Lőrincz Sarolta Aranka, az Ipolybalogon élő nyugalmazott óvónő a felvidéki palócság hiteles krónikása és jeles kutatója. Eddig összesen hat könyve jelent meg különböző témákban. Folyamatosan publikál a Muskátli elektronikus gyermeklapban is. Sokak örömére népszokásokat gyűjt, szívesen hordja a népviseletét, több hangszeren játszik, énekel, fellépésekre, könyvbemutatókra jár, s kifogyhatatlan a témákból.
A baloldal és a vele azonos liberálisok 1919-es "centenáriumi megemlékezéseket" tartanak ebben az évben. Az értékrombolás nagymesterei azonban ma igen precízen követik gazdáik parancsait, s élvezik a kialakult helyzetet annak hiú reményében, hogy ez a harc lesz a végső. Nekik… de nem az eredeti szöveg szerint, hanem valahogy úgy, hogy „ez a harc lesz az utolsó”… s ez a kis szövegváltoztatás érzékenyen érinti őket, tehát mindenre képesek annak érdekében, hogy a nemzeti gondolkodásúak ne tudják végképp elsöpörni a múltat, azaz, azt a sok mocskot, amelyet a szocialista-liberális eszme az elmúlt száz évben felhalmozott Európában.
A negyedik esztendeje tartó európai háború pont olyan történelmi körülményeket teremtett nekik, mint a 14-es világégés, és ezt is ugyanazok szervezték és kivitelezik, akik a 14-est, majd kis idő múlva a másodikat. Nem sok változott az első és a második esetében, ám a szervezők mára nagy figyelemmel korszerűsítettek, tapasztalataikat felhasználva. Ugyanis, ha a kereszténységet és annak ideológiáját, azaz a krisztusi hitet akarják felszámolni, és egységes, globális vallást akarnak kialakítani, akkor ennek a keresztény vallásnak a központját kell támadni, nehogy a XV. Benedeki, illetve a XII. Pius által vezetett római egyház erős vallásvédelmébe botoljanak. A két pápa minden apró mozzanatra felhívta a világegyház figyelmét, s igyekezett meggátolni a vallás és istenellenes propaganda terjedését, ám, azok akkoriban nem tudtak olyan hatással rombolni, mint a mai internetes korban, amikor már a hatéves gyerekek is téveszmékkel tűzdelt netes játékokkal foglalatoskodnak szellemi fogyatékos, önmegsemmisítő szüleik tudtával és beleegyezésével. 1920. körül hasonló volt a helyzet, mint ma, ám akkor a katolikus hívek és a papság ereje összehasonlíthatatlanul nagyobb volt, mint ma. A Vatikán támasza, sőt védelmezője volt a kereszténységnek, s ezt a védelmet és támaszt XV. Benedek pápa biztosította.
Közismert, hogy Petőfi Sándor 1847 nyarán több napos körutazást tett az akkori Felső-Magyarországon, érintve Ungvárt, Munkácsot és Beregszászt is. Beregszászból Badalóba ment.
Már hagyomány, hogy a falu KMKSZ alapszervezete minden év első napján a református templomban – melynek falán emléktábla őrzi a költő ottjártának tényét – szervez ünnepséget. Ezúttal Jakab Lajos családorvos köszöntötte az egybegyűlteket, aki röviden felelevenítette Petőfi életútját. Ünnepi gondolatokat osztott meg a megjelentekkel Kulcsár Ferenc, beregszászi magyar konzul, Csoma Zoltán, a község testvértelepülésének, Szatmárcsekének a polgármestere, valamint Szalai Imre, Badaló polgármestere. A gyülekezet zárásképp együtt énekelte el a Szózatot.
Magyarországnak a XVI. század elején is volt papabilis bíborosa. Bakócz Tamás (1442, Erdőd – Esztergom, 1521. június 15.) személyében, aki igen mélyről jött, jobbágycsaládból származott. Domonkosrendi szerzetes, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, címzetes konstatinápolyi pátriárka, gyakorlatilag a pápa után a második egyházi méltóság az akkori katolikus egyházban.
Mindenekelőtt azonban annyit, hogy az első „személyes” találkozásom Bakócz Tamással egy, az elég szegényes családi „őskönyvtárban” őrzött kiadvány jóvoltából történt. És ez a találkozás a mai napig is emlékezetes.
A trianoni békediktátummal megcsonkított ország és szétszakított nemzet egységét jelképezni kívánó országzászló állítási mozgalom megyénk béli mozzanatait ismerteti József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész Országzászló – állítások Háromszéken címet viselő könyve. Bemutatására közvetlenül karácsony előtt került sor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Amint a Tortoma Könyvkiadó tulajdonosa és igazgatója Demeter László bevezetőjéből kiderült, ezúttal a témával már egyszer foglalkozó, 2006 – ban ugyancsak általuk megjelentetett kötet bővített változatát tették le az olvasók asztalára. Erre pedig azért volt szükség, mert adatok hiányában az elsőből több minden kimaradt.
A farsangi ünnepkör UNESCO által szellemi kulturális örökségként elismert hagyományáról, a mohácsi busójárásról nyílik kiállítás a Hagyományok Házában január 12-én. A tárlaton Kolbe Mihály képzőművész busó témájú alkotásait, valamint Répásy Zsolt fotográfus munkáit is láthatjuk. A megnyitón a busók a mohácsi Poklade zenekarral dél-szláv táncházat is tartanak.
