Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – Letartóztatások, ítéletek és az 58. paragrafus

gulag asszonyok Hoover Institution Press Paul R. GregoryHogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás nélkül írni? Hogyan lehet elhagyni az érzelmeket, indulatokat akkor, ha az ember a Gulágról és az ott szenvedőkről gyűjt anyagokat? Minél mélyebbre ástam magam a borzalmakban, annál inkább tűnt egyre reménytelenebb vállalkozásnak a „kívül maradás”. Ráadásként tudjuk, a felelősök példás büntetése elmaradt, s a témát kutatva azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai napig számtalan közéleti személyiség és történész igyekszik relativizálni a kommunizmus rémtetteit. Erőn felül igyekeztem egy „steril” dolgozatot elkészíteni, ami végül szerencsére nem sikerült, ám kiállta a tudományosság próbáját, s bízom benne, méltó azokhoz, akikről szól. A dolgozatot tematikus részekre bontva adjuk közre, így a PolgárPortál olvasói hétről hétre nyomon követhetik a Gulág magyarországi áldozatainak útját.
1944–1945-ben Magyarország északi, keleti és déli szomszédaival együtt a szovjet érdekszféra részévé vált és maradt a következő fél évszázadon keresztül. Ezen időtartam alatt az ország szuverenitása korlátok közé szorult. A politika, a gazdaság, az oktatás, de a kultúra területén is permanensen bontakozott ki a szovjetizálás folyamata, s az ország joggyakorlata sem maradt érintetlenül.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang nagylaszlo hajóút palocviltal kurultaj magyarokogyűlése
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf