Véső és ecset – Látogatóban Fekete Géza szobrászművésznél

Fekete G. - cimlapkepA Képzőművészeti Főiskolán Szabó Iván, Pátzai Pál, Kmetty János, Barcsay Jenő, majd édesapja G. Fekete Géza, és Antal Károly szobrászművészek voltak a mesterei. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetségnek. Nyolc évig a Ferenczy István Képzőművészkörnek volt a tanára, majd szobrászatot tanított az MS Mester Képzőművész Körben. Az Ezüstgerely pályázatnak többszörös díjazottja 1970 óta.

 

- Említetted korábban, hogy művészcsaládból származol, édesapád is elismert szobrászművész volt. Mondhatjuk azt, hogy ez adta meg az első lökést a szobrászat felé?

- Nem így volt. Apám igyekezett a művészpályától távol tartani annak létbizonytalansága miatt. Érettségi után a Műszaki Egyetemre jelentkeztem, de létszámfelettiként nem vettek fel, s hogy a hároméves katonai szolgálatot elkerüljem, gyorsan szabadiskolákba járva próbálkoztam a rajzolással felkészülni a főiskolai felvételire, a Gyári munka után.(Klement Gottwald Vill.Gyár)Esti előkészítőre vettek fel, ahol Kmetty Mestertől tanultunk nagy bölcsességeket.

feketegpieta- Hogy teletek a főiskolai évek, miként emlékszel vissza a régi mesterekre? Gondolok itt például Barcsayra.

- Ezt követően felvettek a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára, ahol igyekeztem kihasználni minden percet a szakmai ismeretek elsajátítására. Szabó Iván és Pátzay Pál szobrászművészek voltak a mestereim, valamint a funkcionális anatómiát tanító Barcsay Jenő. Persze a legtöbbet egymástól és a felsőévesektől tanultuk. Ez időben kezdtünk édesapámmal egyáltalán a művészetről beszélgetni, s ekkor ismertem meg az ő generációjának számos szobrászát, Antal Károlyt, Búza Barnát, Ispánki Józsefet.

- Az országban több helyen is találkozhatunk köztéri munkáiddal. Egy ilyen megbízás esetén mennyire kap szabadkezet az alkotó?

- Portrék esetében természetesen kötött az alkotó keze, de ez érthető. Egyébként, ha a megbízó elvárásainak és a szakmai zsűri kívánalmainak megfelelő a munka, szabad kezet kap az alkotó.

 

- A műteremben többnyire portrékat, emberábrázolásokat látni. Mi az, ami legelőször megragadja a figyelmedet egy emberben? Mennyivel más egy szobrász látásmódja?

- Valami, ami az átlagostól eltérő. Valami, ami más és csak reá jellemző jegyek, melyek lehetnek külsők, de talán a lényéből áradó kisugárzás az, ami a legnagyobb erővel hat az alkotóra. Nagy szerepe van az intuíciónak!

- A munkáid során felhasznált anyagok között egyaránt megjelenik a kő, a bronz és a fa. Melyik anyaggal szeretsz jobban dolgozni, ill. mi határozza meg, hogy melyik anyaghoz nyúlsz?

- Kezdetben az agyagot megmintázva a bronzszerű hatásra törekedtem, mintegy ércben látva a formát, majd  amikor a kővel kezdtem dolgozni, annak rendíthetetlen nyugalma, a tömegek robosztussága, zártsága ejtett rabul, és határozta meg a kezem mozgását, a véső útját.

fekete-geza-6- Több alkotásod is kapcsolódik a sporthoz, ezt a témát mi motiválta? Lehet, hogy ennek is köze van az Aranygerely díjakhoz?

- Fiatalkoromban sok sportágban igyekeztem jeleskedni több - kevesebb sikerrel, és így a sporttal szinte napi kapcsolatban voltam, és vagyok ma is számos sporttárgyú szobrom által, mint alkotó.

- Nem tudom megkerülni a kérdést, de a nőábrázolások kapcsán csak feszeget a kíváncsiság, mit jelent számodra a NŐ?

- A Nő? A nő az élet, a mozgás maga. Az állandóság, a harmónia felé való folyamatos törekvés, melyet nőábrázolásaimban megvalósítani igyekszem…túl azon, hogy ”megnyugszik az én lelkem” és szemem, ha nézem Őket.

- Feleséged, F. Dobi Ágnes festőművész. Bár két külön műfajról beszélünk, mégis mennyire vagytok hatással egymás munkáira?

- Ági a tanítványom volt és jól „portrézott”. A művészet iránti érzékenysége újabban a festészetben nyilvánul meg. Kritikai érzékét sokszor igénylem. Ő is kikéri az én véleményemet, tehát ez a kapcsolat, gyümölcsözőnek mondható oda, s vissza.

Bár az idő odakinn kifejezetten barátságtalan és szürke volt, opálos tekintettel néztek vissza a műterem ablakaival szemközti háztetők, a mester szemében kora ellenére ott lobogott még a tenni akarás, a tűz. Ebből vittem magammal távozásomkor egy kicsit, és még valamit. Egy kis hitet. Mert, ahogy mondta, „nálam már csak ez táplálja ebben a reményvesztett világban a tüzet.”

- Botz Domonkos -

szozattv


szozat a tiszta hang Mátyás nap Zétényi Csukás Ferenc szentkoronaeloadas societaslancearegis BMT meghivo email életmese pályázat 2018
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf