Beszélgetés Dóczy Péterrel kultúráról, versekről

doczyDóczy Péter színművésszel beszélgetek kultúráról, versekről most 2018. advent első időszakában. Azért tegeződünk egymással, mert immár lassan ötven éve együtt jártunk hittanra Budapesten a Jézus Szíve templomba, a józsefvárosi Mária utcába. A beszélgetés apropója pedig a versek, hogy miért kell, hogy miért szükséges a verseket hangos és élő tolmácsolásban is hallgatni az embereknek. Ugyanis, amikor legutóbb Ipolyságon a Sajó Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferencián Péter verseivel tisztelgett e kiváló magyarságtudatú költő emlékének, akkor eszméltem rá ismét, hogy mennyire más, ha az ember nem maga olvassa a verset, hanem egy szakavatott tolmácsolónak előadásában tudja meghallgatni. Péter barátom nemcsak színművész, hanem rendező, szövegíró is, és így az egész színházművészetet a kezében vagy inkább az ölében dédelgetve tartja, és ennek folyamodványaként több hangoskönyvet is készített az utóbbi években. Az elmúlt hetekben megjelent legújabb hangoskönyvéről fogunk most beszélgetni.

*

Dóczy Péter - Mindhalálig 1914 – 18. Ez a címe. Talán azért is választottam ezt a címet, te ismered, hiszen rajtad keresztül kértek fel, hogy írjam meg a Gyóni Géza életművet. Az erről szóló darab címe: Mindhalálig 1914 – 18. Gyóni Géza, aki 1918. június 25-én halt meg 33 éves korában. Előtte egy Sík Sándor emlékműsort adtam elő a Bazilikában, a Lovagteremben, Sík Sándor műveiből, naplójából, levelezéséből és verseiből csináltam egy darabot, aminek az lett a címe, hogy „Száz gyökerű szív”. Amikor mélyebben beleástam magam Sík Sándor életébe, észrevettem, hogy egy pár hónapig, vagy tán fél évig a szerbiai fronton szolgált, mint tábori lelkész. Nagyon megfogott akkor egyrészt az a verse, ami a gyónásról szól, a bakáknak a gyónásáról, hogy milyen érdekes közeg volt az. A szakralitást mindig úgy képzeljük el, hogy bemegyünk egy templomba, vagy valami szép, valami különleges szellemi és lelki élmény kapunk, ehelyett azt olvastam a naplójában, hogy egy-két rossz télikabátot két fogasra rátettek, vagy egy rossz lepedőt, és az volt a gyóntatófülke. Ott mögöttük kártyáztak meg ittak a bakák és mégis milyen mélységekig jutottak el az emberek ebben a kettősségben. Hisz az élet ott tombolt mellettük, mert mint a halálraítéltek úgy készültek minden nap, hogy ott maradhatnak bármelyik nap.

Egyébként kutakodásaim közben találtam egy Berend Miklós nevezetű orvost, aki olyan fantasztikusan, gyönyörűen írt a halálról, olyan mélységekig, és olyan elvonatkoztatott hasonlatai vannak. Ez egy élet adta történet, hogy a mezőn ahova búzát vetettek, kék virágok, búzavirágok és pipacsok voltak, ott a halál aratott, ott ültek, álltak, feküdtek a halottak, a halott katonák. Olyan mélységes erő áradt ebből, de ez nem a veszteség ereje, hanem a jövő ereje, hogy a mag elhal és születik száz meg száz búzaszár, ami kinő belőle, és ugyanígy, ahogy az életet hasonlította össze a halállal, búzát vetettek és életet arattak. Ez a sugallat, amit Sík Sándor élesztett fel bennem meg Gyóni Géza, hogy igenis ezzel az anyaggal foglalkozni kell, költők és írók, akik az első világháborúban, a nagy háborúban részt vettek, no, azoknak a műveiből állítottam össze ezt az új hangoskönyvet.

