Lovich Ilonka: Fiam keze
Alszol fiacskám. Csöpp sziromkezed
Pihen a csipkés, tiszta vánkoson.
Ráhajlik arcom. (Ó, ne költselek!)
Halkan megcsókolom.
Látó szememnek tárul a jövő.
Szíved kinyíltán játszódom veled,
Hisz nemsokára, lelkem sarja, te
Csókolgatod majd az én kezemet.
S imát becézek. Ó, adná az ég:
Szent alkonyatban célhoz érkezett
Őszülten, aznap, ott a rács előtt
Megcsókolhassam fölkent jobbkezed.