Botz Domonkos: Visszanézve

Megsarcoltak az évek.
Inkább csak elvettek, mint
adtak, 's tovaléptek.
Kérhettem, ... és tán kaptam
volna békét, kegyelmet,
irgalmat és jó szót, de
nem kellett. Megmaradt a
gerinc, az egyenes hát,
és persze szakadt maradt
a cipő és a kabát....
Étel is hol jutott, hol
nem, és gyakran volt hideg
piciny, fűtetlen szobám,
homlokomon idővel,
csak szaporodott a ránc.
Úgy múltak, tűntek el az
évek, mint „rendszerető”
gazda portájáról a
levert kis fecskefészkek.