Csík János: Úgy élni mint a fák

"Életem olyan pillanatait idézem fel, amelyek meghatározóak voltak számomra, örömtelieket és tragikusakat egyaránt.” Az albumon szerepelnek autentikus népzenei darabok és saját szerzemények is olyan művész-barátok közreműködésével mint a Presser Gábor, Ferenczi György és a Rackajam, vagy a Csík zenekar egyes tagjai. “Az albumon a Csík Zenekar java része muzsikál, de mivel a zeneszámok összeállításának apropója az én 50. születésnapom, kicsit másfajta gondolatok, szempontok kerültek elő, mint egy zenekari lemezen.” Forrás: http://www.kultura.hu/

SZENT KORONA DÉLUTÁNOK

Bővebben ...

Betlehemi jászol kiállítás a Néprajzi Múzeumban

A pályázatra beadott alkotások válogatását néprajzkutatókból, iparművészekből, a Néprajzi Múzeum munkatársából és a betlehemes mozgalmat az 1940-es években eredetileg kezdeményező Ciszterci Egyházközség képviselőjéből álló zsűri végezte. A zsűri munkáját követően a közel 170 pályázó közül 151 alkotó, ill. alkotóközösség 207 műve kerül bemutatásra a kiállításban. Forrás: http://www.kultura.hu/betlehemi-jaszol

N Y I L A T K O Z A T az Illyés Gyula Református Könyvesbolt elidegenítése tárgyában

A demokráciában mindenkinek szíve joga olyan eszméket hirdetni és olyan könyvesboltot működtetni, amilyent akar, hogyha ez törvénybe nem ütközik. Ennek értelmében a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt újranyitása, illetve befektetői csoportja és üzemeltetői ellenében elvi kifogásunk nem lehet.
Az ügynek azonban van egy erkölcsi és egy politikai dimenziója. Saját politikai pályafutására vonatkozóan hiába mondja ugyanis Markó Béla költő, hogy „az irodalom erős, hiszen még a politikát is képes legyőzni”. Bizony-bizony „a politika” nemcsak a jobb sorsra érdemes alanyi költőt győzte le, hanem az Illyés Gyula Református Könyvesbolt esetében Anyaszentegyházunkon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületen is fényes, illetve megszégyenítő győzelmet aratott.

Bővebben ...

Pótolhatatlan kincseket pusztíthatnak el a Bánságban

A Magyar Patrióták Közössége szakmai csapata 2014. november 22-23-án a Bánságban járt, hogy felmérje a nagybecskereki püspökség által idén nyáron bejelentett templomrombolás által érintett műemlékeket, egyházi épületeket. Egyesületünk hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyházmegye szenátusa összesen hét templom lebontását helyezte kilátásba arra hivatkozva, hogy a gyülekezetek megfogyatkozása miatt fenntartásuk nem jövedelmező. A szóban forgó épületek Aracs, Párdány, Ópáva, Perlaszváros, Módos, Németcsernye és Galagonyás településeken találhatók. Azóta egyéb nyilatkozatokból tudni lehet, hogy a veszélyeztetett egyházi épületek száma ennél is nagyobb. A mostani látogatás a Bánság szerbiai területének északi részét érintette. Értékfelmérő helyszíni munkánkat 2015 elején az egyházmegye déli vidékén folytatjuk majd. Forrás: http://www.magyarpatriotak.hu/

Bemutatták Szőts István Emberek a havason című filmjének restaurált változatát

Szőts Sándor 1941-es klasszikusát, az Emberek a havason című filmet november 21-én vetítette le az Uránia Nemzeti Filmszínház Szőts Istvánné Gyenes Mária, Sára Sándor, Gazsy Csaba, a film főrestaurátora és Fazekas Eszter kiadványszerkesztő nyilvános beszélgetését követően. A Nyirő József novellái alapján készült, balladai szépségűként emlegetett alkotás rendezője 1998-ban hunyt el. Felesége, Szőts Istvánné Gyenes Mária kifejtette: férje soha nem szerette megnézni a saját filmjeit, mert mindig talált bennük hibát. „Azt szokta mondani, hogy a film nem márvány, pedig csak maradandót érdemes alkotni. Mindenesetre biztosan meg lenne elégedve a felújított filmmel, ha láthatná, milyen szép lett.”

Bővebben ...

Sajó Sándor szavalóverseny a felvidéki Ipolyságon, a Magyar Költészet napján

Tamás Aladárné leányával
Sajó Sándor szülőháza előtt

Még a Jóisten is mosolyogva nézett 2014. november 13-án, a magyar nyelv napján, a napsütötte Ipolyságra, az 1868. november 13-án itt született Sajó Sándor költő emlékére rendezett magyarságverseket mondó verseny alkalmával. A rendezvényt megtisztelte a rimaszombati 102 éves Tamás Aladárné, Ilonka néni, akit nyíltan képviselt magyarságáért szlovák állampolgárságától megfosztottak.

A rendezvényt megnyitotta Solmoši Márta könyvtárigazgató és Z. Urbán Aladár, az immár 25 éves Palóc Társaság elnöke. Köszöntőt mondott Baráti Tamás, Ipolyság város alpolgármestere. A több mint harminc versmondó, a Kárpát-haza szinte minden részét képviselte,  sok-sok szép, átérzéssel, megértéssel elmondott verset hallgathattunk Alföldi Gézától-Sajó Sándor műveiig. 

Megidézett Kárpátalja

Hágókon innen és túl

Olyan időket élünk, olyan érzelmi állapotban léteznek a körülöttünk élő emberi közösségek, amelyek hosszú ideig már nem képesek elviselni a környezetünkből érkező zajt és a lelkekben támadt zavart. A hitetlen életvitelbe, a hiteltelen emberi modellekbe, az értékzavarba belefásult mai emberek számára a szólamszerű tanítások képtelenek már lelki támaszt nyújtani, képtelenek életerővel, zendülő lelkesedéssel vagy tettre kész hittel feltölteni őket.

A világra érzékenyebben reagáló alkotó emberek szüntelenül keresik a választ az emberi létezés alapkérdéseire: mi tart meg bennünket, és mi tart fenn bennünket? Mi az, ami a miénk még, mi az, amitől önmagunk lehetünk?

A népművészet formanyelvén megszólaló színpadi alkotók még inkább a lélekmegtartó, lélekemelő állapotokat keresik. Az igazi élményeket, a bartóki „tiszta forrásból” érkező inspirációkat.

Minden kultúra a saját lelkét őrzi és éli kicsiben, de benne van sejtjeiben az egyetemes emberi kultúrához való tartozás öröksége is. Ennek az örökségnek a része az elfogadás, a szolidaritás, az együtt élő népek viszonyának egymás mellé rendelése, és nem hierarchiába rendezése. „Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától” – valljuk Pilinszky Jánossal együtt.      (Forrás: Hagyományok Háza)

Véső és ecset – Látogatóban Fekete Géza szobrászművésznél

A Képzőművészeti Főiskolán Szabó Iván, Pátzai Pál, Kmetty János, Barcsay Jenő, majd édesapja G. Fekete Géza, és Antal Károly szobrászművészek voltak a mesterei. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetségnek. Nyolc évig a Ferenczy István Képzőművészkörnek volt a tanára, majd szobrászatot tanított az MS Mester Képzőművész Körben. Az Ezüstgerely pályázatnak többszörös díjazottja 1970 óta.

- Említetted korábban, hogy művészcsaládból származol, édesapád is elismert szobrászművész volt. Mondhatjuk azt, hogy ez adta meg az első lökést a szobrászat felé?

- Nem így volt. Apám igyekezett a művészpályától távol tartani annak létbizonytalansága miatt. Érettségi után a Műszaki Egyetemre jelentkeztem, de létszámfelettiként nem vettek fel, s hogy a hároméves katonai szolgálatot elkerüljem, gyorsan szabadiskolákba járva próbálkoztam a rajzolással felkészülni a főiskolai felvételire, a Gyári munka után.(Klement Gottwald Vill.Gyár)Esti előkészítőre vettek fel, ahol Kmetty Mestertől tanultunk nagy bölcsességeket.

- Hogy teletek a főiskolai évek, miként emlékszel vissza a régi mesterekre? Gondolok itt például Barcsayra.

- Ezt követően felvettek a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára, ahol igyekeztem kihasználni minden percet a szakmai ismeretek elsajátítására. Szabó Iván és Pátzay Pál szobrászművészek voltak a mestereim, valamint a funkcionális anatómiát tanító Barcsay Jenő. Persze a legtöbbet egymástól és a felsőévesektől tanultuk. Ez időben kezdtünk édesapámmal egyáltalán a művészetről beszélgetni, s ekkor ismertem meg az ő generációjának számos szobrászát, Antal Károlyt, Búza Barnát, Ispánki Józsefet.

