Ludovikás hagyományok őrei
A napokban hivatalosan is bemutatkozott a Ludovika Huszár Díszszakasz. Az ősi ludovikás hagyományokat szem előtt, és magára nézve kötelezőnek tartó csoport ugyan nem önálló alakulat, mégis különleges alegységnek számít a Magyar Honvédségben.
A Ludovika Fesztiválon debütált a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportegyesület Ludovika Huszár Díszszakasz Szakosztálya, amelynek létrehívója dr. Gál András Levente, az egyetem díszpolgára volt. Elgondolása szerint az egykori Ludovika Akadémia hagyományait meg kell őrizni, tovább kell örökíteni a következő generációk számára is.
145 éve halt meg Charles Dickens, a viktoriánus kor egyik legelismertebb regényírója és számos felejthetetlen irodalmi alak megteremtője. Dickens 15 regényt, több száz novellát és cikket írt, hetilapot szerkesztett, előadássorozatokat és felolvasásokat tartott, emellett fáradhatatlanul küzdött a gyermekjogokért, az oktatás reformjáért és egyéb szociális reformokért is.
„Babba Mária bekerekíti az életet” - idézte Petrás Máriát Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke kiállítást megnyitó beszédében, utalva arra: Szűz Mária kultusza nem csak az országhatárokon belül, de Erdélyben és Moldvában is elevenen él. A Várkert Bazárban megnyitott Boldogasszony kiállítás ötvenöt magyar művész Mária-témájú alkotását mutatja be a jubileumi Mária-év, a Szűz Mária-szobor ötszáz éves évfordulója alkalmából.
A napokban jelent meg a magyar egynyelvű szótárairól híres TINTA Könyvkiadónál a Tulajdonságszótár, amelyben alcíme szerint 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása található. Ebből az alkalomból a szerzőkkel, Dormán Júlia pszichológussal és Kiss Gábor lexikográfussal beszélgetett Cserháthalápy Ferenc.
Helyszín: 
Kezdetben volt a vers – vallja a produkció születéséről Ferencz Csaba: Fekete Vince versciklusának darabjait zenésítette meg jó két évvel korábban, miközben csak úgy, a maga kedvére muzsikált. Aztán szólt Kolcsár Józsefnek: adnák elő közösen, ők énekelik, a színművész meg mondja a verseket. Ekkor jött be a képbe Szilágyi Domokos – Fekete Vince versciklusának egyik mottója az erdélyi költő Hegyek, fák, füvek című verséből való. Így született hát az ötlet: legyen ez egy folyamat, közös alkotás, Fekete Vince verseit énekeljék, Szilágyi Domokos sorait szavalja Kolcsár József. Aztán bevonták a többieket is, a profi zenészeket, így nyerte el lassanként végső formáját a Mácsafej és a Kézdivásárhelyi Városi Színház közös előadása
1944.október vége volt, amikor Ungvár mellett egy hegyoldali erdőben leálltunk. Elfoglaltuk az állásainkat, csak egy baj volt, a telefonösszeköttetés nem működött a főparancsnoksággal. A főtisztünk egyre csak mondta, hogy várjunk, várjunk, amíg újabb parancsot nem kapunk. A magyar főhadtesttől 150 kilométer távolságra voltunk, de se előre, se hátra nem tudtunk menni, mert mindenütt oroszok voltak. Ekkor vettük tudomásul, hogy bekerített az ellenség. Hirtelen ránk csaptak és mind fogságba estünk.
Elismert költő, Táncsics Mihály-díjas újságíró, a Beregi Hírlap egykori és a Kárpátaljai Hírmondó jelenlegi főszerkesztője, a Forrás Stúdió és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapítói közé tartozik, tagja az Ukrajnai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Művészeti Akadémiának. Érettségi után nyomdászként dolgozott, majd levelező tagozaton szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. Fontos számára az ősök hagyományainak és emlékének tisztelete, az elsők között fogalmazta meg az 1944-es deportálások sorstragédiáját, szülőfaluja néprajzi értékeit pedig ma is kutatja. A kárpátaljai magyar irodalom egyik legismertebb alakja tisztelte meg jelenlétével a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság márciusi műhelymunkáját. Már akkor terveztük azt, hogy interjút készítünk vele, ami végül kisebb csúszással ugyan, de mostanra, a szerző születésnapja alkalmából sikerült is. Az alábbiakban egy elektronikus levelezés keretében készült interjút olvashatnak Füzesi Magdával.
– Az Egyesült Államokat terrorállamnak tartja, de Európa, hogyan illik ebbe a képbe?
A Magyar Patrióták Közössége négytagú küldöttsége április 10-12. között Északkelet-Felvidéken, a történelmi Sáros vármegyében járt. Örökségturisztikai utunk fő célpontja az Eperjestől mindössze öt kilométerre északnyugatra, a Tarca folyó mentén fekvő Nagysáros (Veľký Šariš) volt, azon belül is II. Rákóczi Ferenc elfeledett udvari kápolnája, amely a Város (Varoš) nevű településrészen található.
2015. április 21-én elhunyt Varga Mihály, a Forrás alapító főszerkesztője.
Az alkotók szándéka szerint elengedhetetlen, hogy a második világháborút követő időszakot módszeres levéltári alapkutatásokon alapuló forráskiadvány elkészítésével mutassák be. A magyar történettudomány az 1990-et megelőző időszakban is több – mai értelemben is időtálló munkát jelentetett meg – de országos keresztmetszetet nyújtó, kiegyensúlyozott szemléletű, tárgyilagos, szigorúan tudományos igényű kiadványok csak a rendszerváltozás után láttak napvilágot, főként a levéltáros társadalom, illetőleg az Országos Levéltár tudós levéltárosainak (Szűcs László és G. Vass István) munkái nyomán. Az említettek mellett más műhelyekben is készültek kiváló dokumentumkötetek. A „Törvényes” megszállás” levéltárosai ezen a széles nyomvonalon haladva, de nem magyar belpolitika egészére, hanem a szovjet csapatok hazai megszálló tevékenységére fókuszálva válogatták a forrásokat. A dokumentumok nem csak a negatív kilengéseket mutatják be, hanem a szerkesztő törekedett kiegyensúlyozott történelmi körképet nyújtani.
Az első világháború kitörésének századik évfordulójáról a Hadtörténeti Múzeum is többféleképpen megemlékezett. Ehhez a kezdeményezéshez, és a háborúban való magyar szerepvállalás megismertetésének céljához is köthető Hajdu Tibornak és Pollmann Ferencnek az Osiris Kiadó gondozásában kiadott könyve is. A nagy magyarországi társadalomtudományi kézikönyveket megjelentető kiadó vállalkozott arra, hogy eljuttassa az olvasókhoz azt a könyvet, amit mindeddig hiába kerestünk a polcokon: egy Magyarország helyét, szerepét, mozgásterét bemutató összefoglalást.
