Ölvedi László: Meddig tart még kenyeres pajtás?

Homlokodról vér patakzik,
A dolmányod szennyes, rongyos,
Csal a labanc, tép a kontyos.
Mire várunk kenyeres pajtás?

Lángolnak az udvarházak,
Üszköt szórt a sötét ármány,
Sírkő minden kapubálvány.
Sirathatod kenyeres pajtás.

A martalóc kiröhögte
Haldokló, vén apád átkát.
Wallon zsoldosé a mátkád:
Úgy-e sajog kenyeres pajtás?

Ez a sorsod: bújva futni
A Garamtól a Tiszáig.
Vakra fordul mindhalálig
Az életünk kenyeres pajtás.

Mi már többé nem veszthetünk,
Se garasunk, se reményünk.
Tengünk, fogyunk, félig élünk,
Meddig tart még kenyeres pajtás?

Egyszer minden jaj kirobban
Förgetegként, utoljára.
Vagy így, vagy úgy, – fene bánja,
Hát meghalunk kenyeres pajtás.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf