Kecskés Béla: Magammal viszem

Megnézem jól mindennap a világot,
mely szép és rút, de legalább valós:
mert bármikor itthagyhatom már
— súgja fülembe a jós.
Végigjártatom szemem pejcsikóit
smaragd mezőin, porzó útjain,
s lenézek mozdulatlan arccal:
mit tükröznek a mélyben kútjaim.
Som és Papi közt a kis akácerdőt,
az égre célzott messzi tornyokat —
mindent, mindent, míg felragyog fölöttem
a reggel örök címere, a Nap.
S belenézek az emberek szemébe,
ragaszkodóan szorítva meg kezük —
hiszen úgy zuhanhatunk le, mint hogyha
az ágat eleresztjük.
Együtt élek a józan félelemmel,
tudom, hogy jöhet autó, puska, kés —
kiszámíthatatlan napfogyatkozás,
s megkeseredik számban csók és méz.
Halál, halál, ólálkodsz körülöttem,
és egyszercsak már nem lesz több hitel.
Hát megnézem mindennap a világot:
magammal vigyem, hogyha hagyni kell.

szozattv


szozat a tiszta hang 2019 marcius 20 puski sandor 1 Rátkai 03 21 drvargatibor drvargaeger l dinnyes NÉE Program 2019 2019tavaszESZTERGOM Mátyás király szine 2019. 01. 26. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK plakát 02 versmaraton jankocsm Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf