Gyümölcsoltó Boldogasszonyról elnevezett magyarországi templomok







Mivel Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe a nagyböjt közepére esik, a vártnál sokkal kevesebb patrocíniummal dicsekedhetik. A legősibb Ság (Ipolyság) hajdani premontrei prépostságának titulusa, 1235 körüli,  ahol később a jezsuiták a régi premontrei kolostor romjain felépítették 1743 – ban  templomukat. Gyümölcsoltó Boldogasszonyról elnevezett templom található többek közt Pozsony, Hédervár, Alsószölnökön, Fülekpüspöki, Hídvégardó, Farkasfalva, Hejőcsaba, Abaújszántó, Kisfalud, Ősi, Szentbékkálla, Türje, Kehida, Marcali, Mohács, Szarvasgede, Radna, Kondoros, Szamosújvár, Újfehértó, Kokad és Hodász helységekben.
Egyik pécsi szőlőhegyen áll Bertalan apostol barokk kápolnája. Az oltármenza virággal, gyümölccsel telefestett előzéklapja Drávaiványi, Póros, baranyai kálvinista templomok virágdíszeinek édestestvére, valóságos paraszti remekmű. Közepén medallion-szerűen az Angyali üdvözlet van odafestve.
Marcali települést 1274-ben említi egy okirat. 1455-ben Szent Ányos püspök tiszteletére templomot szenteltek. Marcali közelségében pálos remeteség is létezett. A török időkről Marcalira vonatkozólag kevés biztos adatunk van. A török idők után 1722-ben szervezték újjá a plébániát. Anyakönyvezés 1724-től kezdve létezik. A templomot 1730 körül építették újjá. Szentélyét 1897-1898-ban építették át. További építését a két világháború megakadályozta. A torony 1929-ben kapott betonsisakot. Az egyhajós templom hajójával azonos szélességű, trapézzáródású szentély. Főhomlokzat előtt háromszintes torony falazott, tagolt sisakkal. A déli homlokzaton kétszintes lépcsős gótikus támpillérek, falazott gótikus bejárat. Szentélye a hajónál magasabb, homlokzata lizénákkal - a fal síkjából alig kiemelkedő díszítő jellegű pillérszerű sáv - tagolt, déli oldalán kegyúri oratórium, északi oldalán sekrestye. A hajóban három szélesebb és három keskenyebb szakaszos fiókos dongaboltozat. Szentélyében két csehboltozat és hevederekkel tagolt félkupola. A sekrestye és előtér csehboltozatos. Hajóban háromnyílásos fiókos dongával alátámasztott karzat. Bejárati kapuszárnyak barokk-koriak.
Mérete: torony alatti előcsarnok 3X4 méter. Hajó 27X8 méter. A hajó torony felőli szélesebb boltszakaszai 5 és fél méteresek; a szentély felőli keskenyebbeké 3 és fél méteresek, férőhelye kb.: 1700 fő. A XVIII. századi órapárkányos torony 25 méter magas. Két harangja közül a nagyobbik 5 mázsás. Felirata szerint: „öntetett Pest városában 1836. Eszt. Öntötte Eberhard Henrik” Széchényi Pál gróf és a hívek költségén. A kisebbik harang 1 mázsás. Felirata: „Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk”. Készült 1925-ben.
A főoltár jelzése: „Dittenberger” Bécsből való műérték. Az ,,Angyali üdvözlet”-et ábrázolja. Festője: Hans Gustáv Dittenberger. Németország Baden fejedelemségében született 1794-ben és Moszkvában halt meg 1879-ben. Heidelbergben végezte iskoláit. 1831-ben. 1836-1850 között Bécsben lakott. Az 1860-as években Moszkvába költözik. Itt telepedik le és majd itt is hal meg.
Dittenberger által készített oltárképet 1933-ban Medek Gyula festőművész restaurálta. Szintén ő hozta rendbe a hajó északi falán - közel a kórushoz - függő másik képet is, melynek alkotója Jakobey Károly. Az 1873-ból származó olajfestmény a Rózsafüzér királynőjét ábrázolja.
A plébániatemplom elé 1884-ben Kováts Vendel marcali földműves Szentháromság szobrot állíttatott. Készítője Horváth Sándorkeszthelyi kőfaragó mester volt. Az északi oldalán álló kereszt eredetileg a nyugati főbejárat előtt állt, amelynek áthelyezése a templomtér rendezése folytán, 1975-ben történt. Templomunk liturgikus terének átrendezésére 1975-76 évben kerül sor.

