Vasi Ferenc Zoltán: ZOLTÁNFI SZABOLCS PÉTER, - VASI!

Anyám könnyei sósak.
Tengermélyből hozza fel
csillagszám-rendszer sokat!
Bánat bántotta élte
rózsafüzér-szívének
eredeti gondja: én! –
mi volt, mi lesz még velem?
Valahol az Odaát-
Idelét kövecsei
közt engem félt, engem óv:
míg halálom körbejár,
magához ránt Ég-magas,
álom-szűk vermek álma!
Arcom fölé virágot
ültet majd Fiam – ha…!
Testem felett lépked majd
haza. Anyámnak sóhaja
rózsaláng-szerelmesen
szól: Harmadik unokám!
Tiszteld ám elődeid –
fiam egyetlen Fia:
ZOLTÁNFI SZABOLCS PÉTER
– Hejhó-pejkó,
VASI!