Cságoly - Ez tulajdonképpen azt jelenti, amit egyébként régóta tudtam, vagy inkább sejtettem, hogy nem csak egy szimpla válogatás egy ilyen hangoskönyvre felkészülni. Bizony kell ide egy mentális felkészülés is arra, hogy amikor előadod, vagy amikor az előadótársaid is elmondanak egy-egy verset, akkor lélekben magadhoz kell ölelned annak a versnek a hangulatát, hátterét, kicsit beleélni magát a költőnek a gondolatvilágába, érzéseibe. Ilyen például az elfelejtett Hangay Sándor költő, aki a nagy háborúban több fronton is repült, hisz pilóta volt. Egy mára szinte elfeledett költő, akinek egyik reggel a Kossuth Rádióban háborús versével szerepeltél, ha jól emlékszem…

Dóczy Péter - Igen, jól emlékszel, ebben a hangoskönyvben megtalálhatjuk, Hangaynak a „Magyar Pilóták éneke” című versét, általam megzenésített két versszakát vagy három versszakát, mert olyan erősnek éreztem azt, hogy azzal kezdődik az egyik év, azt hiszem 1918. Egyébként is Hangay egy különösen érzékeny, nagyon-nagyon mély érzésű, fantasztikus képekkel bíró költő volt. Ha ránézel az arcára – én mondjuk fényképet nem láttam róla – az egyik kötetének az elején azt hiszem, van egy rajz, vagy tán litográfia.       

Cságoly- Énszerintem, egyszer – ha talán emlékszel –mutattam neked a Szózatban megjelent, egy versekkel tűzdelt írás Hangayról, életrajz, és ott van rajta egy grafika is, meg egy fénykép is, de úgy látszik, te felületes vagy a számítógépeknél, hogy nem emlékszel rá.

Dóczy Péter - Ez nem ugyanaz, és a kezemben volt, valaki mutatta nekem.

Cságoly- Akkor beszéljünk a többi költőről is, kiemelve mind a kettőnknek nagy kedvencét Somogyvári Gyulát, Gyula deákot.

Dóczy Péter - Igen, beszéljünk, hisz nekem az ő unokája osztálytársam volt a Piaristáknál, akit nemrég temettünk el, egy éve ment el Gyuszi. Én rajta keresztül ismertem meg Somogyvári Gyulát, aki egy fantasztikus katona volt, vitéz ember, és egy nagyon izgalmas költő is. Az ő versével kezdjük a hangoskönyvet, Anyám én elmegyek… Azzal, hogy ő így, versben bocsánatot kér az édesanyjától, hogy őt hívja a haza, ez egy kicsit avíttan hangzik manapság. Mégis mennyire igaz volt ez nála, hogy tényleg egy közösségért, a magyar életekért ment élni vagy halni, és azt se felejtsük el, hogy ő is ott volt Sopronnál, a „Rongyosgárdával”, akik visszafoglalták Sopront, s akik tulajdonképpen lehetővé tették, hogy majd később szavazzanak a város hovatartozásáról. Ez mindent elmond szerintem róla. Egyébként Görgeyről is egy nagyon jó könyve van Somogyvári Gyulának, a leghíresebb „Virágzik a mandula” mellet, aki nem csak jó költő volt, hanem tehetséges író is.

Cságoly - Somogyvári Gyula, már látom, ez egy külön beszélgetést fog igényelni mind a kettőnktől legközelebb, de inkább térjünk vissza a hangoskönyv szereplőire, úgy tudom számos neves előadót sikerült felkérned.

Dóczy Péter - Látod, ez milyen érdekes, mert úgy választottam ki ezeket az embereket, ahogy az előbb te beszéltél, hogy a költő habitusa, érzése, lényege… Hát így került ide Móricz Zsigmond Eperjes Károly általi interpretációba, Vecsei H. Miklós Hamvas Béla leveleit olvassa és másokét is. Vagy ugyancsak az előbb elmondott okok miatt, Tormay Cecile Tiszáról való megemlékezése, amit a Bujdosók könyvéből idéztem, Jónás Gabriella hangján szólal meg. Igen mindenkit úgy választottam ki, mint Mednyánszky levelezését, amit szintén Eperjes Károly olvassa- mondja el. Mindenkit úgy próbáltam kiválasztani, mint a legifjabb tűzről pattant legényt, Vincze Mátét, ő mutatja be nekünk Hangay Sándort és Somogyvári Gyulát. Igen, ezért vett részt Szemerédy Betty, aki roppant- roppant érzékeny és gyönyörű hangon szólaltat meg költőnőket, én hiszem, hogy ez egy barátságokon alapuló úgymond szereposztás volt, mert a barátaimat ismerem. Tehát őket kellett, hogy ismerjem ahhoz, hogy a költőket hozzájuk és viszont igazítsam. Mint például, akit az előbb említettem, Szemerédy Betty, fantasztikus módon interpretálja Kaffka Margitot, ő az aki 1914 karácsonyán egy gyönyörű imát mond a Jóistenhez, hogy mielőbb hozza vissza az embereket a háborúból, ebből a nagy fájdalomból.

