halála óta is megosztja a közönséget. Szembement a Viktoriánus kor morális és esztétikai értékítéleteivel, mintegy ellenpontjául szolgálva annak.
2008. március 18-án Angela Merkel beszédet mondott az izraeli knesszetben. Héberül kezdte a mondókáját, és németül folytatta: „Diese historische Verantwortung Deutschlands für Israel ist Teil der Staatsräson meines Landes. Das heißt, die Sicherheit Israels ist für mich als deutsche Bundeskanzlerin niemals verhandelbar. Und wenn das so ist, denn dürfen das in der Stunde der Bewährung keine leeren Worten bleiben.”
Magyarul: „Németország Izraelért viselt felelőssége része országom államrezonjának. Más szóval Izrael biztonsága nekem, mint német szövetségi kancellárnak, sohasem válhat alku tárgyává. És ha mégis azzá válna, a bizonyítás órájában ezek nem maradnak üres szavak.”
Merkel, akinek a nagyapja egy Kazmierczak nevű lengyelországi zsidó volt, saját magát százszázalékosan zsidónak, mégpedig Izrael államnak elkötelezett cionista zsidónak tartja. E nembéli hűséges szolgálatait több ízben is elismerték a megfelelő helyekről. 2008-ban a B'nai B'rith („A Szövetség Fiai”) zsidó szabadkőműves szervezet tüntette ki „a zsidó közösségeknek nyújtott szolgálataiért”. A New York-i Leo Beck Intézettől, amely „a német nyelvű zsidóság történetének és kultúrájának” szenteli tevékenységét, megkapta a Leo Beck Érdemérmet.(Részlet a Világ Magyarsága hetilap cikkéből. Forrás: Kapu - Világ Magyarsága
Benedek Elek, a nagy erdélyi meseíró szeptember végén született. Az évforduló közeledtével a népmese kulturális jelentőségéről, a mesemondás fontosságáról, az ehhez kapcsolódó gyakorlati elképzelésekről és programokról tartottak sajtótájékoztatót a Hagyományok Házában a támogató intézmények képviselői szeptember 29-én.
Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára bevezetőjében arra a kormánydöntésre hívta fel a figyelmet, mely a helyszín, a Hagyományok Háza felújítását tűzte ki célul. A jelentős beruházás nyomán néhány év alatt nemcsak az épület újul majd meg, de terv szerint néphagyományaink és népművészetünk kiemelkedő központjává válik.
.jpg)
1849. október 6-án
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor)
Lázár Vilmos főtiszt (ezredes), Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok, Schweidel József tábornok.
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
/>
