Botz Domonkos: Kifordított világ

A könyv lapjai közt nem
Levél, hanem egy lepke
Töredezett szárnya;
 
Simogatásra hivatott kéz
Jobbára ökölbe zárva
Rázza dühét a világra,
 
És ami eddig volt árva,
Az jobb sorsára még
Várhat, mert annyira
 
Még nem fordult ki
Magából a világ, hogy
Feledné az ököljogát