- Az országban több helyen is találkozhatunk köztéri munkáiddal. Egy ilyen megbízás esetén mennyire kap szabadkezet az alkotó?

- Portrék esetében természetesen kötött az alkotó keze, de ez érthető. Egyébként, ha a megbízó elvárásainak és a szakmai zsűri kívánalmainak megfelelő a munka, szabad kezet kap az alkotó.

Bővebben ...

Megújult a Szózat Portál!

Amint Tisztelt Olvasóink tapasztalják, a portál megjelenése megváltozott. Megbízhatóbb, gyorsabb és alkalmasabb működtető-rendszerre tértünk át, reményeink szerint így szebb- és alkalmasint gyorsabb weblappal örvendeztethetjük meg Önöket. Az előző, áthozott írások átalakítása új megjelenési formára folyamatosan történik, de több mint 4100 írás átszerkesztése nem kevés időt igényel, ezért valameddig az előzményekben találkozni fognak a régi szövegformázással is. Az Arhívum menüpont alatt megnyíló lapon – ha szükséges – megtalálja a régi weblap szerinti tartalmakhoz vezető kapcsolót.
Bízunk abban, hogy tetszésüket elnyeri a portál új formája.

Budavári beszélgetés Bugár-Mészáros Károllyal a budavári palotáról

Zsigmond király Budavár-dunaparti óriásterme (1420-1423) és a királyi várkert Duna-parti kapupalotái és teraszai Ybl Miklóstól (1873-1881)
címmel Bugár-Mészáros Károly építészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum ny. igazgatója lesz Pálffy László beszélgetőpartnere október 3-án 19 órakor a Budavári Főplébánia nagytermében (I. Országház u. 14.).
A BELÉPÉS INGYENES, MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

"Zsigmond Király az 1424 évi, 7 hónapig tartó budai páneurópai konferencia előtt, 1420 és 1423 között, a budavári királyi palota alatt a Duna partján, 80 méter hosszú és 16 méter széles Óriástermet építtetett. Az Óriásterem épülete, a Schedel Krónika 1470 körül készült Buda fametszetén, a Duna partján látható a két kortinafal között magas támpilléres dunai falával és hatalmas tetőidomával.
Az padovaihoz hasonló budai Óriásteremről Pedro Tafur tudósit 1438-ban. Zsigmond király személyes történetírója Windecke, az óriástermet „Grosse Stube”-nak, azaz nagy faboltozatos, faburkolatos teremnek nevezi, amelyben a jelenlevő hét különböző ország közös gyűlését, „Európa Parlamentjét” tartotta Zsigmond, magyar, német, cseh király, a leendő császár."

Forrás: http://www.matyas-templom.hu/hun/hirek.php?hir_oid=314390

Közgazdaságtudományi egyetemünk igenis viselje Hunyadi Mátyás nevét és képviselje szellemét!

Nem, nem bírnak odaát belenyugodni abba továbbra sem, hogy Marx szobra már nem ékteleníti el az egykor róla elnevezett Corvinus Egyetem auláját. Meg abba, hogy vannak, éspedig nem is kevesen, akik szerint oda Corvin Mátyás szelleme illene leginkább. Elő is állt hát a Néphazugság a minap azzal, hogy véletlenül se legyen igazságos királyunk névadója az intézménynek, mivel nem volt – közgazdász!

Bővebben ...

Már nem „szeparatista jelkép” a Mátyás-szobor Budapesten

Közlemény – Örömmel vettük tudomásul, hogy a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) lecseréli azokat a Budavári Palota múltját bemutató kiállításon elhelyezett táblákat, amelyek egyike Mátyás király kolozsvári szobrát a „szeparatista nacionalizmus ikonikus alkotásának” nevezte. Ezekre a történelmietlen és bántó szövegekre a Magyar Patrióták Közössége hívta fel a figyelmet 2014. szeptember 20-án.
Sajnáljuk ugyanakkor, hogy bár a táblák lecserélése igazunk beismerése, nem történt meg a sokunk által joggal elvárt bocsánatkérés.

Bővebben ...