Hétköznapi hazaszeretet: 70 éve ért véget a 2. világháború
1944.október vége volt, amikor Ungvár mellett egy hegyoldali erdőben leálltunk. Elfoglaltuk az állásainkat, csak egy baj volt, a telefonösszeköttetés nem működött a főparancsnoksággal. A főtisztünk egyre csak mondta, hogy várjunk, várjunk, amíg újabb parancsot nem kapunk. A magyar főhadtesttől 150 kilométer távolságra voltunk, de se előre, se hátra nem tudtunk menni, mert mindenütt oroszok voltak. Ekkor vettük tudomásul, hogy bekerített az ellenség. Hirtelen ránk csaptak és mind fogságba estünk.
A hosszú és fárasztó út után végre megállt velünk a vonat egy nagy síkság közepén. Ahogy kitereltek a vagonokból, előttünk magasodott egy nagy szemétdomb, ebből jöttem rá, hogy bányavidékre hoztak minket. A bánya mellett volt egy fából összetákolt fogolytábor, ahová 900 szerencsétlen foglyot zsúfoltak össze, köztük engem is.
Elismert költő, Táncsics Mihály-díjas újságíró, a Beregi Hírlap egykori és a Kárpátaljai Hírmondó jelenlegi főszerkesztője, a Forrás Stúdió és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapítói közé tartozik, tagja az Ukrajnai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Művészeti Akadémiának. Érettségi után nyomdászként dolgozott, majd levelező tagozaton szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. Fontos számára az ősök hagyományainak és emlékének tisztelete, az elsők között fogalmazta meg az 1944-es deportálások sorstragédiáját, szülőfaluja néprajzi értékeit pedig ma is kutatja. A kárpátaljai magyar irodalom egyik legismertebb alakja tisztelte meg jelenlétével a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság márciusi műhelymunkáját. Már akkor terveztük azt, hogy interjút készítünk vele, ami végül kisebb csúszással ugyan, de mostanra, a szerző születésnapja alkalmából sikerült is. Az alábbiakban egy elektronikus levelezés keretében készült interjút olvashatnak Füzesi Magdával.
– Az Egyesült Államokat terrorállamnak tartja, de Európa, hogyan illik ebbe a képbe?
A Magyar Patrióták Közössége négytagú küldöttsége április 10-12. között Északkelet-Felvidéken, a történelmi Sáros vármegyében járt. Örökségturisztikai utunk fő célpontja az Eperjestől mindössze öt kilométerre északnyugatra, a Tarca folyó mentén fekvő Nagysáros (Veľký Šariš) volt, azon belül is II. Rákóczi Ferenc elfeledett udvari kápolnája, amely a Város (Varoš) nevű településrészen található.
2015. április 21-én elhunyt Varga Mihály, a Forrás alapító főszerkesztője.
Az alkotók szándéka szerint elengedhetetlen, hogy a második világháborút követő időszakot módszeres levéltári alapkutatásokon alapuló forráskiadvány elkészítésével mutassák be. A magyar történettudomány az 1990-et megelőző időszakban is több – mai értelemben is időtálló munkát jelentetett meg – de országos keresztmetszetet nyújtó, kiegyensúlyozott szemléletű, tárgyilagos, szigorúan tudományos igényű kiadványok csak a rendszerváltozás után láttak napvilágot, főként a levéltáros társadalom, illetőleg az Országos Levéltár tudós levéltárosainak (Szűcs László és G. Vass István) munkái nyomán. Az említettek mellett más műhelyekben is készültek kiváló dokumentumkötetek. A „Törvényes” megszállás” levéltárosai ezen a széles nyomvonalon haladva, de nem magyar belpolitika egészére, hanem a szovjet csapatok hazai megszálló tevékenységére fókuszálva válogatták a forrásokat. A dokumentumok nem csak a negatív kilengéseket mutatják be, hanem a szerkesztő törekedett kiegyensúlyozott történelmi körképet nyújtani.
Az első világháború kitörésének századik évfordulójáról a Hadtörténeti Múzeum is többféleképpen megemlékezett. Ehhez a kezdeményezéshez, és a háborúban való magyar szerepvállalás megismertetésének céljához is köthető Hajdu Tibornak és Pollmann Ferencnek az Osiris Kiadó gondozásában kiadott könyve is. A nagy magyarországi társadalomtudományi kézikönyveket megjelentető kiadó vállalkozott arra, hogy eljuttassa az olvasókhoz azt a könyvet, amit mindeddig hiába kerestünk a polcokon: egy Magyarország helyét, szerepét, mozgásterét bemutató összefoglalást.
Budapesten került sor a Magyarok Házában egy sajtótájékoztatóra amit a Magyarok Világszövetségének és a Kárpátaljai Ruszinok Világszövetségének képviselői bonyolítottak le együtt. A sajtótájékoztató résztvevői: Dupka Nándor, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke, Vass Zoltán, a kárpátaljai magyar fiatalságot képviselte akik kaptak behívót, Vaszil Dzsuhán, a Kárpátaljai Ruszinok Világszövetségének elnöke, Mihajló Tyászkó, a Kárpátaljai Ruszinok Világszövetségének alelnöke. A sajtótájékoztató alapvető indoka, hogy a Magyarok Világszövetsége és a a Kárpátaljai Ruszinok Világszövetsége aláírásgyűjtésbe kezdett, amin azon embereket szólították meg, akik kaptak behívót az ukrán fegyveres erőkhöz. Ezekben az egyéni kérelmekben az érintettek, ruszinok és magyarok egyaránt, erkölcsi és vallási okokból elutasítják, hogy fegyvert fogjanak és gyilkoljanak Ukrajna keleti frontján az úgynevezett „ antiterrorista” műveletekben. Az egyéni kérelmeket, ajánlott levélként a ruszinok elküldik Ukrajna elnökének, Petro Porosenkonak, a magyarok pedig Magyarország miniszterelnökének Orbán Viktor Úrnak juttatják el a kérelmeket.
Nem döntött az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoringbizottsága a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyében, visszautalták az állandó bizottságnak. Így sikernek nehezen nevezhető a háromszéki önkormányzati vezetők strasbourgi útja, ám a monitoringbizottság elutasítását mégsem tekintik kudarcnak, bő egy órán keresztül Székelyföld volt a téma, és a jövőben lehet hozadéka, hogy a jelenlevők ízelítőt kaptak az erdélyi magyarság gondjaiból – véli Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki póttagként volt jelen a tegnapi ülésen. 
Másodszor is beadvánnyal fordult a strasbourgi bírósághoz öt felvidéki magyar, akik elveszítették szlovák állampolgárságukat azt követően, hogy éltek a könnyített honosítás lehetőségével. Az érintettek Budapesten sajtótájékoztatón jelentették be szándékukat. 
A Balaton-felvidék szelíd dombjai és a Déli-Bakony találkozásánál, egy történelmi értékekben bővelkedő kies medence közepén találjuk a középkori váráról közismert Nagyvázsonyt. A hajdan rangosabb települést ma csak 1700-an lakják, de a kiránduló útvonalak szerencsére nem kerülik el. Féltett kincse, a Kinizsi-vár nemcsak távoli, ködös legendák színhelye, hanem egyik legnépszerűbb nemzeti hősünk, Kinizsi Pál hajdani birtokközpontja. A romjaiban is impozáns műemlék megőrzése, valamint a nemzetpolitikába való hangsúlyosabb bekapcsolása alapvető érdeke egy gyökereit kereső, számtalan kihívás elé néző társadalomnak.
A román tiltások ellenére is megemlékezést szervez Budapesten a Székelyföldért Társaság a szabadság napján, 2015. március 10-én az 1854-ben kivégzett és várfogságra ítélt Habsburgellenes szabadságharcosok, székely vértanúk tiszteletére.
A felújított, régi pompájába visszaállított Szigligeti Alkotóházat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át decemberben. Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatójának meghívására a magyar írószervezetek képviselői február 23-án Szigligetre érkeztek, így ez volt az első alkalom, hogy írók vették birtokba a felújított kastélyt. Az Alkotóház rövidesen megnyitja kapuit, és teljes kapacitással várja az alkotni és pihenni vágyó művészeket.
A Világörökség – magyar örökség: Hungarikonok című, Kárpáti Tamás különleges gyűjteményéből összeállított kiállítást, közel ötezren tekintették meg az elmúlt hónapokban a Várkert Bazár Testőr Palotájában. Két hét múlva már új kiállítás várja ugyanitt az érdeklődőket.
