Filmajánló – www.hungariatv.hu
Dr. Bene Gábor:
PÁRTOLD A NEMZETED!
NE PÁRTOT ÉPÍTSÜNK, HANEM NEMZETET!
A legfontosabb feladata a Magyar Nemzetnek
a közhatalom visszaszerzése!
Magyarok Háza
Budapest, 2016. január 10.
Kőszegi M. László felvétele
www.hungariatv.hu
... Felmerül a kérdés, vajon miért kellene a szlovákoknak, cseheknek, lengyeleknek, magyaroknak, románoknak és bolgároknak szolidaritást vállalniuk az angolokkal, franciákkal, portugálokkal, spanyolokkal, olaszokkal, belgákkal, amerikaiakkal, hollandokkal, vagy akár a németekkel, akik kifosztották gyarmataikat és bizonyos mértékben ezt teszik ma is, bár már nem így nevezik azt, amit tesznek, amikor a nyomorba döntött afrikaiak és ázsiaiak most visszakövetelik a lopott holmit? Miért kellene nekünk, akik nem sarcoltunk senkit, szolidárisnak lenni azokkal, akik háborújukkal kiűzik otthonaikból a szerencsétleneket? Brüsszel arroganciája ma ugyanúgy kezd az idegeinkre menni, mint annak idején Moszkváé. Ön, aki szintén a szocializmus gyermeke, jól tudhatja, hogyan érezzük magunkat. Rossz a közérzetünk annak ellenére, hogy a Hollande-dal, Tuskkal és Junckerral váltott „forró" csókokkal és ölelésekkel az európai egységet demonstrálják. Nem tudom miért, de mindezt látván Honecker és Brezsnyev ismert ölelkezése jut az eszembe. ...
Déryné Széppataki Róza alakja a magyar vándorszínészet jelképe. A vándorszínészet sokoldalú primadonnája volt, aki drámai énekelte. Több száz szerep volt repertoárján. Sikerei révén jelentős része volt a magyar színészet elismertetésében és társadalmi pártolásának megszervezésében.
Édesanyja Riedl Nina volt, aki annak testvérével, Riedl Ferdinanddal együtt a Grassalkovich herceg háziorvosának, Riedl doktornak voltak gyermekei, Hatvan városában. Édesanyja szigorú énekleckékkel "nehezítette" életét, amelyet akkor a gyermek Róza eléggé elutasítóan fogadott, ám később ezeknek az erőltetett énekleckéknek köszönhetően maga az éneklés lett megélhetésének fő forrása. A kis Rózát, amikor tizenhat esztendős lett, Pestre küldte tanulni a család régi barátjához, Rothkrepfékhez.
149 évvel ezelőtt született Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató. Gazdag életutat tudhatott maga mögött: novellisztikája mellett több tevékenységet is folytatott élete során. Könyvtárat vezetett, foglalkozott numizmatikával, természetrajzzal, régészettel és képzőművészettel is. Tömörkény István 1866. december 21-én született Cegléden, ausztriai eredetű sváb családban. tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, majd három évig a makói református gimnáziumban tanult. 16 éves korában azonban abba kellett hagyni gimnáziumi tanulmányait, mert a család anyagilag tönkrement. Patikusinasnak szegődött, hogy el tudja magát tartani. 1882-1886-ig gyógyszerész volt, ez a pálya azonban nem elégítette ki, függetlenségre vágyott. Rokoni segítséggel a Szegedi Híradóhoz szegődött újságírónak. Ekkor változtatta vezetéknevét Tömörkényre, a dualizmus korabeli Magyarországon ugyanis a közéletben idegen néven nem lehetett részt venni.