A mohácsi sokácok híres népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. A más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepet a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal, amely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.
A Mária-tisztelet csupán a késő középkor találmánya, nem igaz? Gondold ezt újra!
Amellett, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak a Szűzanyának az újszövetségi evangéliumok, az ún. "mariológiai" tanítások Mária egyedülállóan fontos szerepéről a megváltásban egészen a második század elejéig vezethetők vissza.
A legkorábbról ismert imádság, ami a Szűzanyához szól, a történeti forrásokkal a Kr.u. 250 körüli évekig vezethető vissza. Ez a híres Sub tuum, amit sokan az "Oltalmad alá futunk" kezdetű énekből ismerünk.
Az imádság szövege magyarul:
Oltalmad alá futunk,
Istennek szent Szülője,
könyörgésünket meg ne vesd
szükségünk idején.
Hanem oltalmazz meg minket
minden veszedelemtől,
ó dicsőséges és áldott Szűz.
Az eredetileg görögül írt imát a III. században a kopt (ortodox) karácsonyi liturgiában mondták. Ma a kopt, a bizánci, az ambrózián, és a latin liturgiákban is szerepel.
A csíkszeredai börtönben tett látogatásról Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnap számolt be sajtótájékoztatón. Emlékeztetett, hogy korábban magánemberként látogatta meg a két bebörtönzöttet, most viszont az EP külügyi bizottságának elnöki ajánlásával vett részt a látogatáson, és ebből az alkalomból lehetősége nyílt megtekinteni a csíkszeredai börtönben uralkodó viszonyokat is. Megállapította, viszonylag jó körülmények között vannak Bekéék, akik nehezményezik, hogy nem engedik őket külső munkavégzésre.
Kattinson a képre!
Jónak tartja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idei teljesítményét Brenzovics László, a Szövetség elnöke, hisz működőképes maradt a szervezet, és azokat a feladatokat, amelyeket maguk elé tűztek, nagyrészt meg tudták valósítani. Mindez azért is megbecsülendő eredmény, mert a magyar érdekvédelmi szövetséget és a kárpátaljai magyarságot korábban soha nem látott atrocitások érték az elmúlt évben. Az oktatási törvény körüli küzdelmekről, a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, az ukrán gazdaság kilátásairól és a KMKSZ terveiről is kérdeztük a kárpátaljai magyar közösség vezetőjét, az ukrán parlament képviselőjét.
Nemcsak a Nyugati Szövetségnek, a négy erdélyi megye társulásának van elege Bukarest alkalmatlanságából és cselekvésképtelenségéből. Valójában az egész ország ugyanezt érzi, és egyre több polgármester és üzletember fogta fel, hogy már semmire sem számíthat a központ részéről.
Így aztán, miközben Liviu Dragnea a PSD szónoki emelvényéről amnesztiát követel a tolvajoknak, és kemény beszédet mond a magáncégek és a tőke ellen, az emberek országszerte kezdenek összefogni és stratégiákat kidolgozni, hogy – végre – megmentsék a 30 éve magukra hagyott térségeket.
Ragályos divat lett manapság, nem csak fiatalok körében, a „kipróbálom magam” lózung: egy munkahelyen, egy szerepben, egy izgalmasnak ígérkező munkakörben, szolgálatban, hivatásban, életállapotban. Aztán, ha nem sikerül, odébb állok. Mintha egy ruha- vagy cipőüzletben lenne. Ha szorít, ha szűk, minek hordani, inkább eldobom. Holott jóformán még próbára sem tette magát, sem az élet őt. Minek lekötni magam? Rugalmas kell lennem. Elcsípni az újonnan adódó, talán még kedvezőbb feltételeket, a még kecsegtetőbb ajánlatokat, nem? Ha túl meredek, amibe belefogtam, meg hát hagyományos is, tehát nem trendi, ha túl sokat követel, ha túl sok illúziót, elképzelést kell feladnom érte, akkor inkább nem. Nem éri meg, nem ér annyit.
A katolikus egyház zsugorodik szerte Észak-Európában. Hollandiáé a kétes dicsőség, hogy vezető ezen a téren: mi voltunk az első ország, ahol a zsugorodás megkezdődött. Azóta egész Észak-Európában csökken a hívek száma. Különösen Németországban gyors a csökkenés... De tudom, hogy még az olyan országokban is, mint Spanyolország és Olaszország, a csökkenés szintén érezhető jelenség.
Elfogadhatatlanok a politikában azok a hangok, amelyek mindenért a migránsokat okolják, és megfosztják a szegényeket az őket megillető jogoktól – idézi Ferenc pápa szavait a Vatikán által kedden kibocsátott békeüzenet.
A nyolcvankét éves egyházfő, aki a január 1-jei béke világnapjának kapcsán tartott beszédet, korábban már többször szót emelt a migránsok érdekében, és most is hangsúlyozta, hogy egyetlen politikusnak sem szabad a céljai elérése érdekében a migránsok elleni idegengyűlöletet, illetve rasszizmust és nacionalizmust felhasználnia. Úgy vélte, a nacionalizmus fenyegeti a világbékét, mert lerombolja az emberek egymás közti bizalmát a globalizálódó világban.
