Statáriumot kellene bevezetni ma is... mert indokolt volna...
Irigykedve nézem a réges-régi, megbarnult, töredező dokumentumokat, amelyek a demokráciától meg nem fertőzött egészséges, rend-centrikus világból maradtak ránk… hosszú évszázadokig porosodva levéltárak és padlások rejtekén. S miért vagyok irigy, az ezekben az iratokban megbúvó információk korára? Mert 1400-as évektől kezdve, plusz négy évszázadot átfutva azt tapasztalom, hogy normális élhető világ volt Európában, még a nagy járványok idején is. Persze voltak azokban az időkben is olyanok, akik mások szenvedéséből busás hasznot próbáltak húzni, ám az efféle ögyeskedők feje a pallosnak köszönhetően, gyorsan beleesett egy fonott kosárba…etc.