(...) Mintegy két évtizede foglalkozom Kárpátalja 1918-tól napjainkig terjedő történetének kutatásával. Többféle szempontból vizsgálom az ott élő emberek, népek, nemzetiségek, politikai csoportok, intézmények fejlődését, konfliktusait. Minden összefoglaló igényű, szélesebb kitekintést adó munkára igaz az, hogy a szerző életének tapasztalata, folyamatos érdeklődése, a kérdéskörhöz fűződő kapcsolata éppúgy megjelenik a szövegben, mint az a néhány hónapos intenzív munka, amelynek eredményeként a könyv végül is megjelenik. Egyrészt sok-sok apró filológiai problémát kell megoldani, részletkérdéseket kell tisztázni. Ugyanakkor a nagyobb összefüggésekben, egymással ütköző nemzeti kánonokban is el kell tudni igazodni ahhoz, hogy érdemi eredményekre jusson az ember. És persze számos vita tanulságait és sérelmeit is meg kell emészteni. Ezek nélkül aligha lehet szélesebb rálátással elemezni, értelmezni bármilyen történeti témát.
A magyar hadtörténelemnek büszkeségét és védjegyét is jelentik a huszárok. Az állandó kiállítás az egyedülálló módon a leghosszabb ideig fennálló huszárezred, a Nádasdy-huszárok történetén keresztül mutatja be az Európában, sőt Amerikában is jól ismert magyar haderő évszázadait, kimagasló teljesítményét.
A Magyar Patrióták Közössége csoportja 2015. november 15-én, a Magyar Szórvány Napján a történelmi Hont és Bars vármegyék területén járt. Az anyaországi és határon túli településeket egyaránt érintő kutatási célú kirándulás során felkerestük a Léva környéki szórványt. A kutatóút az újbányai temetőben, Pusztelnik Frigyes honvéd ezredes síremlékének felkutatásával zárult. A hideg, esős novemberi időjárás csak nyomatékosította bennünk a szórványban uralkodó állapotok tragikumát. Helyzetjelentés az ősi Léváról, a 12. századi templomáról híres Hontvarsányból, az elfeledett Horhiból, Ipolyi Arnold szülőhelyéről: Disznósról és Hévmagyarádról.
A Balassi-mise a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjhoz, a Balassi Bálint-emlékkardhoz kapcsolódó istentisztelet: ekkor szentelik meg a Bálint napján átnyújtandó két szablyát.
A Balassi-mise az irodalmi díjhoz hasonlóan Molnár Pál újságíró kezdeményezésére indult 2008-ban, az első helyszíne a budapesti Kassai téri templom volt, ezt az istentiszteletet Pajor András plébános celebrálta. Ettől kezdve Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök a Balassi-mise celebránsa.
Néhány napja, Kézdivásárhelyről felruccantunk baráti találkozóra egy eldugott, a világtól elzárt (ugyanis minden vezetéket leloptak az oszlopokról, így még internetes kapcsolata sincs) alsó-háromszéki mesebeli falucskába, Feldobolyba. Bár a hangulat remek volt, rontotta kissé múltunk egyik kiemelkedő építészeti emléke állapotának látványa: A református templom ma romokban van, s emiatt zárva is. Életveszélyes… egyetlen remény a nemzeti összefogás, a budapesti segítség…
224 éve született Katona József, drámaíró, költő és főügyész, akinek az életművét beárnyékolja a Bánk bán sikere és a magyar kulturális életben betöltött szerepe, holott gazdagabb munkásságot tudhat magáénak: több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről is.
Katona József 1791. november 11-én született Kecskeméten. Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. Apja 1802-ben Pestre vitte az I. gimnáziumi osztályba; de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén hazavitték és a 2. latin osztálytól kezdve a 6.-ig iskoláit Kecskeméten végezte. 1808-ban a filozófiai tanfolyamot (7. osztály) a szegedi piaristáknál kezdte meg, a második évet is itt folytatta, de ezen tanszakot 1810-ben, Pesten fejezte be.
