Mécs László: Véletlenül

Véletlenül: vagyis az Úr
utána nem nyomozható,
hajszál estét is kutató
tervéből sűrűn hullt a hó.


Véletlenül ép este volt.
Nem járt az úton senki sem.
Bánat-verővel vert harang:
sötéten kongott bent szívem.


Véletlenül egy ház előtt
mentem, hol egy család lakott,
egy elbocsátott bús család.
Rám bámultak az ablakok.


Véletlenül azt is tudom,
hogy kamrájuk kenyértelen,
tavaszuk kulcsa elveszett,
kertjük meddő, reménytelen.


Véletlenül szíven ütött
bentről egy gyermek-kacagás,
mint karácsonyi csengettyű,
kihívő kín-, könny-tagadás.


Véletlenül eszembe jött,
hogy számunkra már nem maradt
itt semmi örülni való:
könny-árvíz mindent learat.


S véletlenül van még, kinek
örülni valója maradt:
távoli Tavasz küldte őt
hírnöknek, mint egy madarat.


Véletlenül tán távoli
feltámadás csengője ő.
Most még csak ő csend-űzőn,
halál-csend szétverője ő.


Véletlenül majd tűzbe jő
a sok berozsdált nagy harang,
könnytől berozsdált szív-harang
s hegyen-völgyön giling-galang.


Véletlenül: vagyis az Úr
utána nem nyomozható
végzéséből tavasz jöhet.
A tél-halál kivárható.

szozattv


szozat a tiszta hang attila LSApokabacsi attilaprokopp Mátyás király szine 2019. 01. 26. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK plakát 02 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf