Ács Károly: Vers 2000-re

                        „Nem tudjuk szeretni magunkat,
                        És nem hisszük el, hogy szeretnek…”
                                                               Ady


Kezdjük hát az utolsó évet,
ha az Isten is úgy akarja…
S ha átjutunk az ezredváltón
egy év múlva, vagy tegnap óta,
kezdjük a számolást elölről,
évezredben is gondolkodva.

Századunk, a huszadik század
így visszájáról is félelmes:
Ezt mind átélünk? és túléltük?
Reméljük, visszajátszás nem lesz!
Ám akkor elvesztjük örökre,
kit elhagytunk, azt a pár embert.

Anyánk például. Maradjon ott,
süppedő sírjában feledve?
Nem, őérte vissza kell mennünk,
s nem mentség, hogy késő, vagy messze…
Aztán, volt egy gyerekkorunk is,
azt se kéne hogy por temesse!

Gyerekkorunk, és a költészet…
Pár rím, pár ritmus, életpótló:
„Szeretném, hogyha szeretnének”
meg ilyenek, Adytól, Tóthtól.
És amit magunk hozzáírtunk?
Az is a miénk, bármily torzó…

Enyém, tiéd, övé, senkié –
ez egy szent év, és egy új század!
Nem felejteni: szeretni kell
magunkat, s mindent, mit a mánk ad.
Az idő is Isten kezében:
óvilág int az újvilágnak

                    Köln, 2000. január

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf