Bajcsy-Zsilinszky Endre útjelzőnek számít
A Magyar Patrióták Közössége is képviseltette magát 2014. december 13-án az Országház felsőházi termében a politikus-író halálának 70. évfordulója alkalmából megrendezett Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékkonferencián. A rangos rendezvény elején a nap házigazdája, Dr. Galla János felidézte, hogy december 13. egyben a limanovai csata évfordulója is, amelyben 30 ezer magyar katona vesztette életét.
A konferenciát Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke „Útjelzők Bajcsy-Zsilinszky Endre életében” című előadásával nyitotta meg, amelyben a neves magyar politikus főbb életrajzi állomásaira tért ki. (...) Forrás: magyarpatriotak.hu
... Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy Románia kormánya arra használja a hatalmat, hogy elnémítsa, megsemmisítse, megalázza és ellehetetlenítse a kisebbségeket. A XXI században, az Európai Unió tagjaként az a magatartás, mely üldöz egy kisebbségi nyelvet és szimbólumot, börtönnel fenyegeti a kisebbségi vezetőket, visszaállamosít, valamint szisztematikusan uszít az erdélyi magyarság ellen, nem méltó ahhoz a Romániához, mely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadsága mellett tette le a voksát. ... Forrás: erdely.ma
„Tiltakozunk a nagybecskereki római katolikus püspökség egyesületünkkel kapcsolatban tett, nyilvánvaló valótlanságoktól és képtelenségektől hemzsegő nyilatkozata ellen, amelyben a Magyar Patrióták Közösségét etnikai feszültségkeltéssel, nyugtalanság szításával vádolta meg. Az általunk sérelmezett közlemény az egyházmegye honlapján, a veszélybe került templomokkal kapcsolatban jelent meg. ...” Forrás: 
"Életem olyan pillanatait idézem fel, amelyek meghatározóak voltak számomra, örömtelieket és tragikusakat egyaránt.” Az albumon szerepelnek autentikus népzenei darabok és saját szerzemények is olyan művész-barátok közreműködésével mint a Presser Gábor, Ferenczi György és a Rackajam, vagy a Csík zenekar egyes tagjai. “Az albumon a Csík Zenekar java része muzsikál, de mivel a zeneszámok összeállításának apropója az én 50. születésnapom, kicsit másfajta gondolatok, szempontok kerültek elő, mint egy zenekari lemezen.” Forrás: 
Szőts Sándor 1941-es klasszikusát, az Emberek a havason című filmet november 21-én vetítette le az Uránia Nemzeti Filmszínház Szőts Istvánné Gyenes Mária, Sára Sándor, Gazsy Csaba, a film főrestaurátora és Fazekas Eszter kiadványszerkesztő nyilvános beszélgetését követően. A Nyirő József novellái alapján készült, balladai szépségűként emlegetett alkotás rendezője 1998-ban hunyt el. Felesége, Szőts Istvánné Gyenes Mária kifejtette: férje soha nem szerette megnézni a saját filmjeit, mert mindig talált bennük hibát. „Azt szokta mondani, hogy a film nem márvány, pedig csak maradandót érdemes alkotni. Mindenesetre biztosan meg lenne elégedve a felújított filmmel, ha láthatná, milyen szép lett.”
Olyan időket élünk, olyan érzelmi állapotban léteznek a körülöttünk élő emberi közösségek, amelyek hosszú ideig már nem képesek elviselni a környezetünkből érkező zajt és a lelkekben támadt zavart. A hitetlen életvitelbe, a hiteltelen emberi modellekbe, az értékzavarba belefásult mai emberek számára a szólamszerű tanítások képtelenek már lelki támaszt nyújtani, képtelenek életerővel, zendülő lelkesedéssel vagy tettre kész hittel feltölteni őket.
A Képzőművészeti Főiskolán Szabó Iván, Pátzai Pál, Kmetty János, Barcsay Jenő, majd édesapja G. Fekete Géza, és Antal Károly szobrászművészek voltak a mesterei. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetségnek. Nyolc évig a Ferenczy István Képzőművészkörnek volt a tanára, majd szobrászatot tanított az MS Mester Képzőművész Körben. Az Ezüstgerely pályázatnak többszörös díjazottja 1970 óta.
- Hogy teletek a főiskolai évek, miként emlékszel vissza a régi mesterekre? Gondolok itt például Barcsayra.
Zsigmond király Budavár-dunaparti óriásterme (1420-1423) és a királyi várkert Duna-parti kapupalotái és teraszai Ybl Miklóstól (1873-1881)