Szilágysomlyó a majd’ 600 méteres Magura hegycsoport tömege alatt, Szilágy megyében, a kicsiny Kraszna folyó két partján terül el. Ezt a tájegységet már nem a történelmi Erdélyhez, hanem az „Erdély-Részekhez”, újabban közkeletűvé vált latin nevén a Partiumhoz sorolják. Annak dacára, hogy a magyar határ ide csak 80 kilométer, az anyaországi turisták valamiért látványosan elkerülik. Pedig igazán nem érdemli ez a festői fekvésű kicsiny városka, hogy mostohán kezeljük, hiszen itt található a nevezetes Báthory család fejedelmi ágának régi „sasfészke.” A dühöngő kommunizmus ellenére Szilágysomlyó ma is a Szilágyság egyik magyar szellemi központja, a mesterségesen felduzzasztott megyeszékhely, a magyar szempontból egyre inkább hanyatló Zilah mellett. Többnyire erős református magyar falvak veszik körül a hajdan 80%-ban magyarok lakta kisvárost. A romokban heverő Báthory-várkastély – melyet méltán nevezhetünk a Báthory család központjának – erdélyi nemzeti emlékhelyeink egyike.
A Magyar Patrióták Közössége november 4-én villámlátogatást tett a három legismertebb helyszínen, Németcsernyén, Párdányban és Módoson. Németcsernyén a helyi magyar hívekkel is találkoztunk. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a nagybecskereki püspök utasítására továbbra sem lehet misézni az 1808-ban emelt, 1868-ban átépített templomban. Nagyban rontja a közösség esélyeit, hogy emiatt a hívek elmaradnak a vasárnapi istentiszteleti alkalmakról, mondván, „milyen mise az, ahol nincs pap.” Új információ, hogy a templom mögötti gazos, bozótos hely nem más, mint a partizánok által 1944-45-ben bestiálisan legyilkolt német és magyar civilek tömegsírja. Ezt eddig a helyiek közül is kevesen tudták, vagy ha tudták is, nem mertek róla beszélni. Ez a tény növeli a mintegy 150 hívővel bíró szerbcsernyei katolikus templom kegyeleti és történeti jelentőségét. A püspökség a közfelháborodás miatt az épület lebontásától elállt, így a már korábban bejelentett részleges felújítása a magyar állam segítségével remélhetőleg legkésőbb tavasszal megkezdődik.
Imádkozz és gyújts gyertyát! Harangszóval emlékezünk 1456 óta arra, hogy Isten segítsége Nándorfehérvárott (ma Belgrád) győzelemre vitte a kereszténységet. A 2004. pedig éve lehet az Európai Alkotmányba rögzítendő kereszténységünknek, ha közös imával erősítjük egymást. A Primor Szentkatolnai Bakk Endréről elnevezett alapítvány felhívással fordul az egyesült Európa keresztény népeihez, hogy csatlakozzanak minden este 19 órakor tartandó közös imánkhoz.
A világ hatalmas változás előtt áll. A jelenlegi, általunk megteremtett világ mesterkélt és rendkívül torzra sikeredett. Bár a mostani gazdasági és politikai „világrend”- nek elvileg a közös érdekek mentén a világ népeit kellene szolgálnia, ez sajnos közel sincs így.
Vannak olyan klánok, amelyek magukhoz ragadták a hatalmat, és ezt az erőfölényt más országok, népcsoportok kizsákmányolására és leigázására használják.
Mához 113 éve született Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, műfordító és szerkesztő, aki munkásságával a népi írók mozgalmának szószólójává vált – ám ahogyan költészetében is több, a korban hangsúlyosnak számító lírai megszólalásmód is érvényesült, úgy a politikai szerepvállalása sem volt ennyire tisztán kirajzolható.
A szülők legkisebb gyermeke, Illyés Gyula – Illésként anyakönyvezve – 1902. november 2-án született Felsőrácegrespusztán. Apai ágon a dunántúli lapályokon és völgyekben vándorló, római katolikus vallású pásztorősök leszármazottja volt. Apja maga is kétkezi munkát végzett – dolgos, a munkát tisztelő, a természet iránt nyitott, ugyanakkor a könyveket megvető, magányos és indulatos emberként festi le őt az író.