Cságoly - Az az igazság egyébként, hogy amikor először meghallgattam ezt a hangoskönyvet, az volt a gondolatom, hogy bár én ezeket a költőket mind szeretem – egyiket jobban, mint a másikat – mindig arra gondoltam, mi a fenének a háború keserűségét az emberek lelkébe újra beleplántálni. De aztán rájöttem, hogy ennek a hangoskönyvnek van egy nagyon fontos küldetése, egy nagyon fontos üzenete, két év múlva itt lesz a gyalázatos trianoni száz év, a békediktátumnak az évfordulója, [már ha egyáltalán évfordulóként tartjuk számon] hogy ez egy nagy történelmi lecke, egy nagy történelmi igazság az embereknek az érzéseiről, akik a háborúban részt vettek. Mert bár Magyarországra soha nem léptek idegen haderők, külföldi csapatok a világháború alatt, gyakorlatilag a háborút mégis elvesztettük. Mi volt az igazi oka a békediktátumnak, hogyan jutottunk el eddig a mélypontig, nos ez a hangoskönyv tulajdonképpen megmutatja azt is, hogy a vérnek és a szenvedésnek az árát a környező – hát mondhatjuk úgy, hogy – új államok aratták le a gyümölcsét, még Ausztria is. De térjünk vissza arra, hogy úgy érzed, ezzel a hangoskönyvvel segítettél az embereknek megismerni az első világháborút, hangulatát?

Dóczy Péter - Én ezt kicsit nagyapáink emlékére készítettem, mert a mai fiatalok nem nagyon ismerik a dédnagyapjuk, nagyapjuk életét, és hogy ők még mertek halni azért a közösségért, akik leszármazottai ma élnek. Nagyon jól ráéreztél a fájdalomra, hogy az én családom apai ágon erdélyiek, még az 1300-as években jöttek át Csíkból a Dóczyak, az édesanyám pedig felvidéki. Na, most bennem az egész ország él, nemcsak ez a cirka kilencvenháromezer négyzetkilométer, ami most van. Azt hiszem, hogy az ő emlékükre dolgoztam, hisz tulajdonképpen a végén nyertes csatákat vívtunk, területeket is szereztünk. És mégis, csak úgy tudtak elbánni velünk, hogy amikor már aláírták a békét, akkor például az olaszok – eléggé el nem ítélhető módon – négyszázharmincnyolcezer embert lefogtak és vittek hadifogolynak, akik letették a fegyvert, merthogy ez volt a parancs, mert vége a háborúnak, tehát fegyverszünet van. És az olaszok így félmillió embert vittek hadifogságba, és ha az a félmillió ember hazajön a fegyverével, akkor ezt az országot védik – ahogy a törökök is Atatürk vezetésével megcsinálták – nem ezek a határok kerítik, hanem sokkal nagyobbak. Tehát az ország sokkal nagyobb lett volna, mert ha akkor nem Károlyiék jönnek hatalomra, ha akkor össze tudott volna fogni az ország, a magyarság, akkor én azt hiszem hogy Trianon nem jöhetett volna létre, mert a törökök is visszafoglalták a területeiket, és akkor a Kisantanttal úgy gondolom, hogy mi is megbirkóztunk volna…

Cságoly - Ezt én is így látom. Még talán annyit kellene beszélnünk erről a hangoskönyvről, hogy mindenkinek én szeretettel ajánlanám, és még azt mond el, hogy akit érdekelne ez a művészi cd, hol tudja ezt megvásárolni.

Dóczy Péter - Az Anima könyvesbolt hálózatban, a Magyar Naplónál megrendelhető, és a könyvesboltban is kapható. A Püski könyvesboltban, az Írók Könyvesboltjában, és még számos kisebb helyen is megtalálható a könyv.

Cságoly - Búcsúzóul megosztok egy Dóczy Péter féle családi történetet Önökkel, amelyről én sem tudtam eddig. Péter nagycsaládból származik és ilyenkor advent időszakában az olyan keskeny és hosszúkás ezüst és arany papírokat, mint a szaloncukor burkolatát összegyűjtötték, hogy összecsavarva, mint szalma a Kisjézus jászolában legyen.

 

Budapest, Józsefváros, 2018. karácsony hava 6. napján                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              –cspb–                                                                                

szozattv


szozat a tiszta hang 01 meghivo karpatia Email Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf