Helen Soraghan Dwyer: Por

 /Cré/
                   
  Gerard emlékének
                      /I gcuimhne ar Gerard/

A temetésed utáni reggelen,
Felébredve a zaklatott  alvásból
Az első dolog, amit megláttam a cipőm volt.

Az aznapi eső a földet puhította,
A sírásóidnak.
Jellemző rád, hogy nem akarod terhelni őket.
Remélem, meg tudom bocsátani nekik,
Hogy úgy vártak rád ott, mint holmi sasok,
A dolgukat akarták befejezni.

Egy asszony elvitt a sírod mellől,
De a fájdalmamat nem tudta enyhíteni.

Próbálkozom megragadni a hitetlenséget -
Ez az igazságnál sokkal szelídebb.
De a por, a por tőled,
Még ragad a cipőmhöz.

Kelta eredetiből /nyersfordítás alapján/műfordította: Gaál Áron