Lengyel János: Rossz vers

Mint Prága felől
Kárpátok alján
– Bohémia,
Lelkében háborog
Az ember,
Poharában békés itala.

Másokat vádol ajkunk,
Szánalmat forgácsol szava.
Miközben vermünket
Ássuk,
Izmainkat feszíti
Ásó, lapát, kapa.

Magyar szót szánunk
Agyarral,
Döfni, marni, átkozni
A jelent.
Egyre kevesb ki tudja,
Magyarnak lenni
Mit jelent.

Mi rosszkor születtünk
Orosz korban,
Rossz helyen.
Egyesek halált vedelnek,
Mások élnek
– Korhelyen.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf