Merre tart a román külpolitika?
Holtponton vannak Románia és Oroszország kapcsolatai – mondja a bukaresti orosz nagykövet, s nehéz vitatkozni vele. A diplomáciában előfordulnak válságok, hosszúak és reménytelenek is, ha van rá észszerű magyarázat, vagy fűződik hozzá jól felfogott érdek. Rengeteg érvet lehet felsorolni Moszkva ellenében, ezt meg is teszik rendszeresen nagy hangerővel a bukaresti elemzők, véleményformálók, akik közül sokan ezer szállal kötődnek az Egyesült Államokhoz. A sötét, s Kelet-Európa számára csak szenvedést hozó szovjet múlt, Putyin fenyegető retorikája és expanzív – Ukrajna esetében revizionista – politikája, az agresszív orosz befolyás a többségében románok lakta Moldovai Köztársaság belpolitikájába mind nyomós ok a fenntartásokra Oroszországgal kapcsolatban. Csakhogy nem szeretni kell Moszkvát és Putyint, hanem tisztában lenni közelségével.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Intézményes építkezés, majd leépülés, maradandó társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatok elindítása, ugyanakkor az első, nyílt asszimilációra törekvő időszak – ez mind jellemző volt a Ceaușescu-korszak magyarságára Romániában. A téma szakértője, Novák Csaba Zoltán történész már könyvet is írt a témában, a napokban pedig előadássorozaton beszél róla. Ebből szemlézünk.
Megduplázza és közel 3 milliárd forintra emeli a kormány a kárpátaljai magyarság támogatását célzó szociális csomag jövő évi keretösszegét – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
„Kérve a jó Istent, hogy mi is hasznos, munkás polgára lehessünk visszanyert hazánknak, megköszönve segedelmét kérjük: Isten áldd meg a magyart!” E sorokkal zárul – 1938. november 14-én – özv. Hornyák Gézáné Irma, a losonci Református Nőegylet aktív tagjának naplója. E napló részletekben való közlésével egy páratlan történelmi utazásra invitáljuk a kedves olvasót, mely során betekinthetünk a harmincas évek végének felvidéki mindennapjaiba – és átélhetjük a várakozás majd a Hazatérés szavakba is nehezen önthető pillanatait…
A világ nyelveinek döntő részét létében fenyegeti a globális monopóliumok csillapíthatatlan étvágya. A féktelen nyereségvágy nemcsak növény- és állatfajokat töröl le bolygónkról, hanem elkábított emberfajunk földi létének szociális alapjait, röviden a hagyományos kultúrákat is végveszélybe sodorja. Ezért hallgatnak el hetente őshonos nyelvek Amazóniától Polinéziáig, a vakságra nevelt fogyasztói tömeg pedig egyre kevésbé érti, az őserdőket, hagyományos élettársulásokat világszerte leradírozó, hi-techre hangszerelt környezetpusztítás egyben az ott élő őshonos nyelvek-kultúrák végítélete is.
A bejegyzésünk címében feltett kérdésre a válasz egyértelmű: nem. A nagytudású 
Ismeretlenek levágták és eltüntették azt az emléktáblát, amelyet a Békás-szorosban levő Oltár-kő tetején állítottak Erőss Zsolt hegymászó emlékére barátai 2013 júliusában, másfél hónappal azután, hogy a hegymászó eltűnt a Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsának meghódítása után - közölte kedden a mesagerulneamt.ro portál Fekete Örsre, a Hargita megyei hegyimentő szolgálat vezetőjére hivatkozva. Fekete Örs az MTI-nek elmondta: a tábla hiányát sziklamászók jelezték, akik a hét végén jutottak fel az Oltár-kőre. Tájékoztatásuk szerint a vascsavarokat, amelyekkel az emléktáblát a sziklához rögzítették, sarokcsiszolóval vágták el. A hegyimentő szolgálat vezetője hozzátette: arra készülnek, hogy szerdán a helyszínen dokumentálják a történteket, és ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Hozzátette: szeptember végén jártak legutóbb a sziklaszirten, akkor még a helyén volt az tábla. Azóta a szomszédos Neamț megye hegyi-csendőr alakulatának tagjai több tíz négyzetméteres román zászlót tűztek ki a hegycsúcsra. Fekete Örs úgy tudta, hogy fém zászlótartó rögzítéséhez áramfejlesztőt és villamos gépeket vittek fel a szirtre. „Nem tudjuk, ki vette le az emléktáblát, de a gyanú rájuk (a hegyi csendőrökre) vetül” – jelentette ki Fekete Örs. Hozzátette: a sziklatömbre csak sziklamászó technikával lehet feljutni. Akik olykor felmásznak, azoknál nem szokott flex (sarokcsíszoló) és generátor lenni – jelentette ki Fekete Örs.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bekérette az ukrán nagykövetet, miután „minőségileg új szintre lépett Ukrajna magyarellenes politikája” – közölte a tárca parlamenti államtitkára szerdán Budapesten újságírókkal.
Ukrajnában minden jel szerint központi irányítással folyik lejárató kampány a kárpátaljaiak ellen. Erről szóló elgondolkodtató írás jelent meg a Prozak.info portálon.
Az ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege, és nem kellene katonaságot állomásoztatni a városban – javasolta Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, a Jedinij Centr (JC) párt elnöke az Ukrajinszka Pravda ukrán portálon szerdán megjelent cikkében.
A tervezet szövegével bárki megismerkedhet, az 
Mikor már azt hinnénk, ennyire aljas magyarellenes gyűlöletbeszéd már nem létezik a mioritikus hazában, máris előugrik valami a bokorból.
Nyolcvan évvel ezelőtt ezekben a napokban az európai lapok címoldalán szerepelt Komárom, mivel a négy akkori nagyhatalom képviselői által Münchenben aláírt egyezmény értelmében a Trianon következtében kettészakított városban, pontosabban annak északi részén ült össze október 9-én a Jozef Tiso vezette cseh-szlovák és a Kánya Kálmán külügyminiszter által vezetett magyar kormányküldöttség, hogy döntsön Kárpátalja és Szlovákia magyarlakta területeinek további sorsáról.
November 13. a legszomorúbb nap az életemben, 74 évvel ezelőtt, 1944-ben ezen a napon oltotta ki a drága édesapám életét egy szovjet mesterlövész golyója a Tisza menti harcokban, Prügyön a református templom tornyában a tüzérségi megfigyelőállásban. Dr. Laczkó László tartalékos zászlós 1908. december 29-én született Bereckben, de az egyházi anyakönyvbe 1909. január 6-i dátumot írtak. Édesanyja Róth Anna, édesapja Laczkó Ferenc volt. A középiskola után a kolozsvári Ferdinánd Egyetem jogi karára iratkozott be.