TÜRJE Az egyik legkorábbi és majdnem teljesen épen megmaradt premontrei apátsági templom, amit a francia építőműhely hozott létre az 1230 körüli, román épületet kora gótikus-gótikus stílusban kiépítve. A hajó déli falában 1478-ból származó, kőkeretű, kovácsoltvas ajtós szentségház látható. A déli falon a vakolat alól középkori - Árpádházi Szent László király legenda egy jelenetét ábrázoló - freskó került elő.
A XVI. században többször megrongálódott az épület és csak a XVIII. században állították helyre. Az átépítés következményeként a hajók félköríves záródását egyenesre alakították, s az északi oldalhoz kápolnát építettek, bejárata barokkos keretet kapott. Freskóit ekkor - 1761 és 1763 között - készítette Dorffmeister István. Az 1900-as renoválás során a freskók megújultak, de a mellékoltárok Dorffmeister-képeit a szombathelyi rendházba vitték.
Szentbékálla római katolikus temploma XVIII. századvégi újjáépítése az egri püspök Esterházy Károly által foglalkoztatott építész, Feiner Jakab tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a Káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál-vitéz látható. A falfestményt egy budapesti festő, Jeges Ernő készítette. A templom oldalán az I. és II. világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók. A hatalmas,  A vöröskő szenteltvíztartó valószínűleg a román korból maradt ránk.
Szamosújvár.  A templomot a 18. század közepén megtelepedett ferencesek 1748-1758 között építették, az örmény nagytemplom építésével egyidőben. A klasszicista toronypár 1878-ra készült el. A nagyméretű csehsüvegboltozattal fedett hajóból és egy kosáríves záródású szentélyből álló templomhoz az északi oldalon kolostor kapcsolódik.
 Pozsony belvárosába áll a ferencesek kolostora. Gyümölcsoltó Boldogasszonynak szentelt temploma a város legcsodálatosabb műemlékeinek egyike. Mivel a régebbi templomok nem maradtak meg, egyúttal legrégebbi templomunk. Építését 1278-ban a dürnkruti csata emlékére kezdte meg IV. László magyar király, felszentelésén pedig III. András, utolsó Árpád-házi királyunk is részt vett.1526-ban országgyűlést tartanak itt, és a pozsonyi koronázások idején itt ütik lovaggá az aranysarkantyús rend tagjait.
Hídvégardó. A fallal kerített római katolikus templom középkori eredetű, amelyet teljesen átépítettek 1777-ben, barokk stílusura, majd a 19. század elején felújították. A főhomlokzata előtt álló, durva terméskőből emelt, szép vonalú sisakkal koronázott torony a középkori templom harangtornya lehetett. Csehsüveg boltozat fedi a három szakaszra osztott hajót és a keskenyebb, egyenesen záródó szentélyt. Az Angyali üdvözletet ábrázolja 18. századi oltárképe.
Alsószölnök barokk stílusú Gyümölcsoltó Boldogasszony-temploma katolikus kegyhely. Ez a Vendvidék legfiatalabb temploma. Az alsószölnökiek Rábaszentmártonba jártak évszázadokon át istentiszteletre. A faluban csak a Kisboldogasszony tiszteletére emelt kápolna volt, ahol imádkozhattak a hívek.
Batthyány Alajos a falu kegyura segítségével templomot építettnek 1815-ben., ami még hat esztendeig maradt Rábeszentmárton fiókegyháza. Az új templomot az akkori püspök, Somogy Lipót szentelte föl. Batthyány özvegye megalapította 1821-ben az alsószölnöki plébániát, ezzel a község teljesen önállósult a szentmártoni plébániától.
A falu első papja Kossics József a magyarországi szlovénok egyik nagy írója. Batthyány gondoskodott egy új, jó iskoláról, amelyhez egy képzett iskolamestert szerzett, Vogrin Jószefet, Stájerországból aki marburgi tanárképezdében tanult. Sajnos később a falu új kegyura megtagadta az iskola és templom ellátását, ami így teljesen a falura hárult. A templomot még rendben tudták tartani, de az iskola és a tanítói lakás nagyon leromlott, s elég szegényes körülmények között élt Vogrin, ami méltatlan volt hozzá, tekintettel magasfokú tanultságára.
Rózsafüzér egyletet és „Jézus szent gyermekségének műve” nevű társulatot alapított a faluban, 1886-ban Zemlics István író, római katolikus pap. Szakovics József akkori plébános, imakönyszerkesztő,  igyekezett mindhárom nemzetiség nyelvén tartani a miséket.  Majd 1925-ben harangokat is kapott a templom. Az egyik harangot a második világháború alatt elszállították egy lőszergyártó üzembe.
A templom homlokzatán, az ajtó felett olvasható  felirat: „In hoC LoCo gLorIetVr VIrgo et DeIparaMaRia” A kiemelt nagy betűkből a templomévszáma MDCCLLVVIIIII, kerül ki. Magyarul: Ezen a helyen dicsértessék a Szűz és Isten anyja, Mária 1815.
Mikor a templomot felépítették, a kápolnából a Mária-szobrot a templom főoltárára emelték. A szobrot 1889-ben a templom előtt állították fel, s egykori helyére az akkori plébános Persa Iván, egy művészbarátjától új, kisebb szobrot vásárolt Grázból, aminek neve a Szeplőtelen Fogantatás volt. A főoltárral szemben található az új szószék, mellett jobboldalt az öregszószék látható, amin ma már nem tartanak beszédet. A templomban kizárólag magyar feliratok vannak, mint a középhajó, főhajóval határos mennyezetén egy Mária-freskó, rajta az Üdvözlégy Mária! felirat. A Nagyboldogasszony képe látható a főhajó freskóján. Két oldalt, mozaik-üvegablak látható, az egyiken Szent Teréz, a másikon Szent Alajos képmásai. A bejárat felett orgonakarzat áll. A 1901-ben készült a jelenlegi orgona, néhány környékbeli prokátor adományából készült.  Karlovitz László alsószölnöki kasznár, majd malombérlő és felesége Techet Mária 1881-ben három gyermeke megkeresztelésének emlékére adományozott két nagyméretű festményt.
Szakovics révén 1912-ben restaurálás alá került mind a templom, mind a paplak.
A mellékoltár terítőjén 1970-ben német felirat volt: „Göttliches Herz Jesu sei meine Liebe.”

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo