Kubikosnak de bajos az ílete
Kubikosnak de bajos az ílete.
Száraz koszton fuvarozgat őkelme.
Tajicskának kerekében az agya,
Fene látott ilyen sorsot, mint máma.
Nyikorog a tajicskának az agya,
Öreg kubis nehéz földet rárakja.
Föltaszitja Keres-part tetejére,
Hogy ne legyen száraz koszt az ebédje.
Kérgeskezű öreg kubis munkája
Meglátszik a Keres-part koronájába.
Kihúzta a zsinórt szelvény irányába,
A koronát ahoz élesen levágja.
Itt a szombat, kész a munka, hol a pénz?
Öreg kubis gödörlapon széjjelnéz.
Fölveszi a széjjelrakott pénzcsomót,
Azt suttogja: – haj, de rigen nem így vót!
Bor is került a két decis pohárba.
Igaz mondják: ezért nincs a kubisnak háza.
Görbe háta, jó munkája az meg van!
Jó szerencse, igaz, tőle elillan!
Száraz koszton fuvarozgat őkelme.
Tajicskának kerekében az agya,
Fene látott ilyen sorsot, mint máma.
Nyikorog a tajicskának az agya,
Öreg kubis nehéz földet rárakja.
Föltaszitja Keres-part tetejére,
Hogy ne legyen száraz koszt az ebédje.
Kérgeskezű öreg kubis munkája
Meglátszik a Keres-part koronájába.
Kihúzta a zsinórt szelvény irányába,
A koronát ahoz élesen levágja.
Itt a szombat, kész a munka, hol a pénz?
Öreg kubis gödörlapon széjjelnéz.
Fölveszi a széjjelrakott pénzcsomót,
Azt suttogja: – haj, de rigen nem így vót!
Bor is került a két decis pohárba.
Igaz mondják: ezért nincs a kubisnak háza.
Görbe háta, jó munkája az meg van!
Jó szerencse, igaz, tőle elillan!
(Magyar népköltés)
Nincs boldogtalanabb a parasztembernél
Nincs boldogtalanabb a parasztembernél,
Mert nyomorúsága nagyobb a tengernél,
Soha nyugta nincsen, éjjel-nappal hiszen a talpán köll lenni.
Már reggel jó korán ott terem az ispány,
Kezében a csákán, robotra szólítván,
Ha szavát megveti, a derest heveri, alfelét fájlalván.
Egész nap dolgozik, ingyen fáradozik,
A sok désmát szedik, meg sem is köszönik.
Ha pedig vétkezik, a tömlöcbe teszik, hol sem eszik s iszik.
Az éhes gyomromat árpakenyér tölti,
A száraz torkomat csak víz öblögeti,
A száraz túróval, hajdinagombóccal meg kell elégedni.
Otthon a dragonyos szabadon dombéroz,
Midőn porciót szed, ha azonnal nem hoz,
Seggbe rug a gonosz, azután futéroz és szakramentéroz.
Bíró az adóért, mester a stóláért,
Zsidó és korcsmáros a borok áráért,
Mindent elfoglalnak, házbul majd kihúznak, inget alig hagynak.
Cifrasággal teljes rongyos szűrdolmányom,
Bizony alig vagyon egy pipa dohányom,
Még sincsen tekintet, a tiszttartó intett, majd megfenekeltet.
Papok, noha urak, mégis tőlünk várnak,
Erősen hurcolnak, meg is pirongatnak.
Adok nagy árendát, éles szeverendát, hosszú reverendát.
Nincs boldogtalanabb a parasztembernél,
Mert nyomorúsága nagyobb a tengernél,
Soha nyugta nincsen, éjjel-nappal hiszen a talpán köll lenni.
Már reggel jó korán ott terem az ispány,
Kezében a csákán, robotra szólítván,
Ha szavát megveti, a derest heveri, alfelét fájlalván.
Egész nap dolgozik, ingyen fáradozik,
A sok désmát szedik, meg sem is köszönik.
Ha pedig vétkezik, a tömlöcbe teszik, hol sem eszik s iszik.
Az éhes gyomromat árpakenyér tölti,
A száraz torkomat csak víz öblögeti,
A száraz túróval, hajdinagombóccal meg kell elégedni.
Otthon a dragonyos szabadon dombéroz,
Midőn porciót szed, ha azonnal nem hoz,
Seggbe rug a gonosz, azután futéroz és szakramentéroz.
Bíró az adóért, mester a stóláért,
Zsidó és korcsmáros a borok áráért,
Mindent elfoglalnak, házbul majd kihúznak, inget alig hagynak.
Cifrasággal teljes rongyos szűrdolmányom,
Bizony alig vagyon egy pipa dohányom,
Még sincsen tekintet, a tiszttartó intett, majd megfenekeltet.
Papok, noha urak, mégis tőlünk várnak,
Erősen hurcolnak, meg is pirongatnak.
Adok nagy árendát, éles szeverendát, hosszú reverendát.
(Magyar parasztének)
