Archaikus imádságok új gyűjteménye
Az egykori Magyarország keleti szegélyén lévő Székelyföld területének jellegzetessége hegyes tájainak nagyszerűsége, népének eredetisége. Három részre osztható, és mindegyik egy folyóhoz köthető: Csík az Olt, Gyergyó a Maros, Kászonszék a Kászon folyóhoz. Orbán Balázs leírta, ahogy az utazó a havasokig elér, úgy gondolja, itt vége az emberlakta vidéknek. Így csak elszánt kutatók jutottak el ide, és Takács György is ilyen – jellemezte a szerzőt Czövek Judit. Németh Lászlóval szólva „különutas kutató”, aki jogi tanulmányokat folytatott, majd teológiát végzett, klasszikus műveltségű ember. Olyan munkát vitt véghez egyedül, mely kutatócsoportot kívánt volna a megfelelő támogatással.
A minap a német megszállás Szabadság téri emlékműve előtt vezetett az utam. Mélyen megdöbbentett az emlékmű előtt összehordott kavicsok, bőröndök, fényképek és az Orbán-kormányt gyalázó szövegek bazári látványa. Sokan azt hiszik, hogy „a zsidók” tiltakoznak az emlékmű ellen. De éppen ellenkezőleg: a zsidók csak egy cinikus játszma részei. Mint minden zsidónak, nekem is haltak meg rokonaim a Holokausztban, de hogy a halálukat több mint 70 évvel később a demokratikusan megválasztott kormány elleni harcban használják ütőkártyának, azt blaszfémiának tartom.
„A költészet helyzete ma sem rózsás, de a versíró kezében mindig ott van a szó feletti hatalom. Amikor a történelem során a vezető politikusokra nem lehetett számítani, mindig a költők léptek előre, és kardot is ragadtak, ha kellett” - fogalmazott a díjátadón Agócs Sándor. Mint mondta, a versírás mellett a könyvkiadás is igazi költészet számára.
Volt idő, amikor egy kultuszminiszter, Trianon után, az elképzelhetetlen után, a kiheverhetetlennek tűnő nemzeti tragédia után azt mondta, hogy nem lehet egyetlen tanyasi gyerek sem, aki reggel legfeljebb fél óra séta után nem jut el a legközelebbi iskolába. És az a kultuszminiszter megtette. Megcselekedte, mit megkövetelt a haza. Olyannyira, hogy őnélküle ma már talán Magyarország sem létezne.
Stoffán György ünnepi megemlékező beszéde a püspök halálának 50. évfordulóján - a Zsámbéki plébánia templomban - könyvelőzetes a rövidesen megjelenő „Zadravecz-passió” című kötethez.
Hogy kisebbségi, avagy nemzeti közösségeket érintő, kényesebb kérdések véleményezése és megvitatása, jogsérelmek elemzése, netán orvoslási javaslata mostanság nem remélhető nemzetközi intézményektől, fórumoktól, esetlegesen külföldi kormányoktól, szinte evidencia. Ezt erősítették meg Kolozsváron a magyar nemzetpolitika nemzetközi környezetéről szervezett kerekasztal résztvevői is, kiemelvén, hogy a jelenlegi világhelyzet nem kedvez a kisebbségi jogérvényesítésnek.
A magyarságra visszasugárzó évszázados hun és lovas népekkel szemben érzett európai előítéletek visszaszorítására a magyar politikai és tudományos körök a finnugor nyelvészeti elméletet találták a legmegfelelőbbnek. Feltételezéseik szerint a finnugor nyelvészeti elmélet nagy előnye az, hogy tagadja a hun–magyar rokonságot, és az európaiak számára egy elfogadható, rokonszenves kis északi néppel, a finnekkel hozza rokoni kapcsolatba a magyarokat. A rendszerváltozás után a finnugor rokonság erőszakos, dogmatikus terjesztése még jobban felerősödött. Az egyetemeken, a főiskolákon, a középiskolákban a finnugor rokonságot megmásíthatatlan tényként tanítják.
Konzervatív ember tiszteli mind az életkort, mind a női nemet; de megbékélve az emberi élet szakaszaival, nem abszolutizálja azokat. Nem mondja például azt, hogy aki élemedett korú, az eleve bölcs is: az élettapasztalat, bizony, gyakorta együtt jár a feledékenységgel, sőt a szenilitással.
Feltámadni látszik az erdélyi egyháztörténet kutatás és annak publikálása, hiszen az utóbbi időben két értékes könyv is megjelent az erdélyi, Szent Istvánról nevezett Ferences Rendtartomány berkein belül.
Elindították a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékévet, amelyben Zrínyi Miklós várkapitány és serege hősies helytállásának 450. évfordulója emlékeznek. A január 9-ei sajtótájékoztatót dr. Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke nyitotta meg köszöntő beszédével.
Munkásságuk ma is meghatározó része a gyerekek életének: a Grimm fivérek meséivel előbb-vagy utóbb, de mindannyian találkozunk. A germán eredetű történetek összegyűjtése hatalmas munka eredménye, amely mellett a német nyelvtan kutatásával is hozzájárultak az irodalom fejlődéséhez. Jacob születésének kapcsán a Grimm testvérekre emlékezünk.
Kultúrmorzsák ajánló 2.évad/ 67.adás/ajánló
Dr. Bene Gábor:
