Bemutatták Szőts István Emberek a havason című filmjének restaurált változatát

A film bemutatója előtti beszélgetésen a szép számmal összegyűlt érdeklődők megtudhatták, milyen nehézségekkel járt a több mint 70 évvel ezelőtt készült filmremek felújítása, Sára Sándor, Szőts István tanítványa pedig arról mesélt, hogyan látta a rendezőt a magánéletben és alkotóként.

emberek a havason1 250x250Szőts Sándor 1941-es klasszikusát, az Emberek a havason című filmet november 21-én vetítette le az Uránia Nemzeti Filmszínház Szőts Istvánné Gyenes Mária, Sára Sándor, Gazsy Csaba, a film főrestaurátora és Fazekas Eszter kiadványszerkesztő nyilvános beszélgetését követően. A Nyirő József novellái alapján készült, balladai szépségűként emlegetett alkotás rendezője 1998-ban hunyt el. Felesége, Szőts Istvánné Gyenes Mária kifejtette: férje soha nem szerette megnézni a saját filmjeit, mert mindig talált bennük hibát. „Azt szokta mondani, hogy a film nem márvány, pedig csak maradandót érdemes alkotni. Mindenesetre biztosan meg lenne elégedve a felújított filmmel, ha láthatná, milyen szép lett.” Szőts István alkotói munkásságáról szólva Sára Sándor, a rendező egykori tanítványa is megerősítette: Szőts István mindig a tökéletességre törekedett, és rendkívül lelkiismeretesen járta körbe azokat a témákat, amelyeket megfilmesített a történet és a képi világ szempontjából is. „Tizennyolc éves voltam, amikor először találkoztam Szőts Istvánnal. A sógorom megkérdezte, akarok-e élőben látni egy igazi filmrendezőt. Gondolkodás nélkül rábólintottam, pedig előtte még filmet sem láttam, nemhogy rendezőt” – emlékszik vissza Sára Sándor. „Mindig azt mondta, a tehetség nem vész el, legfeljebb elkallódik. Igazi lángelme volt és borzasztóan szuggesztív személyiség. A kortársaimmal együtt őt próbáltuk követni, állandó kapcsolatban voltam vele és minden forgatókönyvemet megmutattam neki. A magatartása, az erkölcsössége ebben segítséget jelentett mindannyiunknak, és bár nekünk példakép volt, a hatalomnak inkább problémát jelentettek a filmjei.” Ezeket a filmeket nem csak hazánkban tartották mintának – az olasz neorealizmus is építkezett belőlük. Az Emberek a havason című munkája, amely „a felesége miatt bosszúálló szegény Csutak Gergő drámája Szőts kamerája előtt a felhők, a fák, az állatok, az ember kozmikus filmjévé vált, amely új, természetes vizuális nyelvet hozott nemcsak a magyar, hanem a világ filmgyártásába is: az 1942-es velencei fesztivál művészeti díja után az olasz neorealisták Szőtsöt irányzatuk elindítójaként tisztelték” – olvasható a közleményben. Emiatt is tarthatta fontosnak a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a mű restaurálását, amelynek irányításával Gazsy Csabát bízták meg. „Szőts István 1941-ben, a háború kellős közepén forgatta a filmet, nyilvánvalóan rendkívüli körülmények között – és rendkívüli helyszíneken. A film felújítását a digitális technika tette lehetővé” – hangsúlyozta Gazsy Csaba, aki az eseményen nagy vonalakban bemutatta a restaurálás folyamatait is. „A Filmarchívum 10 terrabájton tárolja az anyagot, amelynek feldolgozása fél évig tartott. A nitrofilmre felvett filmkockákat mechanikusan meg kellett tisztítani a kosztól. Ezt a munkát először kockánként kezdtük el, de hamar rá kellett jönnünk: ha ezzel a módszerrel dolgozunk, a 130 ezer kocka megtisztítása beláthatatlan időbe telik. Így végül egy speciális szoftver segítségével végeztük el a tisztítást, amely képes volt felismerni a koszt a kockákon. Ebben is adódtak nehézségek, hiszen a vidéken felvett jelenetekben például rengeteg bogár fordult elő, amelyeket a program koszként értelmezett. Azt viszont nem engedhettük meg, hogy ezek eltűnjenek a felvételről, hiszen fontos részét képezték a film atmoszférájának. Ugyanebből a szempontból jelentett nehézséget a tűz, a füst, az eső jelenléte a képeken. A másik két nagy feladatunk a filmremegés megszüntetése és a képhiba-javítás volt. Ez utóbbival arra utalunk, hogy esetenként akár perforációhiba miatt hiányoztak a tekercsről bizonyos kockák. Ezek pótlását úgy oldottuk meg, hogy számítógép segítségével kiszámoltuk a hiány előtti utolsó, és az azt követő első kocka képéből a hiányzó elemeket.” A Magyar Nemzeti Digitális Archívum munkatársainak köszönhetően napvilágot látott DVD-kiadványon a restaurált film mellett helyet kap Szőts István kivételes szépségű kísérleti filmje, a Kádár Kata (1944) is, amelyet Szőts István szintén az erdélyi havasokban, a Gyilkos tónál forgatott. A 11 perces rövidfilm zenéjét Kodály Zoltán szerezte, és a zenefelvételt is maga vezényelte. A másik egyedi extra Szőts István és Csoóri Sándor beszélgetése 1988-ból, amelynek nyers változatát az OSZK Történeti Interjúk Tára bocsátotta a filmarchívum rendelkezésére. Ebből a mintegy tízórás életműinterjúból készült egy egyórás, gazdagon illusztrált film a DVD-re, ahol a rendező torzóban maradt életművéről, Erdélyről és az Emberek a havason keletkezéséről, sorsáról vall. A kiadvány e héttől vásárolható meg.

Gangel Noémi

Forrás: http://www.kultura.hu/bemutattak-szots-istvan

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf